Pszichológia: 5 ok, amiért a leggyakrabban hazudunk másoknak
Egy amerikai tanulmány szerint a legtöbb ember naponta akár kétszer is hazudik – egyesek akár hatszor is. Nem mindig nagy valótlanságokról van szó, gyakran inkább apró füllentésekről, amelyekkel egy kicsit megkönnyítjük a hétköznapjainkat.
Dr. Robert Feldman pszichológiaprofesszor az amerikai Massachussetts Amherst-i Egyetemen azt a kérdést vette górcső alá, hogy az emberek miért füllentenek valójában. Röviden és tömören arra jutott, hogy: „A hazugság egy nagyon hatékony szociális taktika”. A szakember health.com-nak adott interjújában kifejtette, hogy általában szociális okokból nem mondunk igazat. Az alábbiakban pontokba szedtük, és nagyon leegyszerűsítettük, hogy mely helyzetek késztetnek bennünket kis füllentésekre vagy nagy hazugságokra.
1# Hízelegni akarunk másoknak
A hazugság leggyakoribb oka az, hogy valakinek bókolni akarunk, amit időnként túlzásba viszünk. A túlzásba vitt hízelgés mögött többféle szándék is húzódhat, például kapcsolati előnyre szeretnénk szert tenni, segítségre szorulunk. konfliktust akarunk elkerülni vagy "meg akarjuk vásárolni" valakinek a figyelmét, de akár az alacsony önértékelés is húzodhat a lelki színfalak mögött. A bókolás egy tanult viselkedés, amit otthonról, az iskolából hozunk, arra kell ügyelni, hogy ne essünk túlzásokba.
2# "Szerintem a hazugságom nem is hazugság"
Ami elsőre talán ellentmondásosnak hangozhat, de néha tényleg tévedésből hazudunk. Emlékezetünk néha megcsal bennünket, mert emlékeinket a személyes érzések, élmények erősen befolyásolják. Tehát még ha biztosak is vagyunk abban, hogy egy helyzet úgy történt, ahogyan szerintünk megtörtént, valójában lehet, hogy tévedünk, és akaratlanul, bármiféle rosszindulatú szándék nélkül hazugságot szülünk.
3# Szeretetre vágyunk
Mindannyian szeretnénk, ha mások kedvelnének bennünket. Ha szeretve érezzük magunkat, értékesebbnek látjuk önmagunkat. Maslow híres szükséglethierarchiájában a szeretet és összetartozás igénye alapvető emberi motiváció – nem teszünk mást, mint erre törekszünk. Néha egy kicsit elferdítjük az igazságot, hogy jobb színben tüntessük fel magunkat. Ilyen ferdítés leggyakrabban akkor fordul elő, amikor először találkozunk valakivel, például egy a randevún, vagy amikor állásinterjún megnyerőnek kell magunkat bemutatni.
4# Manipulálni akarunk másokat
A manipuláció gyakoribb ok, mint gondolnánk, amit magunknak sem mindig merünk bevallani. Néha öntudatlanul kicsit megváltoztatjuk az igazságot, mert ösztönösen azt érezzük, hogy ezzel a kissé módosított verzióval nagyobb sikert érhetünk el másoknál. Itt most ne a patológiás esetekre gondoljunk, hanem az ember egészséges természetére, amibe időnként még ez is belefér.
5# Újabb hazugságoktól való a lelepleződés miatt
Ahogy a mondás is tartja: "A hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát", azaz előbb vagy utóbb fény derül a hazugságokra. A lelepleződéstől való félelem arra késztethet bennünket, hogy újabb és újabb valótlanságokkal egészítsük ki a hazugságkonstrukciónkat. Szükségünk van egy további hazugságra, hogy elfedjük az elsőt, majd egy újabbra és újabbra. Mint egy hógolyó, a hazugságokból álló szerkezetünk idővel egyre nagyobb és nagyobb lesz, mert ahhoz, hogy akár egyetlen füllentést is kiegyenesítsünk, az összeset be kellene vallani.
Mint láthatjuk, az emberek hazugságának okai nagyon különbözőek lehetnek. Egyes hazugságok szinte öntudatlanok, mások szándékosan történnek, mert ezektől előnyök megszerzését reméljük, vagy el akarjuk kerülni a negatív következményeket. Az állandó hazudozás kellemetlen problémákhoz vezethet az életünkben, akkor tekinthető kórosnak, ha kényszeres vagy a realitástól teljesen elrugaszkodott. Ha ilyet tapasztalunk magunkon, akkor ne magunkat próbáljuk meg kezelni, hanem forduljunk szakemberhez.
Források: health.com, psychologytoday.com, everydayhealth.com
Nyitókép: 123rf
