Szülő- és gyereknevelés

“A fizika arról szól, hogy átéljük a felfedezés örömét.” - beszélgetés Asbóth János elméleti fizikussal

Amikor a gyerekek először találkoznak a fizikával, valamikor hetedik osztályban, nagyon hamar az a kép alakul ki bennük róla, hogy ez az egész végtelenül unalmas. Ha pedig így állnak hozzá, soha nem fogják megtapasztalni a terület szépségét.


Asbóth János elméleti fizikussal, a BME és a Wiegner Fizikai Kutatóközpont munkatársával arról beszélgettünk, mi az igazán érdekes ebben a tudományban, és mi az, ami a gyerekeket is megragadhatja benne. 

Megérteni a világ működését

Asbóth János elmondta, hogy  ő már gyerekként is rajongott a fizikáért, mivel a világ megismerését jelentette számára. Mindez nem volt véletlen: mivel édesapja vegyész, nagybátyja pedig kutató biológus, a tudományok szeretetét otthon szívta magába. A középiskolai felvételin magabiztosan mondta, hogy kísérleti részecskefizikus szeretne lenni. Ettől végül csak kis mértékben tért el: ma elméleti fizikusként dolgozik, tehát leginkább számol, kísérleteket nem végez

Véleménye szerint annak, hogy sok diák számára a fizika egyfajta mumus tantárgy, az lehet az oka, hogy a legelejét valóban találhatja egy kicsit száraznak. “A fizika azt az élményt akarja átadni, hogy a világ megérthető, és ehhez a matematika nyelvére van szükség. Az a jelenségkör, ahol ezt a legkönnyebb bevezetni, egy gyerek számára szerintem unalmas. Egy inga vagy egy pattogó labda mozgásának leírásánál a mai világ számos sokkal izgalmasabb dolgot kínál. Ez a beszállási pont sok gyereknek nem vonzó, ráadásul hogy mindehhez a matematikára van szükség mint nyelvre, sokaknak akadályt jelent.” Jelenleg is küzdenek a pedagógusok azért, hogy életszerűvé tegyék a tananyagot, de komoly probléma, hogy nincs meg a megfelelő utánpótlás: sok fizikatanár megy nyugdíjba, és nagyon kevés fiatal választja ezt a pályát.

János felsőoktatásban tanít, és egy ott alkalmazott, nagyon jól működő módszert osztott meg: a magyarázatot időnként megszakítja tesztkérdésekkel.

Ezt a következőképpen kell elképzelni: A magyarázat után feltesz egy kérdést négy lehetséges válasszal. Mindegyik válaszhoz más-más színű kártyalap tartozik. A diákok néhány perc gondolkodási idő után felmutatják az általuk helyesnek vélt válasz kártyáját. Ekkor a feladat úgy folytatódik, hogy keresniük kell valakit, aki más színű kártyát mutatott, és meg kell győzniük az illetőt, hogy nekik van igazuk. A szavazást öt perc múlva megismétlik, és ilyenkor általában már a jó válaszok kerülnek túlsúlyba.

Új kihívás: a kvantumfizika

A kvantumfizika a 20. század elején jelent meg, és a világ nehezen megmagyarázható jelenségeire próbált választ adni. Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy míg a klasszikus elmélet szerint a jelenségek változása folytonos, bizonyos esetekben ez inkább adagszerű, tehát az anyag kisebb adagokban változik. Míg régebben úgy gondolták, hogy az elektronok úgy keringenek az atommag körül, ahogy a bolygók a Nap körül, ma már inkább úgy látjuk, hogy úgynevezett szuperpozíciójuk van, vagyis egyszerre vannak több helyen.

Nehéz ezt megérteni? Ezzel nem vagy egyedül. A jelenség a mai napig elég megfoghatatlan, még neki, a jövendőbeli fizikusnak sem volt érettségi idején tiszta. Ennek ellenére már a középiskolás tananyag is érinti a témát, a gyerekek pedig vagy felfognak belőle valamennyit, vagy nem.

Az igazi áttörést a kvantumszámítógépek elterjedése fogja majd jelenteni, amelyek szupergyorsak lesznek, és a mesterséges intelligencia fejlesztésében is óriási szerepük lesz. Ez a terület egyelőre még gyerekcipőben jár, de hatalmas lehetőségek rejlenek benne, és a világ nagy techcégei, mint az IBM vagy a Google is nagy fantáziát lát bennük. 

Nem is a pénz a fejlődés legnagyobb akadálya, hanem a megfelelő szaktudás. Az érdeklődő kutatók a világ különböző laborjaiban szedik össze szinte morzsánként az információt, és ezeket adják később tovább. Ezen a területen a hollandok, a németek és az osztrákok járnak az élen. Mi magyarok is benne vagyunk a nemzetközi vérkeringésben, de a lehetőségeink korlátozottak.

A felfedezés öröme

A fizika rengeteg dologra jó akkor is, ha az ember végül nem lesz kutató. János ezt így látja:

“A fizika mint tantárgy ad egy olyan világlátást, ami segít megérteni, hogy zajlanak a folyamatok a világban. Az én egyetemi csoporttársaim egy része például pénzügyi modellezőként dolgozik különböző cégeknél, ahol tulajdonképpen az a feladatuk, hogy átlássák a folyamatokat, és ennek alapján próbálják meg előre jelezni, mi fog történni. Számomra az a legfontosabb, hogy a felfedezés örömét át tudják élni a diákok, és akkor ez az öröm az, ami továbbviheti őket.”

Az interjút teljes egészében itt tudjátok megnézni: 

 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás