Életmód

Lányok, szakmák, lányos szakmák

Hegesztőnő a traktorgyárban?

A szakképzés helyzete az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül elő a médiában. Legutóbb például arról szóltak a beszámolók, hogy Magyarországon is bevezetik a német típusú „duális” szakképzési rendszert. A változtatástól azt reméli a kormány és a kamara, hogy a munkaerő-piaci igényeknek jobban megfelelő szakembereket bocsátanak majd ki az intézmények. De miért van ezen a területen ma gond? Az iskolák szakmakínálata milyen viszonyban van a későbbi foglalkoztatók igényeivel? Járjuk körül egyelőre ennek egy sajátos szeletét, a szakmunkásnak készülő lányok lehetőségeit! 

Az, hogy Magyarországon egyszerre jellemző a szakmunkások hiánya és a munkanélküliség magas aránya a szakképzettséggel rendelkezők között is, jól mutatja, hogy gond van a képzések és a végzettekre váró munkahelyek illeszkedésével. Hiába képeznek például nagy számban fodrászokat, ha a bizonyítványt szerzett fiatalok nem találnak majd maguknak munkahelyet. Miközben vannak olyan területek, ahol jelentős hiánnyal küzdenek képzett munkaerő terén a foglalkoztatók. Ennek a kettősségnek több oka van, s a megoldás sem egyértelmű. Sokszor van ugyan képzett munkaerő, de lehetséges, hogy az ország másik végében, nem ott, ahol szükség lenne rá. Előfordul az is, hogy a szakember a felkínált munkát nem vállalja el, mert olyan alacsony lenne a bére, hogy esetleg más területen, nem a szakmájában dolgozva többet is tud keresni. Ám ezeken az indokokon túl számolnunk kell azzal is, hogy az oktatási rendszer és a munkaerőpiac nem megfelelő kapcsolódása okozza a gondot.

Hiányszakmák

Néhány évvel ezelőtt azzal a céllal alakították meg az ún. Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokat, hogy ezt a problémát elkezdjék orvosolni. Ezeknek a bizottságoknak az a feladatuk, hogy meghatározzák az egyes képzésre beiskolázandó diákok létszámát a saját régiójukban működő szakképző iskolákban. Ez nem könnyű feladat, hiszen előre kell megmondaniuk, hogy pár év múlva, amikor a mostani diákok majd állást keresnek maguknak, milyen szakmákban kínálnak majd munkahelyeket a munkaadók. A keretszámok meghatározásához a legnagyobb segítséget egy országos felmérés jelenti, amelynek keretében megkérdezik a munkaadókat, hogy várhatóan milyen képzettségű és mennyiségű munkaerőre lesz majd szükségük. De ha belegondolunk, ez is elég esetleges, a vállalkozások jó része nemhogy évekre, de hónapokra sem lát előre.

A hét régióban a leggyakrabban megnevezett hiányszakmák a hegesztő, az ács-állványozó és a kőműves voltak. Ilyen végzettségű szakmunkást szinte minden részén keresnek az országnak. A hagyományosan lányok által tanult szakmák közül azonban mindössze az ápoló jelenik meg a hiányszakmák listáján, és az is a hét régió közül csak háromban. Ebből az eredményből az következik, hogy a preferált és nagy létszámmal indított képzések sokkal inkább a fiúknak jelentenek valódi választási lehetőséget. Közben pedig mit látunk a nemek arányára vonatkozóan?

Egy kelet-magyarországi TISZK - Térségi Integrált Szakképző Központ, bővebben itt olvashatnak erről - vezetője az elmúlt évben egy interjúban így fogalmazott: „Az alapprobléma az, hogy van a rendszerben 11ezer gyerek. Azoknak tizedik osztályban feltétlenül kimenetet kell adni, tehát olyan helyet, ahová tudnak menni továbbtanulni, szakképzésben. A tanulók 60%-a lány. Nincs részükre kimenet most sem abban az arányban, ahogyan az kellene vagy jó lenne. Ráadásul a gyerekek zöme nem alkalmas arra, hogy a hiányszakmának, vagy kiemelten támogatott szakmának nevezett területekre beiskolázzuk, és azokat elsajátítsák. Nem tehetek minden kettes tanulót esztergályosnak, mert nem tudja azt megtanulni. Külön problémás ez a lányoknál. Én többször elmondtam, hogy a mi esetünkben mit jelent az RFKB  döntés. Nézzék már meg, hogy a kiemelten támogatott szakmák között hány lányos szakma van. Egyetlen egy lányos szakma sincs. Nem tehetem bádogosnak a nőt, mert nem fog elmenni.”

Hegesztőnők?

Az látszik tehát, hogy alig van lehetőségük a lányoknak női foglalkozást választani, jóllehet a 2009/2010-es tanévben közel ötvenezer lány tanulója volt a szakiskoláknak Magyarországon.

Legalábbis a hagyományos fogalmaink szerint. Ez a jelenség nem egyedi, más országokban is tapasztalnak hasonlót. Eladó, irodai asszisztens, fodrász: ez a három a legnépszerűbb szakma az osztrák ipari tanuló lányok körében. Az osztrák kormány ennek ellensúlyozására arra próbálja ösztönözni a 10-16 éves lányokat, hogy válasszanak bátrabban a nem szokványos pályák közül, amikor pályaválasztásra kerül a sor. (Forrás: hvg.hu)

Ugyanezt a véleményt képviseli a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke is. Bihall Tamás egy megszólalásában így fogalmazott:  „Még így is van gondban vagyunk, elsősorban a lányok szakmaválasztásával, ők ugyanis rendszerint fodrásznak, kozmetikusnak mennek, ezekben a szakmákban azonban sem most, sem a következő tíz-tizenöt évben nem lehet majd könnyen elhelyezkedni” (Forrás: origo.hu )

Az lenne tehát az üzenet a szakmát tanulni, majd abban dolgozni vágyó lányoknak, hogy menjenek hegesztőnek? Nem vitás, hogy be lehet állítani ezt a szakmát úgy, hogy akár vonzó legyen a lányoknak. Gondoljunk csak a Flashdance című amerikai zenés filmre, ami sok lány kedvence volt két évtizeddel ezelőtt.

De gondoljuk végig azt is, hogy mi történne az oktatási rendszerben, ha a lányok tömegesen áramlanának a hagyományos fiúszakmákba! Először is a fiúk kerülnének rosszabb helyzetbe, pedig a szakképzés terén nekik sem a legrózsásabbak a kilátásaik. Az iskolarendszer sincs felkészülve arra, hogy fogadja a lányokat a műhelyekben, át kellene alakítani a szociális helyiségeket, a kollégiumokat, ami sok pénzbe kerülne. És át kellene alakítani a szakoktatók, de még inkább a munkaadók gondolkodását, hogy a hegesztőnőknek állásuk is legyen, miután végeztek. Ehhez még a pénz sem elég.

Kedves Olvasók! Önök mit tanácsolnának lányaiknak, milyen szakmát válasszanak?

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
X
Kismackó: A sztárcsatár + Rúgd be, Pepe! - TeakiadóNem születtél anyának! - TeakiadóKamaszmentő - TeakiadóMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó
Kismackó: A sztárcsatár + Rúgd be, Pepe! - Teakiadó