Az iskola az IQ-t jutalmazza, pedig legalább hétféle intelligencia létezik
„Az intelligencia nem egységes értelmi képesség. Howard Gardner elmélete hétféle, egymástól független intelligenciát különböztet meg. A standard intelligenciatesztek az első hármat mérik." A részlet Gyermekközpontú osztályterem című kötetből származik, amelyben a többszörös intelligencia elmélete csak egyike azoknak a hangsúlyosabb témáknak, amelyek a tanulók egyéni szükségleteire és eltérő képességeire építő pedagógiai szemléletet mutatják be.
„Gardner elmélete többek között azt támasztja alá, hogy a tanulók gondolkodásbeli erősségei és korlátai nemcsak arra vannak hatással, hogy hogyan és mennyire tanulnak könnyen, hanem arra is, hogyan képesek megosztani másokkal, bemutatni azt, amit tudnak. Például egy jó verbális képességekkel rendelkező diák mindig előnyben lesz az írásos, szóbeli feladatok megoldásában azokkal szemben, akiknek ezek a képességei gyengébbek. De hátrányba kerülhet, ha a teljesítményét mozgásos, kinesztéziás, cselekvéses tevékenységen mérjük.”
A differenciált tanulásszervezésben célszerű olyan tevékenységeket tervezni, amelyek támogatják a tanulók erősségeit, és fejlesztik gyengébb képességeiket is.
Többszörös intelligencia
A verbális intelligencia az erőssége azoknak, akik szívesen olvasnak, írnak, akik „jól bánnak a szavakkal”.
Logikai-matematikai területen erősek, akik természetes módon meglátják az összefüggéseket a látszólag össze nem tartozó dolgok között is.
A térbeli-vizuális területen kiemelkedő emberek jól tájékozódnak, grafikonok és ábrák kedvelői, fejlett a belső látásuk.
Az interperszonális terület fejlettségének függvénye az emberekkel való sikeres együttműködés, az eredményes kommunikáció és konfliktuskezelés.
Az intraperszonális, személyes intelligencia szintje az önismeret, a reflexiós készség, a célkitűzési stratégiák által határozható meg.
A testi-kinesztetikus területen motiváltakat a sportban elért eredményeik vagy kétkezi alkotásaik által lehet felismerni.
A zenei intelligencia speciális területe a jó hallás, a hangszeren való játék, az éneklés magas szintjében egyaránt megmutatkozhat.
A természeti intelligencia jelei az állatokkal való bánás, a növények gondozása, a természet iránti kiemelt figyelem formájában mutatkoznak meg (ez utóbbival később egészítették ki az elméletet).
A többszörös intelligenciáról fontos tudnunk, hogy:
• Nem mindegyik intelligenciafaktorban vagyunk azonos erősségűek, mindenkinek van meghatározó jellemzője, amely nagy hatással van a tanulás módjára.
• A tanulás könnyebb és érdekesebb a saját erősségek területén.
• Mindegyik megközelítésben tapasztalatokat kell szerezni, és erősíteni a gyengébbeket.
• A többszörös intelligencia tájékoztatás arról, hogyan szeretünk és tudunk könnyebben tanulni.
(...)"
Gardner szerint elméletét a tanárok háromféle módon tudják a gyakorlatban alkalmazni:
1. A gyerekek képességeinek és készségeinek fejlesztése;
2. A fogalom, tananyag vagy egy tudományterület különböző módokon való megközelítése;
3. Az oktatás személyessé tétele azzal, hogy az egyéni különbségeket komolyan vesszük.
Zágon Mária rámutat, hogy érdemes feltárni a saját intelligencia preferenciáinkat, melyek az önismereten kívül hatással vannak a pedagógusok tanítási stílusára is.
A saját és tanítványok intelligencia preferenciáinak megismeréséhez a Gyermekközpontú osztályterem című szakkönyv teszteken és gyakorlati példákon keresztül nyújt segítséget. A tanítványok erősségeit, gyengeségeit megismerve fontos átgondolni, hogy milyen tevékenységekkel szükséges kiegészíteni a pedagógiai gyakorlatodat ahhoz, hogy valamennyi tanítvány a neki megfelelő fejlesztő oktatásban részesüljön.
Könyvajánló: Gyermekközpontú osztályterem (Tea Kiadó)
„A kötet kiemelkedő erőssége, hogy ötvözi a pedagógiai elméleteket a gyakorlati alkalmazás részletes bemutatásával, valamint minden részhez kapcsolódóan tartalmaz olyan feladatokat, melyek megkönnyítik az egyéni vagy csoportos tanulást.” (Dr. Kopp Erika, az ELTE–PPK docense)
