Szülő- és gyereknevelés

Külföldre költözés gyerekkel: Tanévkezdő tippek, szakértői tanácsok a sikeres beilleszkedéshez

Külföldre költözés gyerekkel

Amikor külföldre költözik a család, gyermekünknek még nagyobb kihívást jelent az új nyelv, az új iskola és az a rengeteg ismeretlen szokás, amivel találkozik. Hogyan támogathatjuk a gyerek nyelvtanulását és a mihamarabbi beilleszkedését? Máté Zita, a Többnyelvű gyerekek című kézikönyv szerzője és a tobbnyelvuseg.hu szakértője mindennap gyakorlati tanácsokkal segíti a külföldön élő magyar családokat. Máté Zita írása következik.

Látszólag a legnagyobb kihívás a nyelv. Jobb esetben valamelyik szülő már beszéli, de gyakran előfordul, hogy egy közvetítő nyelvet, az angolt használja a család ügyintézésre, miközben a gyerek a helyi nyelven tanul az iskolában.

Kezdeti nyelvi nehézségek

Ha a szülő rendelkezik nemcsak nyelvismerettel, hanem helyismerettel is, és ne adj Isten már helyi barátai is vannak, az megkönnyíti az egész család dolgát. Ebben az esetben van, aki segít a házi feladat megoldásában, elvileg könnyebben tartja a kapcsolatot a tanárokkal és az osztálytársak szüleivel.

Ha a házi feladata átnézése közben a kérdések alapos megbeszélésére fókuszál, azzal még jobban felgyorsíthatja gyermeke nyelvtanulását. A kérdések megformálásának tüzetes vizsgálata közben is lehet szókincset és nyelvtant tanulni, de ami a legfontosabb, az az, hogy könnyebb akár kézzel-lábbal is megválaszolni azt, amihez még nincsenek szavaink, de legalább megértettük. A kérdések ügyesebb használatának a gyerek kifejezetten hasznát látja majd, ha egy olyan országba került, ahol nem csak a tanárok kérdezhetnek a diákoktól, hanem ez visszafelé is ugyanilyen gyakorisággal történik. 

Amit még lényeges tudni, hogy bármennyit is foglalkozunk vele, nem fog néhány héten belül a többiekkel társalogni. Erre sokkal több időre lesz szüksége.

Tehát legyünk türelmesek és támogassuk, hogy egyre többet értsen meg abból, amit neki mondanak. Amíg meg nem jelennek az első mondatok, addig az lesz a nagy segítség, ha ügyesen kommunikál nonverbálisan, vagyis kézzel lábbal, mimikával jól megérteti magát.  

Ha vele együtt tanuljuk a nyelvet, akkor beszélgessünk arról, hogy mi mit tanulunk éppen, és ne csodálkozzunk azon, hogy neki a kiejtés jobban megy, de a mi általunk gyorsan felszedett szókincset nem biztos, hogy még ismeri, viszont a helyi szlengnek már néhány elemét beépíti a mondanivalójába. 
Nem kell, hogy azon a nyelven beszélgessünk vele, hacsak nem kivételesen a játszótéren mondunk neki is valamit, csak azért, hogy a többiek is hallják. Viszont olvasni lehet már nekik a másik nyelven. 8-9 éves korig nyugodtan olvashatunk neki a másik nyelven olyan könyvet, amit magyarul más ismer. Ha tartalom nem lesz számára újdonság, akkor könnyebben kiegészíti a már ismert szókincsét az újjal. 

Ha a könyv illusztrációjának is szentelünk néhány percet, mielőtt a történetbe kezdenénk, az is megkönnyíti a szöveg megértését. Ezt persze lehet magyarul is.
Nagy lendületet adhat a nyelvtanulásának, ha kortársaktól tanulhat. Ehhez ne várjuk meg, hogy őt hívják meg, és hívjuk meg az osztálytársait délutáni közös játékra!
A nyelvtanulással azonban még nem tudtunk le mindent, mert legalább ekkora kihívás a kulturális különbség. 

