Kaland, közösség, kitartás – Így fejleszti a nyári táborozás a gyerekeket
A nyári táborok támogató és gazdagító környezetet biztosítanak a gyermekfejlődéshez és az élményszerzéshez, legyen szó napközis vagy ottalvós táborról. Mi mindent ad még a tábor a gyerekeknek az élményeken túl?
Talán a legfontosabb előnye a nyári táborozásnak az, hogy a gyerek önállósodik, ezáltal nő az önbizalma, ami kihat más fejlődési területekre, a személyiségfejlődésére is. A táborban nincs ott anya vagy apa, aki megmondja mit kell éppen tennie, nincs minden kérés varázsütésre teljesítve, hanem a gyerek kénytelen önálló döntéseket hozni. Nem kell nagy dolgokra gondolni, mint például: mit vegyen fel aznap, melyik programban vegyen részt a felkínáltak közül.
Horváth Magdolna család- és párterapeuta, mediátor korábbi írásában elmagyarázza: a táborok keresgélése során legfontosabb, hogy jól ismerjük a gyermekünket, és számára szabottan válasszunk tábort. Azt kell végiggondolnunk, hogy mennyire önálló a gyermekünk, hogyan tud feloldódni a kortársai között, tud-e új kapcsolatokat kötni? Mi érdekli a leginkább, milyen környezetben, kivel, mennyi ideig érzi jól magát. Ezek a tényezők évről-évre változhatnak az életkorral összefüggésben – tehát, ami az előző évben még érvényes volt, az már nem biztos, hogy az idén is az lesz. Mindig a szülők ismerik legjobban a gyermekeiket, az ő feladatuk eldönteni, hogy hány éves kortól engedik először gyermeküket ottalvós táborba.
Új helyzetek, szabályok és kihívások a táborban
A táborokban mindig sokféle gyerek, sokféle egyéniség kerül össze, így a résztvevők megtanulják, hogyan lépjenek kapcsolatba egymással, hogyan kezeljék egymás sajátosságait, akár furcsaságait, és természetesen a konfliktusokat. A nyári tábor remek alkalom arra, hogy megtanuljanak csoportban együttműködni, megértsék azt, hogy mit jelent a csapatszellem. Szakértők szerint a 21. századi kihívások egyre inkább megkövetelik azokat a készségeket, amelyeket a csoportmunka és a csapatszellem fejlesztenek. A táborban kisebb-nagyobb feladatokat kapnak, és feladatokat oldanak meg. A csoportmunka fejleszti a gyerekek alkalmazkodóképességét, az empátiát, kommunikációs készségeket és még a problémamegoldó képességeket is, ami nem csak az iskolai tanulmányaik során, hanem később, a felnőtt életben is nagy hasznukra válik.
Egy nyári tábor örök élmény maradhat
Ha csak egy kicsit is visszagondolunk a saját egykori tábori élményeinkre, visszaemlékezhetünk, hogy egy tábor milyen sok közösségi élményt tud adni! Bármennyire is jó szülők vagyunk, társas élményt mi magunk nem tudjuk a gyerekeink számára biztosítani. Ahogy az elnevezés is utal rá, közösségi élményt kizárólag közösségben lehet szerezni, amire a covid sújtotta, digitális csigaházba húzódott kamaszoknak nagyon nagy szükségük van. Ami régebben kézenfekvő volt, arra ma már ösztönözni kell a gyerekeinket: a valódi barátságok keresésére, a valós jelenlétre, a környezet megtapasztalására, önmaguk felfedezésére – mindezek nem történnek meg a számítógép mögül.
Egy táborban mindig köttetnek barátságok, ezek lehetne lazák vagy szorosak – egy közös bennük, biztonságérzetet és érzelmi támogatást nyújtanak, amire minden gyereknek szüksége van. Az új barátságokkal a gyerekek érzelmileg gazdag tapasztalatokat szereznek, amiben megoszthatják egymással hasonló gondjaikat, bújaikat, bánataikat, örömüket, élményeiket, vágyaikat; megtanulják kifejezni önmagukat és kezelni érzéseiket.
Mikor mehet a gyerek először ottalvós táborba?
Az, hogy mikor aludhat ott először egy gyerek nyári táborban, egyéni érettségtől, temperamentumtól és korábbi tapasztalatoktól függ.
Nincs egyetlen „helyes” életkor, amikor a gyerek már megérett az első ottalvós táborára, mert minden gyerek más és más. Nagyjából 9 éves korra sok gyerek már elég érett ahhoz, hogy ottalvós táborba menjen – a kérdés inkább az, hogy a szülők is készen állnak-e erre.
Azonban fontos figyelembe venni a következőket: aludt-e már máshol szülők nélkül, és ha igen, mennyire tudta jól kezelni a helyzetet? Nyitott, kíváncsi, könnyen barátkozós természet? Ha igen, nagy valószínűséggel könnyebben fogja kezelni az új kihívásokat is.
Egy félszeg, visszahúzódó gyerek is profitálhat egy ottalvós táborból, ha jól választunk tábort, és fokozatosan, biztonságérzetet adva készítjük fel rá. A cél nem az, hogy „bedobjuk őt a mély vízbe”, "hadd edződjön!", hanem hogy pozitív élményeken keresztül fejlődjön a szociális biztonságérzete. A táborban új emberekkel találkozik, így "újraírhatja” a saját társas szerepét – ez különösen jól tud működni visszahúzódó gyerekeknél.
Mennyire önálló a gyerek?
Mielőtt ottalvós táborban gondolkodunk, tegyük fel magunknak a kérdést:
a gyermekünk képes már önállóan öltözködni, fogat mosni, zuhanyozni? Képes segítséget kérni? Ismerni az alapvető és korának megfelelő biztonsági intézkedéseket?
Az sem mindegy, hogy amikor ma szülők nélkül távol van, akkor szokott-e honvágya lenni. Mert a kisebb mértékű honvágy még természetes, de ha ez nagyon erős és szorongással jár, érdemes várni a ottalvós táborokkal, vagy csak nagyon fokozatosan haladni.
És nem utolsósorban az sem mindegy, hogy ő maga mit mond. Ha lelkesedik a tábor gondolatáért, az mindenképpen jó előjel lehet.
Nem döntünk rosszul, ha szépen fokozatosan haladunk, és nem egyből a mély vízbe dobjuk be a gyereket (túlélő tábor, katonai tábor), hanem napközis táborral indítunk, lehetőleg kispajtással, akit ő is ismer, aki a szövetségese lehet. És bár a legtöbb tábor ugyan öt napos, a rugalmasabb táborszervezőkkel lehet egyezkedni, például hogy először csak kettő éjszakára nevezünk be.
A tábor kiválasztásánál mindenképpen megbízható, tapasztalt, gyermekközpontú szervezőket válasszunk, akik jól kommunikálnak a szülőkkel is. Ha körültekintőek vagyunk, akkor jó és tartalmas nyári tábort választunk gyermekünknek, amelyek elősegítik a személyiségfejlődését, érzelmi érettségét, szociális kapcsolatait és önbizalmát, miközben biztonságos, mégis kihívásokkal teli környezetet nyújtanak.
