Hogyan éljük túl a non stop összezártságot a családunkkal? Mivel színesítsük a napjainkat? Hogyan töltsük hasznosan az otthon töltött időnket? Mivel könnyítsük meg a gyerekek otthon tanulását?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések megoldására szeretnénk napi tippeket adni szülőknek és gyerekeknek egyaránt.
Legyen vidám a hetünk! Még ha be is vagyunk zárva! Hallgassunk vidám dalokat, szép verseket, olyanokat, amelyeket a szülő együtt tud énekelni, mondani a gyerekkel. A közös éneklés, verselés mindig segít átvészelni a borongós napokat! S néha az sem árt, ha együtt bolondozunk, táncolunk a gyerekekkel! Induljon a buli!
Szeretnéd gyakrabban látni a Kölöknet cikkeit a Google-ben?
Mostantól a Google-ben beállíthatod a Kölöknetet kedvenc / előnyben részesített forrásként. Ha ezt megteszed, nagyobb eséllyel jelennek meg nálad a friss cikkeink a Google híres találatai között és egyes AI-alapú keresési felületeken.
Miért jó ez neked?
Így könnyebben megtalálod azokat a gyerekneveléssel, iskolával, családdal és kamaszokkal kapcsolatos tartalmakat, amelyekben már megbízol.
Egy vár nemcsak történelemóra a szabadban. A legtöbb gyerek számára sokkal könnyebben megelevenedik a múlt egy várfal tetején állva, egy kazamatában sétálva vagy egy ostromgép működését figyelve, mint egy tankönyv lapjain. Nem véletlen, hogy a családok körében évről évre népszerűbbek azok a kirándulóhelyek, ahol a történelmet élményszerűen lehet felfedezni. Ha pedig azon gondolkodtok, melyik vár legyen a következő családi úti cél, most egy friss felmérés ehhez is ad némi támpontot.
Öt döntős cukormentes tortát kóstolt végig egy különleges gyerekzsűri: 1-es típusú diabétesszel élő gyerekek választották ki, melyik torta áll hozzájuk a legközelebb ízben és megjelenésben. A Magyarország Cukormentes Tortája versenyhez kapcsolódó különdíj egyszerre szól a tudatos étkezésről, a közös játékról és arról, hogy a cukorbeteg gyerekek is mindenekelőtt gyerekek.
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Európában becslések szerint évente 250 ezer gyerek tűnik el – vagyis nagyjából kétpercenként egy. Az Eltűnt gyerekek világnapján ez a szám nemcsak rendőrségi statisztika: mögötte családi konfliktusok, bántalmazás, szökések, online kapcsolatok, intézményi hiányok és kamaszkori krízisek is állhatnak.
Az eltűnt gyerekekről sok szülő fejében elsőként az emberrablás, az idegen veszélye vagy a bűnügyi hírek képei jelennek meg. Ezek a félelmek érthetők, de a kamaszok esetében az eltűnés sokszor egészen más történet. Nem mindig arról van szó, hogy a gyerek nem talál haza. Sokszor arról, hogy nem akar, nem mer vagy nem tud hazamenni.
Sok családban okoz feszültséget, amikor a gyerek "rossz" félévi bizonyítványt hoz haza. Ilyenkor könnyű téves következtetéseket levonni: a gyerek lusta, figyelmetlen volt, pedig a háttérben jóval összetettebb okok is állhatnak. A szakértők szerint a rossz jegyeket inkább jelzésnek kell felfognunk, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy valahol elakadás történt.
Mitől lesz egy gyerekből olyan felnőtt, aki mer hibázni, újrakezdeni és kiállni magáért? Az egészséges önbizalom nem velünk született tulajdonság, hanem lassan épülő belső biztonságérzet, amelyre a gyereknek nap mint nap szüksége van. De miközben sok szülő szeretne magabiztos gyereket nevelni, gyakran éppen a túlzott elvárások, a folytonos javítgatás vagy a hibáktól való félelem gyengíti ezt az alapot. Susanne Mierau családcoach szerint néhány tudatos szemléletváltás már önmagában sokat segíthet abban, hogy a gyerek később stabilabban bízzon önmagában.
Mit tehetünk szülőként, ha a gyerek jó vagy éppen rossz jegyet hozott haza a suliból? A megfelelő dicsérettől kezdve, a motiváció fenntartásán át, egészen a kudarcélmények segítő feldolgozásáig sok múlik azon, hogyan reagálunk. A jegyek mögött ugyanis komoly erőfeszítés, valódi érzelmek, készségek és tanulható stratégiák állnak, amelyekben a szülői támogatás kulcsszerepet játszik.
A gyermekek és fiatalok körében ma már 65–75 százalékra tehető a harapási rendellenességek aránya, vagyis szinte minden második–harmadik gyerek érintett. A harapási problémák lassan, évek alatt alakulnak ki, ezért nem feltűnőek, és a szülők gyakran csak akkor veszik észre őket, amikor már sokkal nehezebb hatékonyan beavatkozni. Fogorvos tanácsai.
A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.
Minden esetben kötelessége-e az óvodának pelenkás gyermeket fogadni? Milyen higiénés szabályokat kötelező betartani a pelenkázó helyiségben? Mi a helyzet az sni-s pelenkás gyermekekkel, akiknél gyakrabban előfordulhat, hogy a szobatisztasági gondok még fokozottabb odafigyelést igényelnek. Utánajártunk.
Mi is ez a tanult tehetetlenség, amely több gyereket érint, mint gondolnánk? És hogyan segíthetünk szülőként gyermekeinknek legyőzni a tanult tehetetlenséget? Németh Szilvia oktatáskutatót, a Kreatív Tanulás könyv társszerzőjét kérdeztük arról, hogyan támogathatjuk gyermekünket abban, hogy ne adja fel ideje korán a próbálkozást, például a tanulás kapcsán, és hogy a kudarc ne a feladásról, hanem a fejlődésről szóljon.