Kulturális különbségek

Néha csak az tűnik fel, hogy nem figyelnek arra, hogy a gyerek felhúzta-e a kabátját, amikor kimennek az udvarra. Nem ugyanazt az önállóságot várják el különböző országokban egy adott életkorú gyerektől. A barcelonai német iskolában például, ahol dolgozom, már az első osztályosoknak egyedül kell megtalálni a tantermeiket, akkor is, ha napközben valamelyik órájuk nem a megszokott teremben zajlik, vagy ha délután az egyik szakkör egy másik emeleten, az épület másik oldalán van. 
Az első hetekben segítünk nekik, ehhez van egy kártyájuk az iskolatáskán az órarenddel, amit végveszély esetén elkérünk, ha még megkérdezni sem tudják, hogy melyik termet keresik. Ez alapján magyarázzuk el nekik, hogy ha most az első emeleten van, akkor még kettőt kell menni felfelé a harmadikig és ott a három egy kettes termet keressék, mert azt még nem értenék, hogy a háromszáz tizenkettest.  

Ez a szabadság ebben az életkorban első látásra ijesztőnek tűnik a spanyol szülők számára, mert a helyi iskolákban a gyerekek mindig csoportosan vonulnak egyik teremből a másikba, mindig szigorúan tanári felügyelettel. 
Azon is aggódnak a szülők, hogy a másik országban mikor mit esznek. Egy magyar kislány édesanyja mesélte, hogy az alicantei iskolában az ebédre kapott halfiléket egy idő után csak zsebre vágta, mert még nem szokott hozzá heti ennyi halmennyiséghez. 

Ilyenkor azzal segítünk, ha nyitottak vagyunk és nem negatívumnak, hanem helyi érdekességnek tüntetjük fel az eltéréseket.  

Minél kisebb gyerekkel érkezünk külföldre, annál gyorsabban fog alkalmazkodni ezekhez az újdonságokhoz, aminek a nyelvtanulása során is hasznát veszi majd. Ennek pedig az ellenkezője is igaz. Minél inkább ellenkezünk a másik viselkedése ellen, annál nagyobb lesz az ellenállás a nyelvelsajátítás frontján is. 

Ami az iskolarendszerekkel kapcsolatban egy nélkülözhetetlen információ, hogy melyik osztályban van olyan vizsga, amelyik alapján döntenek arról, hogy a gyerek milyen iskola típusban folytathatja a tanulmányait. 

Van, ahol van felmérés 6 éves korban és ha a gyerek nem éri el az elvárt nyelvi szintet, akkor nem mehet első osztályba. Van, ahol minden évfolyamban kötelezően ugyanolyan korú gyerekek tanulhatnak. Nem lehet senkit visszatartani még akkor sem, ha nem ismeri az oktatási nyelvet. 

Illetve amire még érdemes figyelni, az az, hogy előfordul:

10 vagy 12 éves korban újra számot kell tenni a gyerekeknek és ez akár azt is eldönti, hogy az egyetem irányába megy majd, vagy szakmát tanul. Van, ahol ennek érdekében 16 éves korban kell vizsgázni.

Ebből következik, hogy másféle támogatásra van szüksége egy tanulónak akkor, ha a költözés idején már közel jár ehhez az időponthoz, mint amikor van még bőven ideje a felkészülésre.

Mindez csak néhány volt a sok közül, amire nem árt rákérdezni, ha iskolás korú gyerekekkel költözünk külföldre. Vagyis egy biztos: hogy a kérdezés készsége végső soron az egész család javára válik. 

Könyvajánló: Többnyelvű gyerekek

A többnyelvűség hatalmas előny mind a gondolkodás, mind a személyiség fejlődése szempontjából. Egy olyan könyvet ajánlunk, amelyik nem csak információkat ont, hanem kérdésekre gyakorlatiasan válaszol,. Aggódó és proaktív szülők és nagyszülők figyelmébe egyaránt ajánljuk. Pár kattintással már meg is rendelheted!

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás