Plusz egy év az óvodában: mit nyerhet vele a gyermek? Mesterpedagógus tanácsai
Iskolaérett-e az óvodás gyermekem vagy még sem? Sok szülő számára ez az egyik legnehezebb döntés a nagycsoport környékén. A plusz egy óvodai év azonban nem feltétlenül jelent visszalépést, hanem tudatos döntés is lehet a gyermek iskolára történő felkészítése kapcsán. Szabó Szilvia mesterpedagógus-gyógypedagógus, a Látogatás könyvek szerzőjének írása arról, hogy mit is adhat valójában az iskola előtt még egy ráadás év az oviban.
Szponzorált tartalom – Minden év december végétől (2025-ben december 29-től) azon nagycsoportos óvodások szülei, akiknek gyermeke augusztus 31-ig betöltötte 6. életévét, kezdeményezhetik, hogy gyermekük még egy évet óvodában maradhasson.
Fontos tudni, hogy csak egy nevelési évet lehet halasztani, és lényeges a kérelem beadásának a határideje is: 2026/27-es tanév esetében 2026. január 19-e. A részletes szabályozás az Oktatási Hivatal honlapján megtekinthető. A hivatal a kérelmek nagy részét pozitívan bírálja el, így az adott gyermek még egy nevelési évet maradhat az óvodában.
A képességek rendszere a tanulás alappillére
„De szépen számolja a ropikat, jó lesz matekból, ő már iskolaérett!” – hallom a minap, ahogy a nagymama dicséri az unokáját a barátnőjének.
Mint sok minden más, az iskolaérettség is ennél sokkal komplexebb kérdéskör.
Miért is?
Az iskolához szükséges képességek, olyan kognitív, motoros és szenzoros képességek összességét jelentik, amelyek szükségesek az olvasás, írás és számolás megtanulásához, azaz a tanuláshoz.
Az írás-olvasás egy igen bonyolult kódrendszer, aminek minden egyes darabját ki kell raknia a gyermeknek ahhoz, hogy betűkből szavak legyenek, azokból mondatok, a különböző formájú vonalak összességéből betűk és számok.
És még ez sem elég: vajon a gyermek idegrendszere hogyan tudja kezelni a feladathelyzeteket, a terhelést, egy más közösségi lét kihívásait?
Szinte rendszeresen jönnek velem szembe olyan cikkek, hírek, amely a gyermekek gyenge szövegértéséről adnak hírt. Talán, mert ezek a gyerekek nem okosak?
Dehogynem, csak amíg az olvasás „munka” a gyermeknek, addig az iskolai tanulás is nehéz, hiszen a gyermek még azzal van elfoglalva, hogy kiolvassa az adott szót, mondatot, majd annak az értelmezése még egy plusz munkafázis.
Egy első osztályos gyermeknek a magyar abc betűit, a kis és nagybetűket, írottat, nyomtatottat megtanulni, a hangokat azonosítani, majd mindezeket összeolvasni, a betűket leírni, majd szavakat, mondatokat írni és számolni, a tanító utasításait megérteni, követni, egyéb ismereteket is elsajátítani… – felnőttként elképzelhetetlen nagy kihívás a gyermeknek!
A tanulási képességek az óvodás életkorban a leghatékonyabban fejleszthetőek. Ezért nem szabad elhanyagolni el ezt az időszakot, még ha osztályzat, azaz számonkérés nincs is az oviban.
Ez a legszenzitívebb, legfontosabb szakasz egy kisgyermek életében, ezért nem mindegy, hogy mivel telik az 2-7 éves kor közötti időszak, hogy gondos szülőként miként használjátok fel a plusz egy évet.
Egy egyenetlen képességstruktúrával a felcseperedő gyermeknek az iskola nehezített pálya, és később a sok gyakorlás sem feltétlen hoz jelentős eredményt.
Mely kiemelten fontos területekről beszélünk?
- téri tájékozódás
- a beszéd és nyelvi készségek (megértés, szókincs, fonológiai tudatosság)
- auditív és vizuális észlelés / feldolgozás, figyelem
- szerialitás, azaz sorrendiség felismerése térben és időben
- finommotorika és grafomotorikus képességek
- szem-kéz koordináció, laterális dominancia kialakulása, azaz bal vagy jobbkezes lesz e a gyermek
- munkamemória (alapvető, hogy a műveletek során fejben tudjunk tartani dolgokat)
Illetve a fentieken túl a szociális és érzelmi érettség (társas készségek, önszabályozás), és mindezek harmonikus működése.
Mikor és mivel kezdjük az iskolára felkészítést?
„Nem az iskolának, az életnek tanulunk!”
Szerintem hallottuk már szüleinktől, tanárainktól elégszer ezt a szállóigét. És valóban: a jól működő képességek rendszere a tanuláshoz alapvető, azonban a mindennapi életben, sőt a különböző játékokban is hasznosak, elkísérik a gyermeket egész életében. Ez akkor is így van, ha nem is tudatosul benne, hogy ő ezt mikor, miként tanulta.
Biztos hihetetlenül hangzik, az iskolára felkészítés már kisgyermekkorban elkezdődik.
Ha gyermekednek mesélsz, mondókázol, és énekelsz, ez is iskolára felkészítés. A gyermek a napi játék, mozgás, szociális interakciók során is fejlődik. A ritmus, a nyelv dallama hangzása segíti a kisgyermek fejlődését, amelyre magasabb szintű képességek épülnek.
Hogyan segítsük gyermekünk?
Kisgyermekkorban az éneklés, a nyelvi játékok, a mesék, a szókincsbővítő játékok, a beszélgetés remek megalapozói a képességek kibontakoztatásának.
A megfelelő átmenet az óvodából iskolába, csak úgy elképzelhető, ha szülőként is tudod támogatni gyermeked képességeinek kibontakozását. Egy szakember jól tudja segíteni a gyermek fejlesztését, fejlődését, azonban ez az idő korlátozott a veled töltött időhöz képest. Azonban fontos, hogy olyan kiadványt, eszközt használjunk, amely lektorált, alkalmas a magyar kisgyermekek és szülők általi használatra. Ha a kiválasztásra nem fordítunk figyelmet, akkor sajnos több problémát okozhatunk, mint megoldunk.
Felnőttként is kihívás egy idegen helyzet, az iskolába készülő gyermeknek naponta új feladatokkal kell szembenéznie, a jó felkészítés ebben tud segíteni.
