Két Egér-lista

A gyerekkor egyszerűen elviselhetetlen

Akivel veszekedtek már, hogy sáros cipővel járta össze a házat és maga is veszekedett már ilyesmiért, a Feketelevesben László Noémi gyermekien őszinte verseit olvasva kénytelen lesz átgondolni gyerekkorát és mostani viselt dolgait. Talán meg is sajnálja egykori önmagát, és lehet, hogy szégyellni is kezdi felnőttkori énjét.

A gyerekversköltészet két főbb csapdája, hogy szinte dogmatikus kulturális beidegződésünk szerint az ilyen költemény kötött formájú és markánsan zenei, a másik, hogy a gyermekeknek szép és kedves dolgokról kell szépen és kedvesen beszélnünk, vagyis a gyerekvers bájos.

László Noémi versei szerencsére pontosan manővereznek, és elkerülik ezeket a csapdákat. A szövegek a gyerekkorú versbeszélő életének – de talán minden gyerekkor – elfuserált, nyűgös mozzanatait hozzák terítékre, melyek ürmöt kevernek a nem traumatizált gyermekéletekbe is. Ilyen a szülők idegeskedése, túlzásba vitt rendszeretete, a versbeszélő gyermek temperamentumának és kedvenc elfoglaltságainak el nem fogadása. De ilyenek az első kisiskolás szerelmek és megszégyenüléseik, a tanárok viselkedésproblémái, vagyok azok a világot zavarba ejtő problémák, mint például, hogy a lányok fiús játékokat szeretnének játszani.

Ezekben a versekben tökéletesen megvalósul, amit szeretünk: releváns problémákat vonultatnak fel a gyerekolvasók számára, és komoly gondolkodni- és emlékeznivalót szolgáltatnak a felnőtteknek is.

A befogadhatóságot és azonosulási lehetőséget azonban nemcsak a jó témaválasztás teszi lehetővé, hanem a szövegek megszólalásmódja is, mely nem költőieskedő, hanem meglehetősen közvetlen hangütésű, sokszor egészen élőbeszédszerű és csak kevéssé poentírozott, továbbá a versforma tekintetében is szabad szellemű: a rímeket és asszonáncokat, valamint a sorhosszokat lazán kezeli, ezért nincsenek kerékbe törve a mondatok. Nem kell a rímhelyzet kedvéért sem túltömöríteni, sem hozzáírni, pont annyi van a versekben, amennyit a mondandója kitesz. A költőiséget a ritkás, jól lélegző rímeket és belső rímeket leszámítva inkább a képzettársítások adják a szövegeknek. Ugyanakkor nincs túlhajtott elménckedés sem, a költői képek könnyen adódnak.

Amiként László Noémi szövegei stílusukban meglehetősen egységesek, hosszuk sosem több egy oldalnál és címük egyszavas, úgy Rofusz Kinga rajzai is egy színválasztásában, anyagkezelési technikájában és motívumait tekintve is egységes és jó értelemben redukált stílust képviselnek, melyek ezáltal nem csupán az adott verseket illusztrálva fonódnak össze a szöveggel, hanem az egységes könyvművé válást szolgálják.

E sorok írója kedveli és üdvözli a bonyolultságot és összetettséget, ám örömöt jelent a keresetlen egyszerűséggel megformált, egységes és kerek egész alkotásokkal is találkozni, főként ha rábírnak arra, idézzük fel gyerekkorunk kényelmetlen élményeit és tegyük mérlegre a felnőtt világot. Végül lehet, hogy mégsem egyszerű ez.

Darázsolás

László Noémi a koronavírus-karantén időszaka alatt Kürti Andrea grafikussal egy afféle művészi párbeszéd-projektbe fogott: egymás alkotásaira kellett alkotással reflektálniuk párnaponta, ebből született a nagyon szép kivitelű Darázsolás című kötet. Bár a versek és a grafikák inkább a felnőtt olvasókat célozzák, szerintünk kamaszok számára is befogadhatóak, így kiváló olvasmányt jelenthetnek. Bár igazán csak Kürti Andrea képei mutatnak erős koherenciát, és a versek néhol túlpoentírozottak és sokfélék, mégis létre tud jönni egy kötetegység. Ezen kívül az ilyen művészi kísérletek mindig izgalmas tanulságokkal szolgálnak, így érdekes párja a Feketelevesnek.

László Noémi: Feketeleves. Rofusz Kinga rajzaival – felmelegített kiadás*, Gutenberg Kiadó, 2021. 92 oldal, kemény borító.

* A korábbi változat 2010-ben készült Keszeg Ágnes illusztrációival az Erdélyi híradó Kiadónál.

Ennek a könyvnek három egeret adtunk. Jó szívvel ajánljuk!

A kritika írásához használt könyvet a saját polcunkról vettük le.