Nehéz volt az idei matematika felvételi? Matematikatanár véleménye
Nem a matematikatudás, hanem az idővel vívott harc döntött az idei felvételin, és ez komoly kérdéseket vet fel az egész rendszer igazságosságáról – véli Pánczél Róbert pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium matematika-fizika szakos tanára, a REMx és a JatekMatek tanulástámogatási felületek kitalálója az idei matematika felvételi feladatsoráról. Pánczél Tanár úrral lépésről-lépésre végigmegyünk a nyolcadikos és hatodikos felvételi feladatok megoldásain, videóiban arra is rámutat, hol lehetett időspórolós trükköket alkalmazni.
Nyolcadikos matematika felvételi 2026
A nyolcadik osztályosok matematika feladatsorában szinte egyetlen feladat sincs, amire ne lehetett volna számítani. Az utóbbi évek dolgozataihoz hasonló feladattípusok vonulnak fel, melyben egyedül talán az egyetlen pontocskát érő skatulya-elv feladat (8/b) és az évről-évre egyre összetettebb térgeometria (9) mernek üde színfoltot képezni.
Az első feladat egészen a közelmúltig még szinte kizárólag algebrai műveleteket tartalmazott (törtek, zárójelek stb.), a legutóbbi években pedig átalakult egy saláta-feladattá: elemi geometriai, statisztikai és számelméleti kérdések teszik változatossá ezt a feladatot.
A második, mértékegység-váltó feladat egy kötelező, szürke elem, melyet például százalékszámítással színesebbé tehetnének.
A harmadik a kötelező kombinatorika feladat, melyet egy gyorsan felskiccelhető gráf-modellel időhatékonyan meg lehetett oldani. A síkgeometria egy cseppet túlreprezentált (5. és 7. feladat), de a megoldáshoz szükséges – évente visszatérő – trükkök köre rendkívül szűk.
A hatos, könnyűcske szöveges probléma egy deja vu (láttam-már-valahol) érzést keltő tucatfeladat.
A tízes szintén nem nehéz: tipikus, életkorokkal kapcsolatos, akár gyors próbálgatással megoldható szöveges feladat.
A térgeometria feladat jól tagolt, sokoldalú (azaz nem csupán az „egyszerű test + felszín”, vagy „összetett test + térfogat” mintázatú) és – elegendő idő esetén – alkalmas is lenne a gyerekek térbeli fantáziájának mérésére.
A dolgozatírás sikere idén is döntően a helyes és rutinos időkezelésen múlott a magabiztos matematikatudás mellett. A feladatsorok nemcsak időben, de a bennük felvonuló tananyag tekintetében is túlfeszítettek a diákok iskolai felkészülésének lehetőségeihez képest. Így azok a gyerekek, akik megtehetik, hogy elegendő pénzt és időt fordítsanak a felkészülésre, behozhatatlan előnyre tehetnek szert a felvételi eljárás során. Ezáltal a felvételi rendszer a rohanás képességén felül a szociális adottságokat méri, melyek hatását éppen kiiktatnia kellene.
A felvételi vizsga hatékonyságát rontja, hogy csupán egy pillanatfelvétel a gyerekek szellemi állapotáról ahelyett, hogy egy részletesebb, hosszabb távú diagnosztikával térképeznénk fel a képességeiket. A felkészülés során túlhajszolt gyerekek, jóakaratú szüleik és tanáraik által felfokozott, hisztérikus lelkiállapotban vészelik át az írásbeli és szóbeli vizsgákat úgy, hogy a mérés sem tölti be a hiedelmek által neki tulajdonított szerepet.
Ami a feladatsorok nehézségét illeti: nyugi, ha neked nehéz volt, akkor másnak is. A pontszámok várható értéke pedig NEM 50, hanem 25, úgyhogy érdemes az önértékelés sérülése elé menni és tudatni a gyermekekkel, hogy egyáltalán nem „hülye” azért, mert húsz pont körüli dolgozatot írt.
