Rajzold le, hogy „kilóg a lóláb”! – Szuper fejlesztő játékok az iskolakezdés előtti napokra
Hogyan lehet az iskolakezdés előtt úgy megmozgatni a gyerek szókincsét, fantáziáját és gondolkodását, hogy még véletlenül se érezze tanulásnak? Vegyetek elő néhány szólást és közmondást, majd rajzoljatok, mutogassatok és találjatok ki hozzájuk minél képtelenebb történeteket! Öt egyszerű nyelvi játékot mutatunk, amelyhez legfeljebb papír és ceruza kell.
A magyar nyelvnél kevés viccesebb játszótér létezik
Képzeld csak el szó szerint, hogy valakinek vaj van a füle mögött. Vagy hogy bolhából elefántot csinál. Esetleg úgy áll a szobában, hogy valahonnan egyszer csak kilóg mögüle egy ló lába.
A felnőttek többnyire már észre sem veszik, milyen különös képekből épülnek fel a hétköznapi mondataink. A gyerekek viszont még rácsodálkoznak ezekre, és éppen ettől válhat a szólásokkal és közmondásokkal való ismerkedés remek családi játékká.
Ráadásul az átvitt értelmű kifejezések megértése nem pusztán annyit jelent, hogy a gyerek megtanul néhány új szókapcsolatot. Fel kell ismernie, hogy a mondat nem szó szerint értendő, figyelembe kell vennie a szövegkörnyezetet, majd össze kell kapcsolnia a hallottakat a korábbi tapasztalataival. A figuratív nyelv megértése fokozatosan fejlődik a gyerekkor során, és ebben a szókincs, a nyelvi tudatosság, valamint a szövegértés is szerepet játszik. A kutatások szerint a jól megválasztott szövegkörnyezet különösen sokat segít az ismeretlen szólások megfejtésében. Erről itt olvashatsz részletesebben.
Az alábbi játékokat nem kell szépen sorban végigcsinálnotok. Válasszatok ki egyet, és játsszatok vele öt-tíz percet vacsora után, utazás közben vagy egy lustább nyár végi délutánon.
Ez is érdekelhet:
1. Rajzold le szó szerint!
Írjatok külön papírdarabokra néhány könnyen lerajzolható szólást, majd mindenki húzzon egyet. A feladat az, hogy kizárólag a szavak szó szerinti jelentését jelenítse meg.
Jól működhet például:
- kilóg a lóláb;
- vaj van a füle mögött;
- bolhából elefántot csinál;
- egy húron pendülnek;
- egyik fülén be, a másikon ki;
- köti az ebet a karóhoz.
A többieknek először magát a kifejezést kell kitalálniuk, utána pedig azt, mit jelent valójában. Ha senki sem tudja, próbáljatok közösen olyan élethelyzetet keresni, amelyben elhangozhatna.
Nem a rajztudás számít. Sőt, minél ügyetlenebbül sikerül az elefánttá növesztett bolha, annál szórakoztatóbb lesz a játék.
2. Találj ki hozzá meggyőzően téves magyarázatot!
Mit jelent az, hogy valaki „felöntött a garatra”? Talán túl sok vizet öntött a kerítésre? Vagy megpróbált megtölteni egy egész padlást?
Ebben a játékban mindenki húz egy szólást vagy közmondást, és kitalál hozzá egy minél hihetőbb, de teljesen téves magyarázatot. A többiek feladata eldönteni, hogy valódi jelentést hallottak-e, vagy valaki éppen az orruknál fogva vezeti őket.
Ha a gyerek nem ismeri a helyes megfejtést, először engedd szabadon ötletelni. A tévedés itt nem kudarc, hanem maga a játék. A végén viszont beszéljétek meg a valódi jelentést is, és mondjatok rá egy hétköznapi példát.
Például:
„Átesik a ló túloldalára.”
Vicces magyarázat: Olyan ügyetlen lovas, aki felszállás közben rögtön átfordul a nyergen.
Valódi jelentés: Valaki az egyik végletből a másikba esik, és túlzásba viszi az ellenkezőjét.
3. Mutasd el, de egy szót se szólj!
A pantomimhoz érdemes mozgalmasabb, könnyebben megjeleníthető kifejezéseket választani:
- falra hányt borsó;
- egy követ fújnak;
- két szék közül a pad alá esik;
- veri a fejét a falba;
- ölbe tett kézzel ül;
- szedi a sátorfáját.
A játékos nem beszélhet, nem mutathat betűket, és nem mondhatja ki a szólás egyetlen részletét sem. Ha a többiek kitalálták, következhet a fontosabb kérdés: milyen helyzetben mondanánk ezt valakire?
A gyerek így nemcsak felismeri a kifejezést, hanem összekapcsolja egy mozdulattal, érzelemmel és élethelyzettel is. Ez jóval emlékezetesebb lehet, mint ha egyszerűen elolvasná a jelentését.
4. Melyik jelentés igaz?
Mondj egy szólást, majd adj hozzá három lehetséges magyarázatot: egy helyeset és két viccesen téveset.
Például:
Mit jelent az, hogy „nem babra megy a játék”?
- A játékban tilos babot használni.
- Komoly dologról van szó, nagy a tét.
- A résztvevők pénz helyett zöldségekben fogadnak.
A kisebbeknél legyenek jól elkülöníthetők a válaszok. Nagyobb gyerekeknél már mindhárom lehet első hallásra hihető, sőt ők maguk is megírhatják a megtévesztő lehetőségeket.
Játszhatjátok pontokra, de működik verseny nélkül is. A megfejtés után mindig kérdezd meg: „Tudsz mondani olyan helyzetet, amikor ezt használhatnánk?” Ebből derül ki igazán, hogy a gyerek nemcsak megjegyezte, hanem érti is a kifejezést.
5. Kerekíts történetet egy kihúzott szólás köré!
Húzzatok egy szólást vagy közmondást, és találjatok ki hozzá rövid történetet. A kifejezésnek nem elég szerepelnie benne: valóban illenie kell a történet helyzetéhez.
Ha például ezt húzzátok:
„Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.”
A történet szólhat egy gyerekről, aki minden délután titokban megdézsmálja a testvére csokiját, és sokáig megússza, mígnem egyszer csokis szájjal sétál be a szobába.
A játékot többféleképpen is folytathatjátok:
- mindenki külön történetet talál ki ugyanahhoz a mondáshoz;
- felváltva mondotok egy-egy mondatot;
- valakinek szándékosan rosszul kell használnia a kifejezést;
- a többieknek ki kell találniuk, melyik közmondás illene legjobban az elmesélt helyzethez.
Ez a feladat már az önálló fogalmazást, az ok-okozati gondolkodást és a kifejezések megfelelő használatát is megmozgatja.
Nem baj, ha a gyerek még nem ismeri őket
A játék célja nem az, hogy kiderüljön, hány szólást és közmondást tud hibátlanul felmondani. Az sem baj, ha elsőre mindent szó szerint ért, vagy egészen más jelentést talál ki.
Éppen ezekből a félreértésekből születhetnek a legjobb beszélgetések. Miért nem valódi bolháról és elefántról van szó? Milyen közös kép köti össze a szólást a jelentésével? Ismerünk hasonló helyzetet a saját életünkből?
A közmondások és szólások a szókincsen túl a szövegértést, a következtetést és az árnyalt nyelvhasználatot is segíthetik. Korábbi cikkünkben tíz okot is összegyűjtöttünk arra, miért érdemes megismertetni velük a gyerekeket.
Ha nincs időd előkészíteni: itt a jolly joker
Mindez jól hangzik, de este hétkor valószínűleg kevesen szeretnének szólásokat gyűjteni, cetliket vagdosni, jelentéseket ellenőrizni és új játékszabályokat kitalálni.
Ilyenkor jöhet a Bagoly mondja… gyakorlókártya, amely száz gondosan összeválogatott szólást és közmondást ad a kezetekbe. Nem kell előkészülni: csak előveszitek a paklit, húztok egy kártyát, és már indulhat is a rajzolás, a mutogatás, a történetalkotás vagy a jelentések megtippelése.
A kártyák különösen jól jöhetnek az iskolakezdés előtti napokban, amikor egy kis játékos nyelvi ráhangolódás még belefér, de újabb feladatlapokra már senki sem vágyik. Kisiskolásokkal családi játékként, nagyobbakkal pedig akár a központi felvételi előtti gyakorláshoz is elővehetitek.
Mert ha a gyerek közben nevet, rajzol és képtelen történeteket talál ki, talán észre sem veszi, mennyi mindent tanul. És ezúttal valóban nem babra megy a játék!
Fotó: AI saját generálás
