Modellprogram az iskolai erőszak leküzdésére
Az Erőszakmentes Iskoláért
Napjainkban egyre gyakrabban hallani az iskolai erőszak valamelyik formájáról. Hol egyik-másik tanulót, hol tanárt ér fizikai, verbális bántalmazás. A jelenség ráadásul nem helyspecifikus, de még csak nem is egyes iskolatípusokra jellemző. Országszerte, a legkülönbözőbb iskolákban is felüti fejét az agresszió. A probléma egyébként nemcsak hazánkban létezik, hanem szinte az összes nyugati társadalomban.
Iskolai zaklatásról akkor beszélünk, ha a szituáció három ismérvnek megfelel: a zaklató szándékosan, tudatosan, sokszor konkrét ok nélkül akarja bántani áldozatát, a zaklatás ismétlődően és huzamosabb ideig tart, és ha az erőszaktevő és áldozata között erőbeli, hatalmi különbség van, így az áldozat képtelen megvédeni magát.
Sajnos, a bántalmazások nagy része a felnőttek előtt rejtve marad, hiszen sokszor olyan eldugott helyen zajlik, ahol ők nem láthatják. Ebből is következik, hogy a szülők és a pedagógusok alábecsülik a jelenség súlyosságát. Pedig úgy tűnik, minden osztályban 3-4 gyerek is van, akiket rendszeresen zaklatnak, bántanak a társaik. Ráadásul az Országos Kriminológiai Intézet legújabb kutatási eredményei szerint a kamaszok 30%-a szerint az erőszak teljesen elfogadható, sőt, szükséges eszköz az érvényesüléshez.
Hogyan nyilvánul meg?
A bántalmazások több megnyilvánulási formában is jelentkezhetnek. A verbális agresszió elsődleges célja az, hogy az áldozat önértékelését megcsonkítsa, félelmet keltsen. Előfordulnak olyan esetek, amikor a bántalmazott diákot szabadságában korlátozzák, esetleg vagyontárgyaitól fosztják meg. És sajnos olyan esetekről is hallani, mikor az erőszaktevők célja a testi sértés. A lökdösődéstől, fenyegetéstől, az ütlegelésen, rongáláson át a kirekesztésig számtalan formában nyilvánulhat meg az erőszak.
:
Az iskolai erőszak és a szülő
Az iskolai zaklatás jelenségéről bővebben itt olvashatnak...
És hogy ki lehet áldozat? Bárki, aki különbözik a nagy átlagtól, akár fizikai, akár lélektani vagy etnikai értelemben. Jellemző az áldozatokra, hogy alacsony az önértékelésük, fokozottan hajlamosak a szorongásra , és szociális készségeik elégtelenek.
Mi van a háttérben?
A jelenségnek sajnos számtalan társadalmi folyamat is kedvez: megváltozott a családok szerkezete, működéssémája, egyúttal pedig előtérbe kerültek a nárcisztikus, individuális értékek. Hódít a fogyasztói kultúra, míg a közösségiesség motívumai egyre inkább háttérbe szorulnak. A tanárok fegyelmezési eszköztára egyre szűkül, lassan semmiféle visszatartó erőt nem tudnak képviselni. Már csak azért sem, mert sokszor maga a szülő az, aki a tanártól érkezett jelzésekre úgy reagál a gyerek előtt, hogy azzal még jobban aláássa a pedagógus tekintélyét.
Modellprogram a Józsefvárosban
A Józsefvárosi Önkormányzat, dr. Kocsis Máté oktatásért felelős alpolgármester kezdeményezésére speciális, komplex programot indít a kerület 3 iskolájában, amelyet reményeik szerint 1 éven belül az összes magyarországi iskola is átvesz majd. A modell-értékű program teljes összefogáson alapul: a pedagógusok, szakmai szervezetek és a diákok részvétele mellett számítanak a szülők együttműködésére is. A program célja nemcsak az, hogy a csoportos foglalkozásokon a gyerekek megtanulják az erőszakmentes, egészséges csoportidentitás kialakítását, ahol nem lehet elfogadott csoportnorma az erőszak, hanem az is, hogy a tanárok és szülők közötti együttműködés is erősebbé váljon, ahogy az iskolai erőszakra utaló jelekkel szemben is fokozódnia kell érzékenységüknek.
:
A modellprogram végrehajtására a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és az Összjáték Alapítvány vállalkozott. A program azért különösen fontos, mert Magyarországon eddig – az EU-s országok közül egyedüliként – nem volt az iskolai erőszak felszámolására irányuló, átfogó program.
A program három fő részből áll: a pedagógusok számára önismereti, kommunikációs, készségfejlesztő, esetmegbeszélő tréningeket tartanak. A diákok személyiségfejlesztő csoportokban dolgozhatnak, ahol az önismeret, a konfliktuskezelési módszerek megismerése, a pozitív jövőkép kialakítása, indulataik kontrollálása és kudarcaik egészséges feldolgozása cél. A szülők pedig olyan tréningeken, csoportos foglalkozásokon vehetnek részt, ahol a pozitív partneri együttműködés erősítésén dolgoznak. Természetesen a programban való részvétel mindig önkéntes alapú, a tanév folyamán rendszeres foglalkozásokkal, míg a nyári szünetben alkalmi találkozásokkal valósul meg.