Nyolcadikos matematika felvételi (2026) feladatok megoldásai – időspórolással (videó)
Hatodikos matematika felvételi 2026
A hatodikosok matek feladatsora idén is nehezebb volt, mint a nyolcadikosoké. A tíz feladatból ötnél érezhette azt a kisdiák, hogy a korábbi feladatsorokból ismerős típusú problémával találkozott, a feladatok fele pedig teljesen újszerűnek tűnhetett vagy a tartalma, vagy a formátuma miatt. A kiismerhető feladatokkal szerintem sikerült elérni, hogy a gyengébben felkészült diákok is értékes pontokat érjenek el és önbizalmat szerezzenek, ugyanakkor az intuitív, heurisztikus megoldást igénylő feladatok révén az élmezőnyt is szét tudják húzni.
A rendelkezésre álló 45 perc továbbra sem elegendő a dolgozat kérdéseinek igényes megválaszolásához. Sokkal nagyobb jelentőséget szerez a gyorsaság, mint amennyire azt meg szeretnénk mérni, és az igénytelenségre kényszerítő időhiány sem szép üzenet a problémamegoldás lényegéről. A sikeres felkészülés egyik kulcsa a modellek gyors alkalmazásának képessége. A gyorsan készült találó ábra töredékére csökkenti a megoldáshoz szükséges időt.
Az első feladat színtiszta algebra: négy alapművelet törtekkel, zárójelfelbontás, előjelek, és a különböző tört-alakok kezelésének képességét mérő feladatra jól fel lehetett készülni, átvitt értelemben is „kiszámítható” volt idén is ez a feladattípus.
A második feladat statisztika, melyben az adatokat az utóbbi időben túlnyomórészt táblázat (és egyre ritkábban oszlopdiagram, vagy grafikon) formájában adják meg. Az adatok összehasonlítása, szélsőértékek keresése, és a mindig megjelenő átlagszámítás is jól begyakorolható kérdéssornak számít. Dicséretes, hogy a megadott adatokkal könnyen el lehetett végezni a válaszokhoz szükséges műveleteket, és nem kellett hosszadalmas, időrabló, feleslegesen nehéz írásbeli számolásokkal tölteni az időt.
A harmadik feladat (mérőszámok kiszámítása) is jól körülhatárolható kérdéstípus. Jót tesz a dolgozat hatékonyságának, hogy a mérőszámok meghatározásán túl az alapműveletekbe is bevonja a mennyiségeket, többszintű jártasságot is mérve ezzel.
A negyedik, logika feladat formátuma jól megszokott (dönteni kell lehetetlen, lehetséges és biztos esetek között), de a számolási feladat évente más és más – idén életkorokkal kapcsolatos szöveges feladat volt az alapja. Nagy előnyt jelentett, ha a felvételiző diák a megadott információk alapján gyorsan felvázolta az életkorok viszonyát bármilyen ábra készítésével. Ha enélkül, mind az öt kérdés megválaszolásához áttekintette a négy kezdeti feltételt, biztosan kifutott az időből.
Az ötödik, síkgeometria feladat a megadott ábrával jól érthető és könnyen megoldható feladat. Elegendő ugyan a téglalapok (és így a négyzetek) kerület és terület képleteit ismerni, de ügyelni kell, hogy e két tulajdonságot ne keverjük össze a hasonló alak (egyetlen betű különbség) miatt.
A hatodik – találó és gyorsan megoldható – feladat a törtfogalom és a szövegértés mérésére alkalmas.
A hetedik újra egy kötelező, minden feladatsorban visszatérő elem: kombinatorika feladat, mely az aktuális évszám néhány egyszerű tulajdonságára épül. Bár szellemes feladatnak számít, a szerteágazó és színes kombinatorikus gondolkodási képesség mérésére így, egymagában nem alkalmas.
Az utolsó három feladatban megjelenik a koordináta-rendszer, a sorozatok, az arányosság és az elemi térgeometria is. Bár a kérdések kicsit suták, a feladatok igényesek, és jól is mérnének, ha lenne a diákoknak legalább 20 százaléka, aki eljut idáig.
