Kell-e tanulni nyáron az elsősökkel? A mesterpedagógus szerint igen – de nem úgy, ahogy gondolnánk
„Anya, most már tényleg nincs iskola?” – teszi fel a kérdést a frissen végzett első osztályos, miközben boldogan dobja a sarokba az iskolatáskáját. A szülők fejében ilyenkor gyorsan megjelennek a kételyek: vajon mennyit felejt a gyerek szeptemberig? Szükség lesz nyári gyakorlásra? Előkerüljenek a munkafüzetek, vagy hagyjuk végre pihenni?
Füléné Perusza Katalin mesterpedagógus szerint a válasz egyértelmű: igen, szükség van a gyakorlásra – de nem munkafüzetekkel és kötelező feladatokkal. A nyár akkor működik jól, ha a tanulás beleolvad a mindennapokba.
A rövid válasz tehát: igen is, meg nem is.
Lányom szeretett alsós tanítója a Rácalmási Jankovich Miklós Általános Iskolában, Kati néni szerint a nyári szünet nem arra való, hogy a gyerekek otthon miniiskolába járjanak. Ugyanakkor az sem ideális, ha két és fél hónapra teljesen eltűnik az olvasás, az írás és a számolás az életükből! A kulcsszó nem a tanulás, hanem a játékos szinten tartás.
Mennyit felejt egy gyerek a nyári szünet alatt?
A szakemberek szerint teljesen természetes jelenség az úgynevezett „nyári felejtés”: a gyerekek a hosszabb szünet alatt bizonyos készségeikből veszíthetnek – nem is akármennyit: akár egyhavi tanulás veszhet kárba. Ez különösen igaz az első osztály végén, hiszen az olvasás, az írás és a számolás még nem automatizálódott teljesen. Előfordulhat, hogy azok a gyerekek, akik egész nyáron egyáltalán nem találkoznak betűkkel és számokkal, őszre valóban sokat veszítenek a megszerzett tudásukból.
„Volt olyan, aki konkrétan elfelejtette a betűket, mert nem írt egész nyáron” – mondja a mesterpedagógus.
Fontos azonban tudni, hogy a szeptemberi ismétlés éppen ezért része a tanévnek. A pedagógusok számítanak rá, hogy a gyerekeknek időre van szükségük az újrahangolódáshoz.
A cél tehát nem az, hogy a nyáron előrehaladjanak a tananyagban, hanem az, hogy a megszerzett alapkészségek ne kopjanak meg túlságosan.
Tények, statisztikák a nyári tanulási veszteségekről
A nyári időszak alatt
- egy teljes hónapnyi tanulással egyenértékű képesség,
- 2,6 hónapnyi matematikai képesség,
- 2 hónapnyi olvasás veszik el.
6 hét ismétlés szükséges ahhoz az őszi kezdés után, hogy utolérje magát a nyári veszteségből a gyermek.
Az első osztály után a pihenés is feladat
Az első tanév óriási változás egy kisgyerek életében.
Szabályokhoz alkalmazkodni, figyelni, ülni, teljesíteni, megfelelni, új közösségbe beilleszkedni – mindez komoly mentális és érzelmi terhelést jelent. A nyári szünet egyik legfontosabb szerepe éppen az, hogy a gyerekeknek legyen idejük kipihenni magukat, feldolgozni az elmúlt év élményeit, szabadon játszani, unatkozni, feltöltődni. Lesz még elég dolgozat, házi feladat és számonkérés előttük.
A szabad játék nem elvesztegetett idő. Éppen ellenkezőleg: fejleszti a kreativitást, a problémamegoldó képességet, az önállóságot és a társas készségeket.
„Ne tanítsuk – vonjuk be!”
A szakértő szerint a legtöbb szülő ott hibázik, hogy a nyári készségfejlesztést iskolai helyzetként képzeli el: leülnek az asztalhoz, előkerül a füzet, és kezdődik a feladatmegoldás. Pedig az első osztály végén a gyerekeknek nem újabb tanórákra van szükségük, hanem arra, hogy megéljék a vakáció szabadságát.
A jó hír, hogy szinte minden hétköznapi helyzet alkalmas az észrevétlen gyakorlásra. Füléné Perusza Katalin szerint a nyári szünetben a szülő legfontosabb feladata, hogy nyitott szemmel járjon.
Mindig figyeljük a lehetőséget, hogy gyakoroltassuk a gyereket
– fogalmaz a több mint 40 éve pályán lévő mesterpedagógus. Ehhez azonban szemléletváltásra van szükség: ne feladatokat adjunk a gyereknek, hanem vonjuk be a hétköznapi helyzetekbe.
A kulcs a megközelítésben rejlik: ne utasítsuk a gyereket, hanem kérjük a segítségét.
Ne azt mondjuk:
– „Gyere, olvass húsz percet!”
Hanem inkább:
– „Segítenél? Nem látom jól, mi van erre a táblára írva.”
– „Olvasd fel, kérlek, a receptet, amíg sütünk!”
– „Megírnád a bevásárlólistát?”
– „Nézd meg, mit írt a nagymama, és segíts válaszolni!” (bónusz: erre az időre megkaphatja a telefont)
A gyerekek imádják fontosnak érezni magukat. Ha azt érzik, hogy szükség van rájuk, örömmel kapcsolódnak be a közös tevékenységekbe.
A játék a legjobb gyakorlófüzet
A mesterpedagógus szerint a nyári szünetben a legfontosabb szabály egyszerű:
játék, játék, játék.
A hagyományos gyakorlófüzeteknek is lehet helyük, de nem szabad, hogy átvegyék a főszerepet.
„A gyakorlófüzetek jók, de ezzel gyilkolják a gyerekeket” – fogalmaz a szakértő. Sokkal többet érnek azok a helyzetek, amikor a gyerek észre sem veszi, hogy közben olvas, számol vagy fejleszti a figyelmét.
Társasjátékok, amelyek közben észrevétlenül tanul
A nyári esős napokon sem kell rögtön a képernyőkhöz nyúlni. A szakértő szerint szinte bármelyik klasszikus társasjátékkal csak nyerhet a gyerkőc.
A Gazdálkodj okosan! például remek lehetőség arra, hogy a gyerek maga olvassa fel a kártyákon vagy játékelemeken szereplő szövegeket. Ne a szülő olvasson fel mindent helyette!
A kártyajátékok is rengeteg készséget fejlesztenek:
- az UNO vagy a SOLO a számfelismerést és a szabálykövetést;
- a magyar kártya a számok mellett a római számokkal is megismerteti a gyereket, illetve számolhatja a leveleket, makkokat egy-egy kártyán;
- az egymásra rakós kártyajátékok a mennyiségek összehasonlítását fejlesztik (aki nagyobbat tesz, az viszi a paklit),
- az éppen reneszánszát élő sakk is jó ötlet, vagy dámázhatunk a gyerkőccel.
És néha egy kis plusz motiváció sem árt: „Ha két menetet nyersz, elmegyünk fagyizni!”
A nagymama kertjében is lehet matematikát tanulni
Nem kell külön fejlesztőeszközöket vásárolni, elég néhány facsipesz és egy filctoll.
Írjunk számokat a csipeszekre, majd kérjük meg a gyereket, hogy:
- a páros számokkal az ő ruháit teregesse fel;
- a páratlanokkal a család többi tagjának ruháit;
- rakja növekvő sorrendbe a csipeszeket, úgy teregessen (vagy adogassa nekünk a csipeszeket).
A veteményesben is rengeteg lehetőség rejlik:
- számoljátok meg, hány szem epret szedtetek;
- becsüljétek meg előre, hány répa bújik meg a földben;
- hasonlítsátok össze, melyik kosárban van több termés.
A gyerek ilyenkor nem feladatot old meg, hanem részt vesz a család életében.
Nyaralás közben is lehet olvasni – anélkül, hogy könyvet vennénk elő
A szakértő szerint utazás közben különösen sok lehetőség adódik a gyakorlásra.
Nézzétek együtt például a településtérképet. Olvassátok el az utcaneveket, az útjelző táblákat vagy az információs táblák apró betűs részeit. De itt is fontos a megközelítés! Ne felszólítsuk a gyereket, hanem kérjük a segítségét. A gyerekek szívesen segítenek – és közben észrevétlenül gyakorolnak.
Egy képeslap többet érhet, mint tíz oldal a munkafüzetben
Kati néni azt javasolja, hogy a gyerek írjon képeslapot a nagyszülőknek, az osztálytársainak vagy akár a tanítójának.
Ezek a néhány soros üzenetek egyszerre fejlesztik:
- az íráskészséget;
- a helyesírást;
- a szövegalkotást;
- az érzelmi intelligenciát;
- a kapcsolattartás képességét.
A pedagógusok gyakran kirakják ezeket a képeslapokat az osztályteremben, és a tanév első napjaiban közösen beszélgetnek róluk. Így a gyerekek újra kapcsolódhatnak egymáshoz, és könnyebben hangolódnak vissza az iskolára. Még az is lehet, hogy ugyanott jártak, csak nem ugyanakkor.
Kupakok, babok, pizzaszeletek – így lesz játék a matekból
A legjobb fejlesztőjátékok sokszor már adottak otthon.
Műanyag kupakok belsejébe rajzoljatok egyszerű mintákat – csillagot, pöttyöt, szívet –, majd fordítsátok le őket, és jöhet a memóriajáték. Mivel a gyerek maga készíti el, még nagyobb örömmel játszik vele, és közben fejlődik a megfigyelőképessége és a koncentrációja.
Néhány babszemmel vagy kupakkal malomjátékot is készíthettek.
A törteket pedig egy kartonból kivágott papírpizzával (vagy egy igazival, ha senki sem toporog az éhségtől) lehet a legkönnyebben megérteni: „Négyen vagyunk, hány szeletre vágjuk?” „Mi történik, ha mindenki két szeletet szeretne?”
Az ilyen hétköznapi helyzetek segítenek abban, hogy a matematika ne elvont szabályok gyűjteménye legyen.
A bolt a legjobb pénzügyi tanterem
A pénzügyi nevelést sem lehet túl korán elkezdeni.
A bevásárlás során rengeteg lehetőség kínálkozik a számolásra és az összehasonlításra.
Kérdezzük meg a gyermektől:
- melyik termék olcsóbb;
- melyikből kapunk többet ugyanannyi pénzért;
- mennyi marad a pénztárcában vásárlás után;
- mire lehetne félretenni a különbözetet.
„Ha az olcsóbbat választjuk, marad pénzünk egy gombóc fagyira.”
„Ha most két gombócot kérsz, holnap nem tudunk jönni.”
„Ebben a dobozban tíz jégkrém van. Ha naponta egyet eszünk, meddig tart ki?”
A gyerek így nemcsak számolni tanul meg, hanem azt is, hogyan hozzon felelős döntéseket. Mert a nyári gyakorlás végső soron nem a betűkről és a számokról szól. Hanem arról, hogy a gyerek megtapasztalja: a tudásnak helye van a mindennapi életben. És hogy a közösen eltöltött idő a legértékesebb tanulási forma.
A dicséret legalább annyit számít, mint maga a feladat
A szakértő szerint nemcsak az a fontos, hogy mit gyakorolunk a gyerekkel, hanem az is, hogyan reagálunk a sikereire.
Egy-egy egyszerű kérdésből is lehet játék:
„369 páros vagy páratlan szám?”
„A szállástól a strandig 156 lépést számoltunk. Ez több vagy kevesebb, mint száz?”
„Szerinted hány betűből áll a villámcsapás szó?” – becsültessük meg a gyerkőccel.
Az ilyen feladatok nem igényelnek külön előkészületet, mégis fejlesztik a számfogalmat, a becslést és a logikus gondolkodást. És ami talán még ennél is fontosabb: adjunk minél több sikerélményt.
A mesterpedagógus szerint néha egy kis, szándékosan eltúlzott lelkesedés is csodákra képes.
„Nahát, te ezt már tudod?!”
„Ez fantasztikus, erre én nem is gondoltam volna!”
„Milyen ügyesen kiszámoltad!”
A gyerekek nem azért szeretnek tanulni, mert feladatokat oldhatnak meg, hanem azért, mert jó érzés kompetensnek, ügyesnek és fontosnak érezni magukat. Ha ezt az élményt visszük magunkkal a nyári szünetbe, ősszel sokkal könnyebb lesz újra beülni az iskolapadba.
Ezt vidd magaddal a nyárba: így gyakorolhat az elsős játék közben
- olvassa fel a sütemény receptjét;
- mérje le a hozzávalókat;
- számolja meg, hány pohár víz fér egy vödörbe;
- írja össze, mi hiányzik a kamrából;
- húzza ki a bevásárlólistáról, amit már megvettetek;
- készítsen képeslapot a nagyszülőknek;
- írjon naponta egy mondatot a nyári élményeiről;
- számolja meg, hány epret szedett a kertben;
- rakja növekvő sorrendbe a számozott csipeszeket;
- számolja ki, hány szeletre kell vágni a pizzát.
A nyár legfontosabb üzenete: az élménynapló
A szakértő szerint egy frissen végzett elsős még nem feltétlenül tud hosszabb szövegeket írni, de egyszerű élménynaplót már vezethet. Elég minden nap leírni egyetlen mondatot: „Ma strandra mentünk.” „Mamánál aludtam.” „Megtanultam biciklizni.”
Érdemes a dátumot is ráírni, és rajzzal kiegészíteni.
Így a gyerek egyszerre gyakorolja az írást, az időbeli tájékozódást és az emlékezést. Ráadásul szeptemberben külön öröm lesz visszanézni a nyári kalandokat.
Napi egy óra figyelem többet ér bármelyik munkafüzetnél
A szakértő szerint nem kell egész nap fejlesztő játékokat játszani. Sokkal fontosabb, hogy legyen minden nap egy olyan időszak, amikor a szülő valóban jelen van. Telefon nélkül, fél szemmel végzett munka nélkül, csak a gyerekre figyelve.
„A gyerekek mindenre kaphatók, ha azt érzik, hogy foglalkozunk velük” – fogalmaz Kati néni.
És talán ez a nyári szünet legfontosabb tanulsága: az első osztály után nem az a cél, hogy a gyerek tökéletesen teljesítsen szeptemberben. Hanem az, hogy a tanulás öröm maradjon számára.
Mikor érdemes mégis gyakorolni?
Ha a pedagógus külön jelezte, hogy a gyermeknek valamelyik területen – például az olvasásban vagy a számolásban – még bizonytalanságai vannak, érdemes nyáron is foglalkozni vele.
Ugyanez igaz akkor is, ha a gyerek:
- nehezen olvas össze,
- bizonytalan a betűfelismerésben,
- sokat téveszt írás közben,
- nehezen megy neki a számolás húszas számkörben,
- szorong az iskolai feladatoktól.
Ilyenkor azonban hangsúlyozottan fontos, hogy a gyakorlás ne büntetés vagy kényszer legyen.
Ha úgy látjuk, hogy a nehézségek tartósak, érdemes a pedagógussal vagy fejlesztő szakemberrel egyeztetni.
Közmondások a nyári szünetben? Több van bennük, mint gondolnánk
A nyári gyakorlásnak nem feltétlenül kell munkafüzetekről vagy feladatlapokról szólnia. A nyelvi készségek játékos fejlesztésére remek lehetőséget kínálnak a társasjátékok, a mesék vagy akár a közmondások és szólások is.
A gyerekek imádják azokat a kifejezéseket, amelyek első hallásra furcsának vagy viccesnek tűnnek. Mit jelent az, hogy „addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér”, vagy hogy „bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű”?
A közmondások és szólások megismerése nemcsak a szókincset bővíti, hanem fejleszti a szövegértést, a gondolkodást, az asszociációs készséget és a humorérzéket is.
A Tea Kiadó Bagoly mondja… című gyakorlókártya-csomagja 100 közmondással és szólással, játékos feladatokkal és érdekességekkel segít abban, hogy a tanulás észrevétlenül épüljön be a nyári mindennapokba. Egy-egy kártya előkerülhet autózás közben, a strandon, nyaraláskor vagy egy esős délutánon is – a gyerekek pedig szinte észre sem veszik, hogy közben fejlődik a szókincsük és gazdagodik a kifejezésmódjuk.
