„Amit nem mondanál el egy idegennek az utcán, azt ne írd meg az AI-nak sem"
Adatvédelem és biztonság – mit osszon meg a gyerek az MI-vel?
Van-e okunk félteni gyermekeinket a mesterséges intelligenciától? Ennek a kérdésnek így nem sok értelme van. Az MI ugyanis nem egy személy, aki jó vagy rossz dolgokra tanítja, csábítja a gyerekeket. Viszont ugyanúgy, ahogy nem engedjük a nyolcévesünket szabadon kószálni egy számára ismeretlen nagyvárosban, az interneten sem engedhetjük szülői támogatás nélkül. Csak annyira érdemes félteni őket, mint amikor először engedjük el a boltba, az iskolába, barátokkal mekizni.
Verebics Petra aktív pedagógus, közösségfejlesztő, teológus írását ajánljuk, aki tizenöt éve rendelkezik oktatási és oktatásszervezési tapasztalattal, egy éve foglalkozik intenzíven az MI használatával az oktatásban.
A gyerekek többsége nem úgy gondol az MI-re, mint „adat-éhes” rendszerre, hanem mint egy gyorsan válaszoló, okos segítőre. Beírja, ami eszébe jut – pont, mint a Google-be. Csakhogy itt nem csupán keresés történik: a beírt szöveg adat. Egy olyan rendszerről van szó, amely „tanul” a beadott szövegekből, és bizonyos esetekben meg is őrizheti azokat. Ezért fontos, hogy a szülők, gyerekek és pedagógusok tisztában legyenek azzal: nem mindegy, mit írunk be egy mesterséges intelligencia-felületre.
Mik lehetnek a veszélyek az MI használata során?
A legnagyobb kockázat a személyes információk: cím, telefonszám, teljes név, iskola, osztály, családtagok munkahelye. Még ha ártatlannak is tűnik a kérés („Írj fogalmazást a családomról!”), a sok apró részlet összeadódik, és nagy digitális lábnyom lesz belőle. És bár az MI nem kifejezetten kémprogram, a felhasználói feltételekben mindig szerepel: a megadott adatok egy része a fejlesztőhöz kerülhet.
A szülő felelőssége, hogy a gyereket megtanítsa: sem címet, sem telefonszámot, sem azonosítható családi adatot nem írunk az MI-nek.
Ugyanez igaz az iskolai feladatokra is. Ha a gyerek a dolgozatát, beadandóját egészíti ki az MI-vel, könnyen előfordulhat, hogy a dokumentumban ott marad a teljes név, osztály, iskola. Ezek olyan adatok, amelyeket nem szabad megosztani. Szülőként érdemes kimondani a „nyilvános fórum szabályt”: úgy írunk az MI-nek, mintha bárki láthatná.
A gyerekek adatvédelmi tudatossága még alakul. Tavaly egy hatodikos osztályban óriási botrány kerekedett abból, hogy a gyerekek jó ötletnek tartották titokban lefényképezni a tanáraikat, és az osztály viber-es csoportjában megosztani egymással. Az iskola utólag oltotta a tüzet hosszas magyarázatokkal és büntetésekkel. A gyerekek pedig azt mondták, ugyan érezték, hogy ez nem biztos, hogy teljesen rendben van, mégsem gondolták, hogy nagyon rossz lenne, amit csinálnak. Hiszen zárt csoportról volt szó, és bár voltak a suliban internetbiztonság-előadások, azok erre nem tértek ki, vagy unalmasak voltak, és oda sem figyeltek rájuk. A gyerekek pedig a közösségi médiában és egymás közt viber-en, whatsapp-on hozzászoktak a megosztáshoz. Az MI viszont kevésbé átlátható „fekete doboz”.
Azt fontos tudatosítani a gyerekekben, hogy az MI nem barát és nem napló, hanem munkaeszköz. Amit nem mondanál el egy idegennek az utcán, azt ne írd be ide sem.
A biztonság másik oldala a forráskritika. Az MI néha magabiztosan állít pontatlanságokat. Ha a gyerek rákérdez egy történelmi dátumra, és a gép téved, könnyű elhinni – hiszen szépen megfogalmazta. Fontos, hogy megszokja: ellenőrizzen másik forrásban is, és beszélgessünk róla, hogyan szűrjük ki a hibákat.
Az otthoni biztonság nemcsak az adatokra vonatkozik, hanem az időre és a célra is. Nem szerencsés a teljes tiltás, de a teljes szabadon engedés sem.
Jó középút: „Először saját erőből, utána jöhet az MI mint kiegészítés” – ötletekhez, vázlathoz, javításhoz. Így nem kiiktatja a gondolkodást, hanem támogatja.
A szülő számára az is kihívás, hogy maga is naprakész legyen a lehetőségekről és veszélyekről. Ha a gyerek azt látja, hogy anya vagy apa is kipróbálja, hogyan működik a ChatGPT, netán rendszeresen használja is a munkájához vagy a szabadidős programok tervezéséhez, sokkal könnyebben fogadja el a tanácsokat. Ha viszont a szülő minimális szinten sem ért hozzá, a gyerek hamar elveszíti a bizalmát, és nem szívesen fog beszélgetést kezdeményezni arról, hogy mit beszélt meg az MI-vel. Nyilván a bogyóbabócát sem néztük végig mind a 2000-szer, de legalább egyszer igen, ahogy a többi mesét is, hogy tudjuk, mit néz a gyerek. Ugyanígy fontos, hogy a Minecraft, a Roblox és az aktuális Youtube-erek hozzávetőleges ismerete mellett a ChatGPT-vel is barátkozzunk. Attól még ugyanolyan kínos szülők leszünk a (kis)kamasznak, de titkon nagyon büszke lesz arra, hogy neki olyan menő szülei vannak, akik legalább próbálják megérteni azt, ami őt foglalkoztatja. Ez pedig erősíti a kapcsolatot, és biztonságosabbá is teszi a folyamatot.
Fontos képben lenni az iskola irányelveivel is: mit engednek, mit nem, hogyan ellenőrzik a túlhasználatot.
Ha hiányos a tájékoztatás, rákérdezhetünk az osztályfőnöknél – így a gyerek nem szorul két ellentétes szabály közé („otthon oké, suliban tilos” vagy fordítva).
A biztonság kérdése a gyerek lelki világát is érinti
A mesterséges intelligencia sokszor „emberinek tűnő” válaszokat ad, és a gyerek könnyen belecsúszhat abba, hogy érzelmileg is kötődni kezd egy programhoz. Az adatvédelem mellett ez a másik legnagyobb veszélyforrás. Itt a szülőnek kell tisztázni: bármilyen kedvesen is fogalmaz egy gép, az nem ember, nincs mögötte valódi törődés. Ez különösen serdülőkorban fontos, amikor a gyerek amúgy is keresi a kapaszkodókat és az intimitást. Ezen a területen is az a legjobb, ha együtt leülünk a gép mellé, és elkezdünk „beszélgetni” vele. Így a szülővel együtt lehet végigjárni az ismerkedés útját, megfigyelve, hogy milyen kérdésre mit válaszol a program. Érdemes „provokálni”, keresztkérdéseket feltenni, kipróbálni, hogy milyen stílusra mivel válaszol, mennyire a saját hangunkat tükrözi vissza. Ha így leülünk együtt, azt is lehet gyakorolni, hogy mi az, amit elmondhatunk magunkról és mi a határ.
A biztonság tehát nem csupán technikai kérdés, hanem bizalmi. Ha a gyerek tudja, hogy bármikor fordulhat a szülőhöz, ha valami furcsát tapasztal az MI-vel kapcsolatban, sokkal védettebb lesz. A legfontosabb üzenet: a mesterséges intelligencia lehet hasznos társ, de csak akkor, ha a gyerek megtanulja, hogy mit adhat meg, és mit kell megtartania magának.
