Mik azok a térségi integrált szakképző központok?
A TISZK-ek (Térségi Integrált Szakképzési Központ) olyan intézményi társulások, amelyek különböző szakképző intézmények között jönnek létre. Amikor egy TISZK megalakul, az nem jelenti azt, hogy a társuló iskolák megszűnnek, inkább arra kell gondolni, hogy intézménycsoportként működnek majd tovább. Így több fejlesztési forráshoz juthatnak, jobban összehangolhatják pedagógiai programjukat és hatékonyabban tudják oktatni diákjaikat.
Hogyan működnek a TISZK-ek?
Egy adott térségi integrált szakképző központban megkülönböztetünk fogadó és küldő iskolákat. Előbbiek főként általános képzési feladatokat és szakmacsoportos alapozást látnak el, utóbbiak pedig - immár egy közös, jól felszerelt, modern képzőhelyen - a szakmai képzésért felelősek.
A TISZK-ek alakulásával nem szűnnek meg a tagintézmények, továbbra sem kell tandíjat fizetni és a tanulói jogviszony is ugyanúgy tovább él. Küldő iskolából fogadó iskolába való átkerüléskor természetesen nem kell felvételizni.
További információk megtalálhatók a Térségi Integrált Szakképzési Központok weboldalain.
Működő TISZKEK honlapjai:
2010. november 10.kölöknet
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Hogyan barátkoznak a bölcsis, ovis, kisiskolás gyerekek? Mit kell tudni a gyerekbarátságokról? Hogyan tudunk a visszahúzódó gyerekeknek a barátkozásban segíteni? Ötletek szülőknek.
A bizalmat, kötődést már babakortól kezdődően építgetjük ki a gyermekünkkel, ami annyit tesz, hogy a gyermekünk tisztában van azzal, hogy szeretjük őt, bármi is történik, bármit is tesz - és ezzel stabil érzelmi alapokkal indítjuk őt el az életben.
Ahány gyerek, annyiféle rajz. Ám van néhány ábrázolási forma és mód, ami bizonyos gyermektípusokra jellemző, jelentéssel bírnak a használt színek, az ábrázolás módja, az alakok elrendezése és maga a témaválasztás is. A pszichológusok régóta “olvassák” a gyerekrajzokat, de jó, ha a szülők is ismerik az alapokat.
Bűbájos tavaszi mondókákat gyűjtöttünk egy csokorba, ezúttal kifejezetten olyanokat, amelyek csupán négy rövidke sorból állnak. Rövidségük, tömörségük miatt könnyen megtaníthatók a legkisebbeknek is. A lényeg, hogy amíg ezeket a rigmusokat ismételgeted, közben tapsoljatok, grimaszoljatok, mozogjatok, és legfőképpen kacagjatok jó nagyokat.
Mikor kezd el járni a baba? Mikor kezd el rajzolni a baba, kisgyerek? Mikor tanul meg biciklizni a kisgyerek? Mit kell tudnia egy gyereknek nagycsoportos óvodás korára? Válaszok a cikkben.
Hogyan fejleszti észrevétlenül a futóbicikli a bölcsődés, óvodás korú gyerekeket? Hogyan függ össze a biciklizés a tanulási nehézségekkel? Mi történik az agyban tekerés, pedálozás közben? Mozgásterapeuta szakértő válaszol.
A Mátrát gazdagon átszövik a látványosabbnál látványosabb turistautak, amelyek kilátókat, várakat, vízeséseket, szurdokvölgyeket kereszteznek. Annyi a felfedeznivaló, hogy egy hosszú hétvége is kevés hozzá! A kedvenc kirándulóhelyeink közül válogattunk, amelyek mindegyike családi kirándulásra is alkalmas. (Kezdőfotó: Fotó: Oszter-Fekete Gréta)
Azt mindannyian érezzük, hogy a családi anekdoták és legendák mindannyiunk számára kiemelt jelentőséggel bírnak. Azt, hogy pontosan miért fontosak ezek az életmesék, dr. Kádár Annamária neves gyermekpszichológus, meseterapeuta magyarázza el.
Murinai Angéla Németországban élő magyar író, blogger, kreatívírás-oktató, női önsegítő csoportokat vezet. Eredeti szakmája szerint pedagógus, tanítóként, gyermekszínjátszó rendezőként, drámapedagógusként is dolgozott. 2014-ben indította Gumiszoba című blogját, melyben feminizmussal, politikával, társadalmi kérdésekkel és kultúrával foglalkozott. A blog rövid idő alatt népszerű, egyben megosztó lett azzal, hogy nyíltan beszélt tabusított témákról. 2016-ban egy máltai nyaralás során legidősebb fia, a tizenhét éves Bence a tengerbe fulladt. Angélát írói pályáján ez a tragikus esemény indította el.
Bár a hiperaktivitással többnyire csak iskoláskorban foglalkoznak először a szülők, mert a kisgyerek csak nehezen tud beilleszkedni az iskola rendjébe, a szakemberek szerint a legtöbb gyerek esetén már kétéves korban, sőt, bizonyos jelekből már csecsemőkorban is megállapítható lenne.
Kereki Judit gyógypedagógus írása a hiperaktivitás korai tüneteiről.
Az oldal támogatója:
