Szülő- és gyereknevelés

Így folyik a tanítás egy átlagos svájci iskolában! Ámulva hallgattuk az anyuka élménybeszámolóját!

Kíváncsi vagy, hogy milyen körülmények között tanulnak a svájci kisgyerekek az iskolában? Akkor olvasd el cikkünket, amelyben egy magyar édesanya meséli el élményeit, aki csak nemrég csöppent bele családjával egy hihetetlen valóságba!

 

Egy átlagos svájci kisváros iskolai életébe engedett bepillantani egy magyar kisgyerekes édesanya, aki megosztotta velünk élményeit az iskolakezdésükről. A család külföldi munkavállalás miatt költözött nemrég Svájcba, egy - a Bodeni-tó partjához közeli - csendes kisvárosba. Errefelé nem csak a hegyvidéki táj bámulatos, az emberek mosolygósak, a közösség elfogadó, hanem itt még az iskolai rendszer is egészen más, mint nálunk.

Svájc, Berlingen - békés városka Thurgau kantonban (Forrás: gute.kueche.ch)

Svájc, Berlingen - békés városka Thurgau kantonban (Forrás: gute.kueche.ch)

Miközben ámulva hallgattuk a lelkes anyukát, egy gyerekközpontú, sok praktikumról és kreativitásról árulkodó álomiskola képe kezdett körvonalazódni előttünk, ahova boldogan indulnak a gyerekek reggelente az iskolába nap, mint nap. Pedig a Thurgau kantoni oktatási intézmény csupán egyike a teljesen átlagos és hétköznapi itteni iskoláknak. Csak olyan, mint bármely más iskola a környéken, amelynek már az idei mottója is a lényegről árulkodik: „Együtt az úton”.

Osztályterem egy átlagos svájci iskolában – a kép csak illusztráció (Forrás: Kreuzlinger Zeitung)

Osztályterem egy átlagos svájci iskolában – a kép csak illusztráció (Forrás: Kreuzlinger Zeitung)


Elsősök és másodikosok egy tanteremben
Az első és második osztályosok ugyanabban a tanteremben tanulnak, közösen, ugyanúgy, ahogy a harmadik és negyedik osztályos gyerekek. Minden kis elsőst egy másodikos gyerek mentorál, akiknek az a feladata, hogy a megszeppent elsősöket a tanév kezdetén a beilleszkedésben, az év során pedig a különböző iskolai helyzetekben segítsék.

A svájci kisvárosi iskola felfogása, hogy az elsősök nem kaphatnak több házi feladatot, mint 10 perc naponta. A másodikosokra 20 percnyi leckeírás vár, a harmadikosok kevesebb, mint fél órás tanulni valót visznek haza. Hazai értelemben vett napközi nem létezik. Ha a szülők annyira elfoglaltak, hogy nem tudják a gyerek napközbeni elhelyezést másképpen megoldani, akkor az úgynevezett Kinderzentrum szolgáltatását tudják igénybe venni - önköltséges alapon.

Ebédkor minden gyerek hazatér ebédelni, ilyenkor minden hivatal bezár
Az órarend az itthoni órarenddel még köszönő viszonyban sincs, ugyanis nincsenek benne feltűntetve a tanórák, hanem csupán annyi, hogy mikor kell a kisgyereknek az intézményben lennie.

A gyerekek délelőtt 8:00-11:45h-ig tanulnak az iskolában.
A délelőtti tanulást egy nagy 20 perces szünet szakít félbe, amit minden iskolásnak kötelezően az udvaron kell eltöltenie – a gyerekek itt a szabad levegőn fogyasztják el a tízóraijukat, ami semmiképpen sem édességeket, nassolnivaló, mint nálunk, hanem csakis egészséges harapnivaló, például nyers idényzöldség.

Az anyuka egyik legmegdöbbentőbb és egyben legkellemesebb élménye az volt, amikor megtapasztalta, hogy 11:45h-kor az egész település szinte egyszerre megmozdul. Iskolások, tanárok, gyerekek és felnőttek egyszerre teszik le a tollat a kezükből, és sietnek haza, hogy a családdal együtt ebédeljenek. Ilyenkor bezár a posta, az orvosi rendelő, és még a bank is szünetel. A kötelező ebédszünetet mindenki komolyan veszi a településen. Majd aztán 13:30h-ra, amikor a kellemes déli pihenő véget ért, mindenki visszatér a helyére, a felnőttek a munkába, a gyerekek pedig az iskolapadba.

A svájci óvodások és kisiskolások önállóan közlekednek az oviba, iskolába
Számunkra szokatlan, hogy a svájci kisvárosi életképhez az is hozzátartozik, hogy a gyerekek szülői felügyelet nélkül közlekednek az utcán. Egyedül. Hiányzik az utcaképből, hogy rohanó szülők húzzák-vonják maguk után a gyerekeket. Nemhogy a kisiskolásokat nem kísérik az iskoláig a szülők, hanem még az óvodások is önállóan közlekednek.

Ezt praktikusan úgy oldják meg, hogy a közlekedésben narancssárga UV-színű sálat viselnek az óvodás gyerekek, citromsárga UV-sálat pedig az iskolások; egyrészt azért, hogy könnyen feltűnjenek az autóvezetők számára, másrészt az autósok a színek alapján tudják megkülönböztetni, hogy milyen korosztályú gyerek közlekedik mellettük, illetve az adott kisgyerektől mit várhatnak el. A városka egyik civil szervezete még arra is külön hangsúlyt fektet, hogy megtanítsa a lakóit az alapvető közlekedési szabályokra – ezeken az ingyenes alkalmakon szülő és gyerek is egyaránt részt vesz, ahol együtt gyakorolják a KRESZ-t.
A gyerekek az iskolába saját biciklivel vagy roller-rel közlekednek, megérkezéskor a kis járműveket elhelyezik az iskola fedett kerékpártárolójában.

Fedett biciklitároló az iskola épület előtt. Az elsős és másodikos gyerekek rollerrel, a harmadikosok már kerékpárral érkeznek önállóan az iskolába

Fedett biciklitároló az iskola épület előtt. Az elsős és másodikos gyerekek rollerrel, a harmadikosok már kerékpárral érkeznek önállóan az iskolába

Barátságos beszélgető sarok, ahol közös énekléssel indul a reggel
Minden reggel úgy indul a nap, hogy a kis tanulókat a tanító néni az osztályterem bejáratánál köszönti, nevükön szólítja őket, és széles mosoly kíséretében mindenkivel kezet fog.
Kézfogás után egyenes út vezet a gyerekek kedvenc helyszínére, a barátságos beszélgető sarokba, ami egy meghitt, békés sarka az osztályteremnek.

A gyerekek ebben a beszélgető sarokban kényelmesen helyet foglalnak, leülnek egymás mellé körbe a szőnyegen. Amikor már minden kisdiák megérkezett, a tanító néni elsorolja, hogy milyen órák lesznek aznap, mi mindennel fognak a nap folyamán foglalkozni. A nap nyugodt indulásához még az is hozzátartozik, hogy a tanító néni jókedvű dalocskát zongorázik a gyerekeknek, míg ők vele együtt énekelnek.

A svájci szülők megbíznak a pedagógusokban
Attól függően, hogy mi az aznapi tananyag az elsős-másodikosokat két csoportra osztják a tanuláshoz. Ezek után talán már meg sem kell lepődnünk azon, hogy iskolai tankönyv egyáltalán nem kerül haza. Miért kerülne? A svájciaknál nem divat, hogy a szülők maguk tanuljanak otthon a gyerekkel; a közfelfogás ugyanis az, hogy a tanulás tere az iskolaépület és a tanítás a pedagógusok feladata. Éppen ezért nem igazán kedvelik a tanárok, ha a szülők túl gyakran kérdezősködik az aznapi tananyag felől, vagy arról, hogyan teljesített a gyerek az órán.

Könyvtárlátogatás és zenélés a tananyagban
A pedagógiát, a tananyag struktúráját, a követelményrendszert a waldorfos, montessoris pedagógia jegyei jellemzik. Nem tantárgyak, hanem inkább tematika szerint tanítanak itt. Például ilyen tematika lehet a „méhek”. A tanító néni elmagyarázza a méhek feladatát, hogy hol laknak, és ehhez a témához tantárgytól függetlenül hozzákapcsolja a szükséges, szoros tantárgyi beosztást túlívelő egyéb ismereteket. A tanítás része az is, hogy az osztály ilyenkor méhkiállításra látogat el, aznap mézet és lépet lehet kóstolni az iskolában.

Ha akad olyan kisdiák, akinek nem megy könnyen a tanulás, a tanórába egy pedagógiai asszisztenst is bevonnak egészen addig, amíg ez szükséges. A külföldi gyerekek felzárkóztatását külön nyelvórákkal támogatják.

Az első és második osztályosok szerdája könyvtárlátogatással telik, mert fontosnak tartja az iskola, hogy az olvasásra nevelés már egészen korán elkezdődjön. A kicsik még csak könyvjelzőt készítenek, később mindenki kikölcsönöz egy-egy a korának, érdeklődésének megfelelő könyvecskét.
Nagy hangsúlyt helyeznek a zenei oktatásra is, igyekeznek az alsó tagozatos gyerekeket annyi hangszerrel, amennyivel csak lehet, megismertetni.

Szülői értekezlet és Joker-nap
Az iskolakezdés jogszabályhoz kötötten mindenkire egységesen vonatkozik. A gyerekek már 6 évesen megkezdik az iskolát. Sőt, ezt megelőzően az óvoda is kötelező 4 éves kortól. Annyira komolyan veszik mindkettőt, hogy ha nem igazolja a szülő a hiányzást, a büntetés akár napi negyed millió forintnak átszámított pénzösszeget is kitehet. Szintén állampolgári kötelesség az évi két szülői értekezleten részt venni. Fel sem merül a szülőkben, hogy ezt a két alkalmat elmulasszák, ahol a szülők bőséges tájékoztatót kapnak az iskolai feladatokról.

És ha már a kötelességeknél tartunk, akkor érdemes megjegyezni, hogy a szülőknek összesen 4 „Joker-nap” áll rendelkezésre a tanév során – ezeket a szabadnapokat tetszés szerint bármikor kivehetik.

Az ismerős anyuka élménybeszámolója után megértjük, hogy a svájci szülő miért nem görcsöl rá az iskolakezdésre, miért is nem tart iskolától - egyszerűen, mert nincs otthoni tanulás, nincs késő estékbe nyúló házi feladat írás, és nincs a sok gyermeket megterhelő különóra... A gyerek úgy tanul és fejlődik, hogy még élvezi is azt, amit csinál.

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás