Évekkel vethette vissza a gyerekek fejlődését a járvány – ezt találták brit kutatók
Egy friss nemzetközi kutatás szerint a járvány idején iskolát kezdő gyerekek fejlődése bizonyos területeken akár évekkel is elmaradhatott attól a szinttől, amit normál körülmények között várnánk. A szakértők szerint nem egyszerű átmeneti nehézségekről van szó: egy egész generáció viselheti még sokáig a lezárások következményeit.
A MedicalXpress brit szaklap közelmúltban megjelent cikke szerint a tanulmányt az egyesült királyságbeli Lancaster University kutatói jegyzik. A vizsgálat során nagyjából 3000 kisgyermeket követtek nyomon, akik óvodába vagy az angliai rendszer szerint ún. pre-schoolba jártak (ami nálunk a nagycsoportnak vagy iskolaelőkészítő évnek felel meg), és éppen a járvány idején kezdték meg a szocializálódást közösségben.
A kutatók elsősorban az úgynevezett végrehajtó funkciók fejlődését vizsgálták – vagyis azokat az alapvető képességeket, amelyek a tanulás és a mindennapi működés alapját adják: a figyelmet, az önszabályozást, a rugalmasságot és a feladatváltás képességét.
A legfontosabb megállapítás
A lezárások idején iskolát kezdő gyerekek fejlődése bizonyos területeken akár több évvel is elmaradhatott attól a szinttől, amit normál körülmények között várnánk tőlük.
A kutatás különlegessége az volt, hogy nem egy egyszeri mérésre épült: a szakemberek hosszabb időn keresztül követték a gyerekek fejlődését, már jóval a járvány előtt elkezdve a vizsgálatot. A résztvevőket nagyjából két és fél éves koruktól egészen az iskola első éveiig figyelték, így pontos képet kaptak arról, hogyan változtak a készségeik a lezárások idején és azután. Ez azért fontos, mert így nem pusztán feltételezésekre vagy benyomásokra támaszkodtak, hanem össze tudták hasonlítani a járvány idején iskolát kezdő gyerekeket azokkal, akik még a pandémia előtt indultak el az iskolai életben.
A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy az iskola kezdete különösen érzékeny időszak a gyerekek fejlődésében. Ilyenkor tanulják meg a közösségi szabályokat, a napi rutint, az együttműködést és az önálló feladatvégzést – vagyis azokat az alapokat, amelyekre később az iskolai tanulás épül. A lezárások idején ezek a tapasztalatok sok gyerek életéből részben kimaradtak, ezért a fejlődés bizonyos területeken lassabbá válhatott. A szakértők szerint a hatás nem feltétlenül azonnal látható, és nem jelenti azt, hogy a gyerekek „rosszabbul” fejlődnek, inkább arról van szó, hogy több időre és tudatosabb támogatásra lehet szükségük ahhoz, hogy behozzák a lemaradást.
A járvány idején sok családban megnőtt a képernyő előtt töltött idő is, ami rövid távon segített átvészelni a bezártságot, hosszabb távon azonban új kérdéseket vetett fel a figyelem és az önszabályozás fejlődésével kapcsolatban.
Miért különösen fontos ez a szülőknek?
A kutatók hangsúlyozzák:
ez a jelenség nem egyedi családi probléma, hanem egy egész generációt érintő hatás.
Ez segíthet megérteni például:
– miért nehezebb sok gyereknek koncentrálni
– miért nőtt a feszültség és a türelmetlenség
– miért lassabb néha a tanulás vagy az alkalmazkodás
A Covid hatásai nem csak az iskolai teljesítményt érintették, hanem a mindennapi élet ritmusát, a mozgást, a kapcsolatokat és a lelki egyensúlyt is – és egyre több kutatás vizsgálja azt is, hogyan hathatott a járvány a gyerekek idegrendszeri működésére és általános egészségi állapotára.
Mi most a legfontosabb, ha a te gyermeked is e fogékony időszakban élte át a lezárást?
Fontos hangsúlyozni: a kutatás eredményei nem azt jelentik, hogy egy egész generáció „lemaradt” volna, vagy hogy a gyerekek ne lennének képesek behozni a lemaradást. Inkább arról van szó, hogy a járvány idején kimaradt tapasztalatok pótlásához több időre, türelemre és tudatos támogatásra lehet szükség.
A szakértők szerint a mindennapi, egyszerű tevékenységeknek is nagy szerepük lehet ebben: a közös játék, a mozgás, a beszélgetések és a rendszeres meseolvasás segíthetnek visszaépíteni azokat a készségeket, amelyek a tanulás és az érzelmi biztonság alapját adják. A történetek hallgatása például nemcsak a képzelőerőt és a szókincset fejleszti, hanem a figyelmet, az önszabályozást és a problémamegoldást is – vagyis éppen azokat a képességeket, amelyek a járvány idején sok gyereknél sérülékenyebbé váltak.
