Sok kisgyerek fél a Mikulástól, ezért!

"Hannának egészen korán el kellett mondanunk, hogy nem létezik a Mikulás, mert félt tőle. Sajnos nem is szerettek ezért minket az oviban. A 3 éves kislányom azt nem értette, hogy ha kisúrolja a cipőjét, és kikészíti a Mikulásnak a szobában, akkor a Mikulás hogyan tud bejönni a lakásba éjszaka, ha nincsen kulcsa, és még az ablak is zárva van. Ez aztán annyira izgatta, hogy már meg sem tudtam nyugtatni úgy, hogy ne törjön össze a varázs. Bevallottam, hogy nem létezik a Mikulás, és senki nem fog éjjel az ágya mellett mászkálni miközben ő alszik..." – mesélte el családi történetüket Marianna, két gyermekes anyuka.

A Mikulástól való félelem nem ritka a 2–5 éves bölcsődés, óvodás korú gyerekeknél. A pszichológusok szerint ez egy teljesen természetes jelenség, ugyanis ebben az életkorban a gyerekek még nem tudnak különbséget tenni a valódi és a képzeletbeli dolgok között, és a valóság könnyen összemosódik a fantáziával. Amit nem értenek teljesen, pótolják a képzeletükkel. Miközben játszanak a babákkal, a figurák a képzeletükben "életre kelnek", a plüssmacinak érzései vannak, amikor mászókára másznak, akkor képzeletben egy lovagvárat foglalnak el, és egy földön talált bot lesz a fénykard. A fejlődésük még ott tart, hogy a gyerekágyból látott árnyék nem csak egy forma, hanem bújócskázó fura lény. A bölcsődés, óvodás korú gyerekek gyakran félnek a képzeletbeli figuráktól, a sötéttől és az egyedülléttől. Nem csoda, ha egy pocakos, szakállas idegen figura valóban ijesztő számukra.

Mit tehetsz szülőként?

1# Ne erőltessük a találkozást a Mikulással

Higgyük el, a félelem nem hisztiből fakad, hanem a kisgyerek valódi érzelmi reakciója, amit igenis komolyan kell vennünk. Ha egy kisgyerek a Mikulás láttán sírva fakad, vagy elhúzódik, akkor engedjük neki, hogy biztonságot keressen magának. Ne akarjuk mindenáron őt a Mikulás karjaiba lökni, csak azért hogy bebizonyítsa milyen ügyes, nagy óvodás már, aki el tudja szavalni a verset. A kényszerítés csak tovább ront a helyzeten, és hosszú távú félelmeket is kialakíthat.

2# Normalizáljuk az érzéseit

Mondjuk azt: „Sok gyerek fél a Mikulástól, teljesen rendben van, ha te is így érzel.”
Az elfogadás csökkenti a szorongást. Sok esetben már egy éjszakai lámpa is segíthet a gyerekszobában oldani az alvás előtti feszültséget.

3# Segítsünk megérteni, hogy ki is az a Mikulás

Pozitív, játékos és legfőképpen szelíd módon mutassuk be a mesebeli Mikulás figuráját. Nézegessünk együtt mesekönyveket, olvassunk fel karácsonyi meséket (az amerikai mesékben a Mikulás karácsonykor érkezik ugyan, de a mesefigura barátságossá tétele szempontjából ez mindegy).
Nézhetünk egyszerű, kedves, lassú (!) rajzfilmeket, amiket időnként alánarrálhatunk. A mesefilmnézés kapcsán a főszabály az, hogy a kisgyereket ne hagyjuk egyedül a képernyő előtt, hanem közösen nézzük a meséket. Ez nem csak a közös élményszerzés miatt fontos, hanem pontosan a félelmek kialakulásának megakadályozása miatt is, főképpen ha a mesét a kontrollálhatatlan, felugró reklámokkal teli YouTube csatornáról nézzük.

Akár olvasunk, tévézünk, rajzolunk, színezünk együtt (nyomtatható Mikulásos-színezők itt), ha túl nagy a kisgyermek szorongása, egyszerűbb, ha felfedjük a Mikulást titkát, mint ahogyan azt Mariann tette, és elmagyarázzuk a gyerekeknek, hogy az emberek öltöznek be Mikulásnak. 

4# Tartsuk tiszteletben a gyerek igényét

A kisgyerekek a Mikulás láttán egyszerre lehetnek kíváncsiak és bújósak. Sokan az anyukájuk karjában érzik magukat igazán biztonságban. Teljesen helytelen a „Ne viselkedj így!” hozzáállás. Sokkal jobb, ha a gyermekeknek azt az érzést közvetítjük, hogy segítséget kapnak tőlünk, ha félnek. Ha azt látjuk, hogy a kisgyerek tart a Mikulástól, akkor mindenképpen adjunk választási lehetőséget neki:

„Messzebbről szeretnéd nézni?”
„Csak integessünk?”
„Vagy inkább most kihagyjuk?”

Azáltal, hogy a kisgyerek dönthet a saját maga biztonsága fölött, és az ő kezében van az irányítás, megnyugvásérzetet ad számára. 

5# Mikulásból ne csináljunk mumust

A pszichológusok külön kérik, hogy soha ne ijesztgessük azzal a kisgyereket, hogy „Ha rossz vagy, csak virgácsot hoz a Mikulás", „Várj csak, majd ezt elmondom Mikulásnak”.
Ezek a megjegyzések csak növelik a szorongást, és erősítik a nem jó fej Mikulás képét. Nem csak a Mikulással való riogatásra, hanem amúgy minden fenyegetés már meglévő félelmeket is olyan mértékben fokozhatnak, amire a gyermekek pszichés és fizikai panaszokkal, hasfájással reagálnak. A nevelési szakemberek szerint a Mikulással való riogatás akár még rémálmokat is okozhat a gyermekeknél.

6# Mikulásos játékok otthon

Ahhoz, hogy a gyerekek élvezhessék az ünnepet, biztosnak kell lenniük abban, hogy semmi rossz nem fog történni. A gyerekek általában olyan helyzetekben érzik magukat biztonságban, amelyek ismerősek számukra. Az óvodában a hétköznapok megszokott és ismétlődő rutinjai az óvónők észrevétlenül átemelik az ünnepség kereteibe. Az ünnepi elemek előre láthatósága révén a gyerekek ezáltal nem lesznek teljesen kiszolgáltatva az izgalmuknak, és szívesebben is részt vesznek az ünnepségeken is. Otthon más módszerekkel tehetjük ismertté a Mikulás figuráját. Játszhatunk például szerepjátékokat úgy, hogy egyszer mi vagyunk a Mikulás, másszor a gyerek, amihez használhatunk kellékeket: kiscsengőt, zsákot, sapkát. Erre azért van szükség, mert a játék segít biztonságos közegben feldolgozni a félelmeket. (A gyerekek kb. 2–3 éves kortól már részt tudnak venni a szerepjátékokban, illetve ez a képességük igazán 3–5 éves korban fejlődik k)i.

7# Fogadjuk el, ha idén még kimarad a Mikulás

Bármennyire is készültünk, bármennyire is a gyerekkor legnagyobb varázsának tartjuk a rénszarvasszánon érkező Mikulást, ha a gyerek nagyon fél, nem fog összedőlni a világ, ha a gyermekünk az idén még nem fog kezet személyesen Mikulással.