Svédasztalos menzák az iskolában – szakértői tanácsok
Az iskolai étkeztetés területén egyre nagyobb figyelmet kap a svédasztalos – más néven szabadszedéses vagy önkiszolgáló – menzarendszer. Ez a modell egyszerre kínál rugalmasságot és tanulási lehetőséget a gyermekek számára, ugyanakkor alkalmazásakor az élelmiszerbiztonsági kockázatok kezelése, a megfelelő higiéniai körülmények biztosítása és az ételpazarlás megelőzése is kiemelt figyelmet kíván. A Nébih szakemberei összegyűjtötték azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek betartása nélkülözhetetlen a szabadszedéses menza biztonságos működtetéséhez.
A svédasztalos menzarendszer legnagyobb előnye a rugalmasság, hiszen így minden kisdiák a saját ízlése szerint állíthatja össze az étkezését, könnyebben választ olyan ételeket és olyan mennyiségben, amelyet valóban elfogyaszt. Iskolai környezetben a modell egyedi edukációs lehetőségként is alkalmazható, amellyel a gyermekek megismerkedhetnek az élelmiszerbiztonság és a tudatos táplálkozás alapjaival, kipróbálhatnak új ízeket és felelősségteljesebb döntéseket hozhatnak étkezéssel kapcsolatban.
A svédasztalos menza kialakítása az étkeztető részéről odafigyelést igényel. Fontos a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, az étterem méretének és a szükséges dolgozói létszám felmérése, valamint az intézmény vezetésével történő egyeztetés. A gördülékeny alkalmazását segíti az étkezésre szánt időkeret és a csoportbeosztás tudatos megtervezése, továbbá a szabályok egyértelmű rögzítése és házirendbe foglalása. A rendszer sikerének alapja minden érintett – a konyhai dolgozók, pedagógusok, szülők és gyermekek – folyamatos tájékoztatása és oktatása.
A szabadszedéses rendszerben kínált ételek biztonsága érdekében elengedhetetlenek a korszerű tálalóeszközök, valamint megfelelő kapacitású hűtő- és melegentartó berendezések. Külön figyelmet és tervezést igényel a tányérok, evőeszközök, poharak szennyeződéstől védett elhelyezése.
A folyamatok megtervezése kiemelten fontos: jó gyakorlat a készételek szakaszos kihelyezése, azaz egyszerre csak az egy csoportban étkezők számára elegendő étel feltálalása. Az ételeket javasolt plexi lemezzel védeni a cseppfertőzés és a fizikai szennyeződés elkerülése érdekében. Hatékony megoldás lehet az eszközök és ételek megfelelő sorrendben való kihelyezése: tálca, nyéllel felfelé elérhető evőeszközök, szalvéta, lefelé fordított pohár, valamint tányér. Így a gyerekek egy irányba haladnak és elkerülhető a torlódás. Általános iskolás, alsó tagozatos gyermekek esetében érdemes könnyen használható szedőeszközöket alkalmazni. Az szedőeszközöket szükség szerint, de legalább fél óránként ajánlott cserélni. Élelmiszerbiztonsági szempontból szintén alapvető elvárás, hogy az étkezést követően a szennyezett eszközök és edények ne keresztezzék a kihelyezett ételek és a még sorban állók útját.
Fontos a pontos tájékoztatás a választható ételekről: az étel neve mellett kötelező feltüntetni az allergén összetevőket, a színezékeket és az édesítőszereket is (például: csalamádé édesítőszerrel). A biztonságos működéshez elengedhetetlen a konyhai személyzet, valamint a pedagógusok általi folyamatos felügyelet és a higiéniai előírások maradéktalan betartása.
Az élelmiszerbiztonsági szempontokon túl további kihívást jelenthet az élelmiszerpazarlás megelőzése. Korosztálytól függetlenül előfordulhat, hogy a svédasztalos rendszerben étkezők több ételt szednek, mint amennyit végül elfogyasztanak. Ugyanakkor a szabadszedéses menza egyben tanulási folyamat is, ami tájékoztató anyagokkal, mini kampányokkal és kreatív megoldásokkal hatékonyan támogatható
