IskolaPedagógusOktatáspolitika

Iskolaőrök kerestetnek?

Iskolaőröket alkalmazhatnának a nevelési és oktatási intézmények a Belügyminisztérium (BM) tervei szerint; az őrök megakadályozhatnák, hogy a tanköteles korú diákok a tanítás vége előtt - igazolatlanul - elhagyják az iskolát, jogosultak lennének betartatni a házirendet, elfogni azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el, továbbá meggátolhatnák az intézmény területére való jogosulatlan belépést.

A kormányzati honlapon közzétett törvénytervezet szerint mindennek érdekében módosítanák a tavaly elfogadott, új köznevelési törvényt, hasonlóan a rendőrségről szóló jogszabályhoz, amelyben kimondanák: azt a tanköteles korú diákot, aki nem tudja igazolni, hogy a tanítási óráról vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozásról engedéllyel hiányzik, a rendőrök az igazgatóhoz kísérhetik, vagy a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetés után oda útba indíthatják.

A tanuló iskolai, orvosi vagy szülői igazolással bizonyíthatná a rendőrnek, hogy engedéllyel hiányzik a tanításról. A köznevelési törvény említett új passzusa értelmében ha az iskolaőrök bűncselekményt vagy szabálysértést észlelnek, annak megakadályozása érdekében "arányos mérvű" testi kényszert alkalmazhatnának, csakúgy, mint abban az esetben, ha valaki jogosulatlanul akar belépni az iskolába, vagy jogosulatlanul tartózkodik az intézmény területén. Ha testi kényszert alkalmaznak az őrök, utána arról azonnal tájékoztatniuk kellene az igazgatót.

Az iskolaőrség létrehozásának célja az iskolák belső rendjének fenntartása, a tanítás zavartalanságának garantálása - mondta az MTI-nek a Belügyminisztérium szóvivője csütörtökön. Nagy Linda - utalva az MSZP-nek a kezdeményezést támadó közleményére - azt hangsúlyozta: szó nincs erőszakosságról, rendészeti szervezetről, kényszerítő eszközök alkalmazásáról.

Hozzátette, a kormány célja, hogy gondoskodjon az iskolákban a biztonságról - a gyerekekéről és a pedagógusokéről egyaránt. Az iskolaőr feladata, hogy megóvja és fenntartsa ezt a biztonságot, ne mászkálhassanak idegenek ki-be az intézményekben, mint ahogy ez sok esetben megtörtént - jegyezte meg.

A tervekről szólva a szóvivő elmondta: az iskolaőrök speciális képzést kapnának, hogy értsenek a rendfenntartáshoz és a gyerekek nyelvén egyaránt. Az iskolaőr - fejtette ki - azzal egyenértékűen fog fellépni, amit tapasztal. Példaként említette, ha például lopáson érnek valakit az iskolában, a tettest ugyanúgy visszatarthatják, mintha ez az utcán történik bárki mással. Az iskolaőrök az iskola falain belül betartatják a házirendet és megakadályozzák, hogy bűncselekmények történhessenek - mutatott rá. 

Nagy Linda beszélt arról is, hogy több iskolafenntartó pozitívan fogadta a kezdeményezést. Elmondta: a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal összhangban készül el a jogszabálytervezet, amely május közepén kerülhet a parlament elé. A szóvivő arra a kérdésre, hogy becsléseik szerint hány iskolaőrre van szükség, azt mondta: ez egy lehetőség, az intézmények dönthetik el, hogy szükségesnek tartják-e és hány iskolaőr tudja garantálni a biztonságot. 

Az MSZP Pedagógus Tagozata csütörtökön közleményben reagált a tervezetre, jelezve, hogy megdöbbenéssel és felháborodással fogadták a hírt. 

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint nem szerencsés a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos kérdéseket rendészeti ügyként kezelni, ezért elfogadhatatlan, hogy a köznevelésről szóló törvényt egy rendészeti kérdéseket szabályozó törvénnyel párhuzamosan módosítják. Ezt Galló Istvánné, a PSZ elnöke írta a belügyminiszternek, Pintér Sándornak címzett levélben, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-hez.

A szakszervezet közlése szerint az iskolából való távolmaradásnak számos oka lehet, ezek közül kiemelkednek a társadalmi problémák, például az, ha a tanulónak nincs megfelelő ruhája, vagy ha a kisebb testvéreire kell vigyáznia. 

Kifogásolják azt a passzust, hogy a rendőrnek minden utcán lévő, 6-16 éves gyereket, fiatalt igazoltatnia kellene. Mint írták, a rendőrnek mindenekelőtt azt kellene megállapítania, hogy a 6 év körüli gyerek óvodába jár vagy iskolába. Másrészről minden fiatalnál meg kell becsülnie, hogy az betöltötte-e a 16. életévét.

Ez a rendelkezés azért is felesleges - tette hozzá a PSZ -, mert az iskolába járással, illetve annak elősegítésével összefüggésben elsődleges feladata a szülőnek, az iskolának, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemnek van. Galló Istvánné azt írta: a védelembe vétel és az ehhez kapcsolódó intézkedések, különösen az iskolába járási támogatás megvonása alkalmas eszköznek bizonyult az iskolából való kimaradás csökkentésére. 

Problémát jelenthet továbbá a PSZ szerint, hogy az intézkedő rendőrnek minden egyes alkalommal vizsgálnia kell azt is, az adott napon, az adott iskolában meddig tart a kötelező foglalkozás, vagyis lényegében minden, a településen működő iskola órarendjét ismernie kellene.

Galló Istvánné a kritikákat sorolva kitért arra is, hogy a nevelési-oktatási intézmények nem látnak el rendészeti feladatokat, ennek alapján az iskolaőr mint feladat vagy munkakör rendészeti tevékenységként való értelmezése és bevezetése elfogadhatatlan. Az iskola nem része az államhatalmi szervezetnek, a közigazgatásnak, az iskolában nincs helye állami kényszer alkalmazásának - szögezte le.

Hozzátette: az iskolának pedagógiai feladatai vannak, azok végrehajtásához, "kikényszerítéséhez" elsősorban pedagógiai eszközöket alkalmazhat, emellett rendelkezésre állnak a házirendben szabályozott fegyelmezési eszközök, valamint a köznevelésről szóló törvényben meghatározott fegyelmi büntetések. 

A PSZ szerint nem értelmezhető, hogy az iskolaőr milyen alapon alkalmaz kényszert bárkivel szemben, hiszen az nem tagja a rendészeti feladatokat ellátóknak. Elfogadhatatlannak nevezték azt is, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetője kivizsgálja a testi kényszer alkalmazásának jogszerűségét. Az óvodavezető, az iskolaigazgató, illetve a kollégium vezetője ugyanis szerintük nem tudja megítélni a testi kényszer arányosságát és jogszerűségét.

A szakszervezet azt kéri: ne a köznevelésről szóló törvény, hanem a rendészeti feladatokat meghatározó törvény kötelezze arra az állami és az önkormányzati fenntartót, hogy indokolt esetben adjon külső, hathatós védelmet a nevelési-oktatási intézményeknek. Azt is támogatják, hogy megfelelő kötelező létszámot biztosítsanak ahhoz, hogy az intézményen belül a biztonsági - és nem rendészeti - feladatokat az intézményvezető el tudja láttatni.

Az LMP véleménye szerint nem iskolaőröket, hanem pedagógiai asszisztenseket kellene alkalmazni az iskolákban – jelentette ki csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely.

Az iskolaőrök alkalmazása egy valós problémára adott rendkívül rossz válasz – minősítette a kormányzati honlapon szerdán közzétett tervezetet a frakcióvezető-helyettes. Hozzátette: valóban sok gyermek lemorzsolódik, sokan kerülik az iskolákat és az osztálytermekben időnként megjelenik a fizikai erőszak is. Szavai szerint az iskola viszont „nem kaszárnya”, mert nem csak az a cél, hogy fizikailag rend legyen a termekben, de az is, hogy az iskolákban töltött idő valóban a gyerekek épülésére szolgáljon.

Felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi kormány „súlyos milliárdokat von ki az oktatásból”, „erőszakosan államosítani” akarja az általános és középiskolákat, miközben „politikailag motivált” módon neveztek ki vezetőket. Hangsúlyozta, hogy pártjuk szerint jó minőségű iskolákra és oktatásra lenne szükség, miközben a pedagógusokat pedagógiai asszisztensek alkalmazásával tehermentesítenék. Utóbbiak külön tudnának foglalkozni azokkal a motiválatlan, lemorzsolódó gyerekekkel, akikre a jelenlegi rendszeren belül a pedagógusoknak nem mindig jut pluszidejük. 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás