Két Egér-lista

Leltár egy élet gazdag óráiról

Rébecca Dautremer nem gyerekkönyveket alkot, de nem is felnőtteknek, könyvei nem célzottak, egyetemesek. Valószínűleg kíváncsi megfigyelője annak, hogy képei kiből mit váltanak ki, és bizonnyal örül minden új olvasatnak. Magyarul mindössze két könyve jelent meg, ebből Jussváry Jakominusz gazdag órái a második. Becsüljük meg!

Nehéz nem elfogultnak lennem, amikor Rébecca Dautremer „albumáról” írok. Több mint egy évtizede követem a munkásságát, és hiába nem tudok franciául, több könyvét is megvettem már (eredeti nyelven, vagy olaszul, ez utóbbival felrúgva saját szabályom, hogy az adott országból csak helyi szerző/szerzőpáros kötetét hozom haza). Ezért előre elnézést kérek, ha helyenként minden tárgyilagosságot mellőzve, simán csak rajongani fogok!

A szerző Jussváry Jakominusz életének fontos, vagyis inkább legfontosabb pillanatait tárja elénk, valóban csak villanásszerűen. Hiszen a címben szerepló órák is pillanatnak látszanak egy élet egészéhez képest. Semmi szokatlan, vagy nagyratörő elképzelés: csak egy (antropomorf) nyúl, hétköznapi élete a születése pillanatától a halála pillanatáig tizenkét részletben. A kezdő- és a végpont adott, persze a további fontosnak tartott életesemények is könnyen megjósolhatók: baleset, ami nemcsak fizikai, de lelki változásokhoz is vezet; egy olyan elfoglaltság megtalálása, ami bármikor izgatottságot és örömet okoz; a nagy szerelem; egy fontos személy elvesztése; házasság… A fordulópontok elkerülhetetlenek és elengedhetetlenek az identitásképzés folyamatában, egy egészséges énkép kialakulásához. Elengedhetetlenek ahhoz, hogy megtaláljuk helyünket a világban, és elégedettek legyünk öregkorunkban. „Ha valaki azt mondja, hogy érdemes volt leélnie az életét, azt érdemes elmesélni is!”

A történet előtt a szerző egy „előszóban” leírja, hogy nem kifejezetten gyerekkönyvet tartunk a kezünkben, nem is csak nekik szánja. Minden korosztálynak mást fog jelenteni, egészen más összefüggéseket és utalásokat fedezhetnek fel mind a szövegben, mind az illusztrációban. Szerzői „utasításként” megkéri a leendő olvasót, hogy merüljön el a részletekben, aprólékosan nézze át a képeket, hiszen „[a] szavak különben sem mondanak el mindent.” Már ebből a szerzői kinyilatkoztatásból is kiolvasható, hogy az illusztrációkon van a hangsúly, és minden erre fut ki a kötet egészét tekintve.

Ugyan már utaltam az albumjellegre, a könyv pontos mérete: 29 x 33,5 cm. (Persze ez a francia közönségnek nem kuriózum, sorra jelennek meg ilyen és ehhez hasonló méretű gyerekkönyvek náluk.) Ez a kötet nem működne más méretben, hiszen a kevés szöveges részt részletgazdag, monumentális, festményeket idéző, oldalpárokat kitöltő illusztrációk váltják. Sokszor többet mondanak el Jakominusz életéről, mint amit a szöveg, más nézőpontokkal, további olvasatokkal szolgálnak. Szándékosan nem írok példákat, nem szeretném senkitől elvenni a felfedezés és gondolkodás örömét.

A történet lezárása utána egy leltár látunk: Jussváry Jakominusz életének eseményeiről, személyeiről, érzelmeiről. Életének különböző mozzanatai számadatokként jelennek meg, hogy az összeadás végén kijöjjön egy teljes és boldog élet. A teljesség, amiből a szöveg és a képek is csak részleteket tártak fel mindvégig. Mind a kiemelt események, mind az el nem mondottak kellettek ahhoz, hogy Jakuminusz elégedettnek érezze magát élete alkonyán. Emlékeit vizsgálva arra a végkövetkeztetésre jut: „Nem voltam hős, és egyszerű életet éltem. Kicsi, bátor, teljes életet. A munkáját szépen elvégző, jó kis életet. Nagyon szerettelek, kis életem. […] Érdemes volt végigélni téged, módfelett érdemes!” Pacskovszky Zsolt, a könyv fordítója azt mondta erről, hogy éppen erre a részletre reflektál a magyar fordításban megjelenő vezetéknév is: Jussváry: ha előkelő módon megyünk végig a saját egyszerű, hétköznapi életünkön, akkor jogosultak leszünk egy békés, elégedett lezárásra: megkapjuk érte a jussunkat.

Sosem késő, vegyük észre az egyszerű dolgok szépségét is az életben! Amikor egy fáradt és kimerítő nap végén leülünk a családunkkal vacsorázni, akkor csak kérdezzük meg őket, hogy mi volt a legérdekesebb dolog a napjukban és hallgassuk őket figyelmesen. Ezek a pillanatok mind a leltár részét fogják egyszer képezni.


Rébecca Dautremer: Jussváry Jakominusz gazdag órái.Magyar fordítás: Pacskovszky Zsolt. Scolar, 2021. 290 x 335 mm, kemény borító.

Ennek a könyvnek három egeret adtunk. Jó szívvel ajánljuk!

A kritika írásához használt könyvet a saját könyvespolcunkról vettük le.