Hány éves korig aludhat a gyerek a szüleivel?

Különösen a baba, kisgyerek első éveiben fontos a szoros fizikai kontaktus ahhoz, hogy a gyermek szoros köteléket építsen ki szüleivel és erős biztonságot éljen meg, aminek evolúciós okai vannak. Az együtt alvás, ahogyan az őskorban, ma is azt eredményezi, hogy kisgyermek biztonságban érezheti magát, biztonságos közegben fejlődhet.

Az együtt alvásnak azonban praktikus okai is vannak: a szoptató édesanyák kényelmesebbnek találják, ha a babájuk vagy a kisgyermekük a közelükben alszik, hiszen így leegyszerűsödik az éjszakai szoptatás. Kisgyerekes szülői fórumokon sok anyuka számol be arról, hogy ilyenkor mind ők, mind gyermekeik nyugodtabban alszanak, és még gyorsabban is tudnak reagálni a baba, kisgyermek éjszakai felriadására vagy nyűgösségére. 

Milyen hátrányai vannak az együtt alvásnak?

Mint minden gyermekgondozási helyzet, az együtt alvás is tartogat elegendő kihívást a szülők számára. Vannak szülők, akik a legnagyobb örömmel veszik maguk közé a kisgyereket, és olyanok is, akik csak úgy tudnak nyugodtan pihenni, ha kényelemesen, a gyerektől külön alhatnak.

Az együtt alvó szülők leggyakrabban a magánéletük leépüléséről, az intimitás hiányáról számolnak be, hiszen nehéz intim teret találni olyankor, amikor a gyermek egy ágyban alszik a szülőkkel. Ez előbb-utóbb párkapcsolati feszültséghez vezethet. Ilyenkor kreatív megoldásokra és a legőszintébb kommunikációra van szükség a szülők között.
Mások arról számolnak be, hogy gyermekeik nehezebben tanultak meg egyedül elaludni, mert túl sokáig aludtak anya vagy apa mellett. 
Amikor a kisgyerek kényelmesen, kiterülve alszik a szülők ágyában, mint egy perzsa szőnyeg, a felnőttek pedig a francia ágy szélén mozdulatlanul kuporognak, olyankor az éjszakai pihenés kényelmetlenné válik, hosszú távon pedig alvászavarokhoz vagy alváshiányhoz vezethet. 

Szót kell ejtenünk az együtt alvás veszélyeiről is. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy az együtt alvás jelentős biztonsági kockázatot hordozhat, különösen ha az alvófelület puha vagy sok a takaró, párna, puha ágynemű, ha alkoholfogyasztás történt lefekvés előtt, vagy ha dohányzás, koraszülöttség, alacsony születési súly is jelen van. Ezek a tényezők egyenként is, de együtt különösen növelik a SIDS (hirtelen csecsemőhalál) előfordulásának valószínűségét. 

Hány éves korig aludhatunk közös ágyban a gyerekkel?

Nincsenek szigorú szabályok arra vonatkozóan, hogy a gyerekek mennyi ideig aludhatnak egy ágyban a szülőkkel. Minden gyermek és minden család egyedi, és minden gyerek más-más tempóban válik önállóvá. Fontos, hogy mindig tartsuk szem előtt gyermekünk érzelmi és fizikai biztonságát, és figyeljünk gyermekük jelzéseire. Az átmenetnek egymást figyelembe vevő, gyengéd folyamatnak kell lennie, amely segít neki abban, hogy magabiztosabbá váljon a saját alvási szokásait illetően. 

Következzenek azok az általános szakértői ajánlások és irányelvek, amelyeket érdemes megfontolni.

1# Csecsemők és kisgyermekek (2 éves korig)

Ebben az időszakban a közelség a baba alapvető szükséglete, nagyon fontos a fizikai kontaktus, mind a gyermek érzelmi fejlődése, mind az éjszakai szoptatás szempontjából. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) azt javasolja, hogy a csecsemők az első néhány hónapban a szülők szobájában aludjanak, de ne egy ágyban. Ennek célja a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) kockázatának csökkentése.

A szoptató anyák számára azonban nagyon kényelmes lehet, ha a babájuk tőlük karnyújtásnyira alszik. Ha a biztonsági óvintézkedéseket megtesszük, például eltávolítjuk a felesleges párnákat, nehéz takarókat és egyéb lehetséges fulladást okozó veszélyeket, az együtt alvás egészséges megoldás lehet a korai években, és nagyobb nyugalmat biztosít.

Kölöknet tipp: használjunk szülői ágyhoz kapcsolható babaöblöt.

2# Óvodáskor (2–5 év)

Ebben az életszakaszban elkezdhetjük fokozatosan kialakítani a nyugodt alvási szokásokat: a gyermeket vezessük rá a saját ágyában alvásra, de közben a szülők is legyenek elérhető közelségben.
Csak ismételni tudjuk magunkat: nincsenek kőbe vésett szabályok. Vannak családok, akik akár az iskolás évek elejéig egy nagy franciaágyban, együtt szeretnek aludni; míg mások ebben az életszakaszban kezdik meg az átállást.

EZ IS ÉRDEKELHET: Mennyit aludjon a baba, kisgyerek? Mennyi az ideális alvásidő?

3#  Iskoláskorúak (5 éves kortól)

Ötéves kortól kezdve sok gyerek elkezdi előnyben részesíteni a saját ágyát. A legtöbb szakember egyetért abban, hogy 6–7 éves kor felett már fontos, hogy a gyerek megtanuljon önállóan aludni. Ha azonban egy gyerek továbbra is a közös ágyban szeretne aludni, fontos ezt figyelembe venni, amennyiben ez nem befolyásolja negatívan a szülők alvási igényeit.

Mikor érdemes ezen változtatni? Ha a szülők túlságosan fáradtak, feszült a kapcsolatuk, vagy a gyerek túlzottan függővé válik, ezekben a helyzetekben érdemes új szokásokat kialakítani.
Teremtsünk kényelmes, vagány gyereksarkot az elalváshoz: egy vidám gyerektapéta a falon, egy-egy kedvenc plüssállat vagy egy különleges éjszakai fény, a plafonon foszforeszkáló "csillagok", megnyugtató színek a gyerekszobában, mind-mind segíthetnek abban, hogy a gyerekágy biztonságos és barátságos kuckóvá válhasson.

Kölöknet tipp: a lassú bevezetést kezdjük azzal, hogy hagyjuk a gyereket éjszaka a saját ágyában aludni, ugyanakkor teremtsünk lehetőséget, hogy szorongás esetén "átszökhessen" a szüleihez (ez azt jelenti, hogy még igényli a közelséget).
Alakítsunk ki következetes lefekvési rutinokat, amelyek biztonságérzetet és állandóságot nyújtanak gyermekünknek. Például olvassunk együtt mesekönyvet a gyerekágyban, dúdoljunk altatódalt lefekvés előtt, meditáljunk közösen elalvás előtt.