Nem több tananyag, hanem mélyebb tanulás – ezt képviseli Lannert Judit
Magyarország leendő gyermek- és oktatásügyi minisztere nem ismeretlen a Kölöknet olvasói számára: Lannert Judit oktatáskutató évtizedek óta nálunk vezeti Tanulópénz blogját, és következetesen képviseli a mélyebb tanulás, a kreatív gondolkodás és a pedagógusok szakmai megbecsülésének fontosságát. Most, hogy az oktatás irányításának felelőssége rá hárul, különösen izgalmas kérdés, hogyan válhatnak a korábban megfogalmazott szakmai elvei konkrét döntésekké és mindennapi gyakorlattá az iskolákban.
Átfogó cikkünkben összefoglaltuk Lannert Judit oktatási gondolkodásának alappilléreit, legfontosabb idézeteivel.
Tanulás: nem több tananyag kell, hanem mélyebb megértés
Lannert Judit írásaiban az egyik legerősebben visszatérő gondolat, hogy a magyar iskola túl régóta próbál mennyiségi választ adni minőségi problémákra. Mintha a gyerekek jövőre való felkészítése azon múlna, hány tantárgyat, hány leckét, hány újabb követelményt lehet még belezsúfolni az amúgy is túlterhelt iskolai hétköznapokba.
Ő ezzel szemben következetesen arról ír blogjában: a 21. században nem az lesz a döntő, hogy a gyerek mennyi adatot tud visszamondani, hanem hogy képes-e összefüggéseket látni, kérdezni, gondolkodni, együttműködni, problémát megoldani. Vagyis nem egyszerűen „többet” kellene tanulni, hanem másképp: mélyebben, értelmesebben, használhatóbb tudással.
Ugyanakkor a 21. században önmagában az írástudás már kevés, a mai kihívások idején a változásokhoz alkalmazkodni tudó, akár egész életen át tanulni képes emberekre van szükség, ezt pedig a poroszos módszerek már nem tudják biztosítani.”
Ez a szemlélet nemcsak szakpolitikai kérdés. A szülők számára is nagyon ismerős tapasztalat: a sok házi, a fáradt gyerek, a gyorsan elfelejtett tananyag és az érzés, hogy a tanulás gyakran nem kíváncsiságot ébreszt, hanem csak teljesítménykényszert. Lannert Judit ars poeticájának egyik fontos eleme éppen az, hogy az iskola ne a gyerekek energiáját őrölje fel, hanem abban segítsen, hogy képesek legyenek eligazodni egy gyorsan változó világban. Ahogy Lannert Judit fogalmaz: „az eredményes tanulás motorja a motiváció, méghozzá leginkább a belső motiváció.”
Kreativitás: a tanulás akkor működik, ha a gyerek gondolkodhat
Lannert Judit gondolkodásában a kreativitás nem „plusz” az oktatásban, nem valami különleges tehetséghez kötött adottság, és nem is csak a rajz- vagy énekórákhoz kapcsolódó készség. Sokkal inkább annak a jele, hogy a gyerek képes gondolkodni, kérdezni, új megoldásokat keresni, és együttműködni másokkal.
Írásaiban a kreativitás nem díszítőelem és nem külön program, hanem a tanulás egyik alapfeltétele. Nem egyszerűen arról beszél, hogy a gyerekek legyenek kreatívabbak, hanem arról, hogy az iskola működése akkor válik eredményessé, ha teret ad a gondolkodásnak, a próbálkozásnak és a hibázásnak.
A világot érdemes úgy felfogni, mint egy folyamatos problémamegoldást, egy olyan kihívást, ahol folyamatosan rejtvényt fejtünk.”
Ahogy a 2025-ben megrendezett, Lannert Judit részvételével lezajlott „svédasztalos” pedagógiai konferencián elhangzott, a tanulási kedv növelése és a valódi iskolai kihívások kezelése csak akkor lehetséges, ha a pedagógusok új módszereket kapnak a kezükbe, és a tanulás élménnyé válik. A Kreatív Partnerség program egyik fontos eleme éppen az, hogy a pedagógusok munkáját művész mentorok támogatják, és olyan tanulási helyzeteket teremtenek, ahol a gyerekek aktív résztvevői a tanulásnak.
Ez a megközelítés szorosan kapcsolódik ahhoz a nemzetközi trendhez is, amely szerint a kreativitás és a kritikai gondolkodás a gazdasági versenyképesség egyik legfontosabb motorja. Egy nemzetközi kutatási program eredményei alapján például kimutatták, hogy ezek a kompetenciák hiányoznak leginkább a mai munkavállalókból – miközben fejleszthetők az iskolában, akár a hagyományos tantárgyak keretei között is.
Ez a projekt az OECD CERI (Centre for Educational Research and Innovation) öt éven át tartó nemzetközi kutatása volt, amelyben 11 ország vett részt, köztük Magyarország is. A magyarországi programban 9 település 16 iskolájában összesen 1655 általános iskolás tanulót vontak be a vizsgálatba (838 alsó tagozatos és 817 felső tagozatos diákot).
A projekt magyar résztvevője a Kreatív Partnerség Magyarország program volt, amelyet a T-Tudok oktatáskutató intézmény fejlesztett és működtet.
Van, akinek ez nem megy könnyen, de éppen erre jó az az oktatás, ahol védett környezetben játékos módon alacsony kockázattal lehet próbálkozni, kísérletezni és akár kudarcot vallani — és abból tanulni.”
A kreativitás tehát nem valami különleges kiváltság, hanem tanulható készség. És Lannert Judit egyik visszatérő üzenete éppen az, hogy az iskola akkor működik jól, ha teret ad a kísérletezésnek, a többféle megoldás keresésének és a hibákból való tanulásnak. Ez egyben elvezet az esélyegyenlőség kérdéséhez is: Lannert Judit szemlélete, hogy az oktatás valódi minősége nem ott látszik, ahol a gyerekek eleve jól teljesítenek, hanem ott, ahol esélyt kapnak a fejlődésre.
A pedagógus nem „tucatáru”, hanem a rendszer kulcsa
Lannert Judit pedagógusokról szóló gondolkodásában az egyik legfontosabb elem, hogy nem egyszerűen „tanárhiányról” vagy „pedagóguslétszámról” beszél, hanem arról: milyen tudású, mennyire megbecsült, mennyire autonóm pedagógusokra épül az iskola. Nála a tanár nem végrehajtó, nem adminisztratív egység, hanem a rendszer legfontosabb minőségi erőforrása.
Az oktatás eredményessége ugyanis sokkal inkább függ attól, hogy van-e elég felkészült minőségi pedagógus, mint attól, hogy milyen kicsik a csoportméretek.”
A pedagógus tehát nála nem végrehajtó szereplő, hanem a tanulás szakmai tervezője és támogatója. Ezért blogcikkében figyelmeztet arra is, hogy önmagában az alacsony tanuló-pedagógus arány még nem jelent jó oktatást: „Az oktatás eredményessége ugyanis sokkal inkább függ attól, hogy van-e elég felkészült minőségi pedagógus, mint attól, hogy milyen kicsik a csoportméretek.”
Mire számíthatnak a szülők Lannert Judit oktatási politikájában?
Ha Lannert Judit eddigi írásaiból indulunk ki, akkor nem gyors és látványos intézkedésekre, hanem inkább szemléletváltásra lehet számítani. Olyan változásokra, amelyek a tanulás minőségét, a pedagógusok szakmai mozgásterét és a gyerekek valódi fejlődését helyezik előtérbe.
Szerinte az iskola feladata nem a minél több tananyag átadása, hanem az, hogy a gyerekek megtanuljanak gondolkodni, együttműködni és eligazodni a világban. Ez a szülők számára valószínűleg azt jelenti majd, hogy nagyobb hangsúlyt kaphat a szövegértés, a matematika, a problémamegoldás és a gyakorlati tudás – és kevesebbet a puszta magolás.
Nem egyik napról a másikra, hanem fokozatosan.
Így gondolkodik Lannert Judit az oktatás jövőjéről
Lannert Judit oktatási szemléletének középpontjában a minőségi pedagógus és a hatékony tanulás áll.
Lannert Judit évtizedek óta ugyanazt az üzenetet képviseli: az oktatás minősége nem rendeletekben, hanem emberekben dől el – a tanárok tudásában, a gyerekek motivációjában és a rendszer működésének józan, adatokon alapuló megértésében.
Most először kap lehetőséget arra, hogy ne csak elemezze a rendszert, hanem alakítsa is. Az oktatás jövője szempontjából ez talán a legfontosabb kérdés: hogyan lesz a kutatói gondolatból működő iskola.
A Kölöknet szívből gratulál neki, és izgatottan várja, hogy a régóta képviselt szakmai elvek hogyan jelennek majd meg a mindennapi iskolai gyakorlatban – a tantermekben, a pedagógusok munkájában és végső soron a gyerekek fejlődésében.
