Iskola

"Egy 15 évesnek még kevés az eszköze ahhoz, hogy megvédhesse magát!" - Szülő-gyerek konfliktus kamaszkorban

Szigeti Gábor, ahogyan sokan ismerik "Szigeti Gabesz", a maga közvetlen stílusában régóta segít szülőknek és gyerekeknek önbizalomhiány, bullying, depresszió, gyerek-tanár konfliktus és sok egyéb téma kapcsán. Mi arra kaptuk fel a fejünket, amikor a motivációs tréner elárulta nekünk: egyre több gyerek ajánlja őt gyereknek. "Elsőre ijesztő volt, hiszen én sem tudtam, hogy ekkora a baj köztük és a szülők között".

Szigeti Gábor kamaszkori problémával kapcsolatos írását olvashatjátok, amely a Mindennapi Gabesz Facebook oldalon jelent meg.

A "kezelhetetlen" gyerek

Egy anyuka rám ír pár hónapja, az agyvérzés és az idegösszeomlás küszöbén állva, hogy körülbelül én vagyok az utolsó reménye, mert vagy magával végez, vagy a gyereket üti agyon! Nyilván mindenki azt hiszi, ez csak vele esik meg, én meg tudom, hogy heti kétszer kapok ilyen, vagy ehhez hasonló leveleket. Beszélgettem anyukával, a végére körvonalazódott bennem, hogy a gyerek a "sátán kölyke", és vagy máglyára küldöm, vagy online is szentelt vízzel locsolom, ha jót akarok magamnak! Időpontot egyeztettünk a beszélgetésre.

Egy 15 éves, picit visszafogott, szép arcú, kedves lány fogadott a másik oldalon. Elkezdtünk beszélgetni, és 10 perc múlva már az "idióta" stílusomnak köszönhetően kiengedett és lazán, barátian tudtunk kommunikálni. Kiderült, hogy önmagát okolta a szülei válása miatt, aztán ez ráment a gyomrára és a beleire. Hol hányt, hol hasmenése volt. Szinte minden kaját kerül, mert szerinte allergiás még a vízre is.  A suliban sem tud megnyílni, őszinte lenni, emiatt feszült és ingerült, amit még az tuningol, hogy az édesanyja is rajta veri el a magánéleti és munkahelyi feszültséget.

Valahogy én egy fájdalmakkal, önmarcangolással és félelmekkel teli lányt láttam, nem a sátán ivadékát. Nyilván elmondta, ha az anyja ordít vele, ő visszaordít. 1,5 óra múlva, a zárkózott és nem mosolygó lány, vigyorogva, csacsogva búcsúzott tőlem.

"Nem kezeltem le, nem ítéltem el"

Nekiállt csinálni a tőlem kapott feladatokat.
Pár nap múlva írt az anyukája, hogy nem tudja mit tettem, de teljesen más lett a lány. Nem tettem semmit... Nem kezeltem le, nem ítéltem el, nem hülyéztem le, egyszerűen figyeltem rá és átéreztem, min mehet keresztül. Beleéltem magam egy 15 éves helyzetébe, hogy milyen kevés eszköztára van még ahhoz, hogy megvédhesse magát a világban.

A matekon kívül minden jegyét kijavította, most magántanár jár hozzá és év végére matek 2-es a cél - mert ő pont annyira utálja a matekot, mint én. Megegyeztünk, hogy mindenből nem lehet jó az ember, csak görbüljön az a jegy.

Mi a lényeg?

Az, hogy nincs veszett ügy. Csak oda kell figyelni a gyerekre és a jelekre. Nem szabad lekezelni őket és főleg...! Soha se a saját, felnőtt megoldásaidat erőltesd a gyerekre, hiszen ő nem 30-40 éves, hanem 12-15. Nem érti és nem érzi magáénak a te megoldásodat. Keressetek neki saját megoldást, amivel azonosulni tud. És igen, nem ciki segítséget kérni!

Szerző: Szigeti Gábor motivációs tréner

Fotó: Freepik

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás