„9 éves voltam, amikor az egyik nevelő felakasztott a fogasra, és ott hagyott”
Október 7-e az állami gondoskodásban élő gyerekek napja. Ebből az alkalomból a szülők nélkül felnőtt gyerekek emlékeit "keltették életre" a mesterséges intelligencia segítségével az SOS Gyermekfalvak, hogy megmutassák, milyen hiányokkal és szorongásokkal kell élnie egy állami gondoskodásban élő gyereknek.
Zsiga Melinda ökölvívó világbajnok, Ricsi villanyszerelő-gyermekjogi tapasztalati szakértő, Gábor szociális munkás. Mindhármuk múltjában két közös elem van: állami gondoskodásban nőttek fel és sikeresen talpra álltak.
Mindenki visz magával valamit otthonról a felnőtt életbe: tárgyakat, érzelmeket, traumákat. Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján új kampányában megmutatja, milyen hiányérzetet okoz, ha nincsenek meg az ideális gyerekkorhoz szükséges feltételek. A mesterséges intelligencia segítségével a gyerekkori képek most átváltoznak a vágyott, elérhetetlen gyermekkorrá.
Melinda emlékei
„Ha összekoszoltam az új ruhámat, előkerült a nadrágszíj. Emlékszem, ahogy állok a tükör előtt és nézem a nyakamon a szíj nyomát. Emlékszem, hogy a fehér ruhámra, amin a fotón vagyok, nagyon vigyáztam, nem mertem aznap megenni a tízóraimat” - meséli Zsiga Melinda kétszeres bronzérmes kick-box világbajnok, aki maga is állami gondoskodásban nőtt fel. Olvasd el Melinda teljes történetét itt.
Ricsi emlékei
"Az anyaotthonban az egyik gyerek nagyon rám volt állva. Egyszer talált egy égő cigicsikket a földön és belenyomta a szemembe. Onnantól kezdve a fémcsúszda alatt bujkáltam mindig, ha kimentünk az udvarra, mert azt reméltem, a fém megvéd majd mindenkitől és mindentől" – emlékezik vissza Ricsi, aki úgy érzi, sosem volt mellette igazán felnőtt, aki óvta volna, figyelt volna az igényeire. Olvasd el Ricsi teljes történetét itt.
Gábor emlékei
„A gyerekotthonban az ebédlőben volt egy nagy hűtő. Le volt lakatolva, hogy a gyerekek ne tudjanak belőle kivenni semmit, a nevelők nyithatták csak ki. A tizedik szülinapomon kaptam egy tortát az egyik nevelőtől, tejszínes-csokisat, és ebben az évben először én vághattam fel. Jó lett volna, ha nem csak a nevelő van ott, hanem a saját családom is.” Olvasd el Gábor teljes történetét itt.
Az SOS kampányában vizuális kontraszttal mutatja meg azt a párhuzamos valóságot, ami lehetett volna, ha kellő figyelem van a széthullás előtt álló családokon a rendszer részéről, nagyobb hangsúly a prevención és a családmegerősítésen. Míg az eredeti fotókon a gyermekvédelmi gondoskodásban felnőtt fiatalok gyerekkorából láthatunk epizódokat, a párhuzamos valóság fotóján az AI a régi emléket egészíti ki olyanná, amilyet a fiatal gyermekként valójában szeretett volna.
Az SOS most induló pszichoedukációs programjával a kamaszok mentális problémáinak felismeréséhez és kezeléséhez nyújt segítséget képzési programokkal és egy-egy applikációval a fiatalok és felnőttek számára. A WHO módszertanát adaptáló program a 10–15 éves kor közötti serdülőket célozza akár állami gondoskodásban, akár családban élnek. A gyerekeknek szóló applikáció játékos és elgondolkodtató feladatokon keresztül segít megbirkózni a különböző problémákkal, mint például az intenzív lehangoltság, szorongás vagy stressz. A szülők, nevelőszülők, nevelők és gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára fejlesztett applikáció célja, hogy hatékonyan tudják támogatni a kamaszokat ebben az életszakaszban.
Az EASE-Y applikáció ingyenesen letölthető az SOS Gyermekfalvak honlapjáról.
