Hány éves korban tud egyedül öltözködni a kisgyerek?
Az önálló öltözködés kéz a kézben jár a finommotorikus fejlődéssel, ami a gyerekeknél eltérő ütemben haladhat. A tapasztalt óvó néniket, bölcsődei gondozónőket megkérdezve, 2,5 kor körülire tehető az önálló öltözés képessége, amin általában a szülők csodálkoznak el a leginkább, hiszen sok gyerek még négy éves korában is elvárja az anyukájától, hogy őt öltöztesse.
Még ennél is korábban kezdődhet gyerekeknél az önálló döntés iránti igény arról, hogy milyen ruhát szeretne felvenni. 1-2 éves korban a gyerekek már képesek egyértelműen kifejezni az akaratukat, és elvileg tudnának is dönteni önállóan arról, hogy melyik ruhába bújjanak aznap. A legtöbb gyermek azonban csak 3-4 éves korára jut el odáig, hogy elkezd érdeklődni a gardróbja felől, ilyenkor válnak a gyerekek egyszer csak kritikussá, "divatdiktátorrá". Vannak, akik meglehetősen korán tudják, hogy mit akarnak (felvenni), és nem engednek beleszólást az öltözésbe (sem), és akadnak olyanok is, akik sokáig szeretnék még élvezni a szülői figyelmet, a testi közelséget.
Mikor mit tud a gyerek?
- 1-1,5 éves korban: néhány ruhadarabot egyedül is le tud már venni, például a sapkáját, sálat, zoknit.
- 2 éves korban: teljesen önállóan le tud vetkőzni
- 2,5 éves korban: egyedül fel tudja venni a gumírozott kisnadrágot, szoknyát, egyszerűbb ruhadarabokat.
Hagyjuk a kisgyereket próbálkozni
Az önálló öltözést, csak úgy, mint minden mást, jó ideig gyakorolni kell. Fontos, hogy olyan ruhadarabokkal kezdjünk, amiket viszonylag könnyen fel és le tudnak venni magukról a kicsik.
A gombos megoldások helyett gumírozott pántos vagy tépőzáras nadrágokat válasszunk, a felsők ne legyenek túl szorosak és kényelmetlenek, a nyaki rész kellően kivágott legyen.
Hagyjunk reggel több időt az öltözésre
Sokszor a szülők nem is azért nem hagyják öltözni a gyermeküket egyedül, mert nem bíznak az önállóságukban, hanem a türelem hiánya miatt. Ám, ha folyton helyettük végezzük el a feladatokat, akkor azzal csak azt erősítjük bennük: "anya úgyis jobban tudja, mint én". Legyünk tehát türelmesek, hagyjunk több időt a gyerek lassabb tempójára, ne siettessük a gyereket mindenáron. Ha a rohanós hétköznapok reggelei nem engedik a kényelmes készülődést, akkor legalább hétvégén hagyjunk időt a nyugalomra. Fontos az is, hogy amit a kisgyerek egyszer már képest volt megtenni, azt következetesen várjuk el tőle máskor is. Ha a mamuszkáját egyszer már egyedül ügyesen fel tudta húzni, akkor a továbbiakban ne a szülő adja rá.
Mit tegyünk, ha túlzottan válogat a gyerek a ruhák között?
Arról, hogy az ízlésben lehet-e vitatkozni, vagy sem, örök kérdés marad. Induljunk ki abból, hogy nem lehet, és abból, hogy mindenkinek joga van eldönteni, hogy mi tetszik neki, mit mivel szeretne hordani. A gyereknek, bármilyen picik is, az öltözködés már lehet az egyéniségük kifejezésmódja. Ha a kislány a rózsaszín szoknyájához boldogan választja a piros felsőt, érdemes rá legyinteni. Ha rózsaszín flitteres, pörgős tüllszoknyába szeretne oviba menni, azt már kevésbé kell ráhagyni, mert az már az óvó néni kompetenciája. Mint ahogy az sem a kisgyerek jogköre, hogy megítélje, mennyire van alul vagy felül öltözve a kinti időjáráshoz képest.
Vannak gyerekek, akiknél nagyon hatékonyan működik, ha egyet hátrébb lépünk, és nem döntünk helyettük. Nem történik semmi, ha megtanulja, mégiscsak túl meleg volt a kabát, amiről anya előre megmondta. Mi történhet? Majd megizzad. Nem vette fel a kesztyűt? Fázni fog a keze, túléli. Időnként – normális kereteken belül, az extremitást kerülve –, nem árt, ha a gyerekek a saját bőrükön tapasztalják meg döntéseik következményét.
Rend a ruhásszekrényben
És ne feledjük, egy gyerek akkor tudja a megfelelő ruhadarabot kiválasztani, ha rendezett szekrényből válogathat. Kupis, átláthatatlan ruhásszekrénnyel még egy felnőtt is nehezen boldogul, nemhogy egy gyerek. Legjobb, ha a gyerekkel közösen rakunk rendet, de érthető, ha nem mindig jön össze, ha pedig nélküle rendezkedünk, akkor legalább azt magyarázzuk el a gyereknek, hogy mit hol talál.
Mit tegyünk, ha a gyermeket ruha miatt cikizik?
A kisgyerekekben az a csodálatos, hogy általában előítélet mentesek, ezért nem is valószínű, hogy a gyermeket az óvodában a ruhája miatt cikiznék. Ha mégis megtörténik, a szülő feladata, hogy bátorítsa gyermekét önmaga felfedezésére, saját stílusának kialakítására; ha kellő önbizalma van, az öltözetében is magabiztosan tündöklő lesz, függetlenül attól, hogy a ruhája másoknak tetszik-e, vagy sem.
Fotó: 123RF
