Mire figyeljek a gyerekemnél a koronavírus kapcsán?

• Az első fontos üzenet, hogy egy gyerek kicsi, de nem buta. Úgy csinálni előtte mintha nem lenne semmi változás a környezetében, teljesen felesleges, mert így is, úgy is letapogatja a kis szenzoraival, hogy feszültség veszi körül, és adott esetben a valóságnál még rémisztőbb tartalmakkal tölti ki a fantáziája a titkolózás okozta űrt.
• Azt is nagyon fontos kimondani és megértetni a gyerekkel, hogy az aggodalom és a félelem teljesen természetes reakciók. Nem nevetséges, ha valaki fél, és nem kell ezeket az érzéseket titkolnia vagy elnyomnia magában.
• Teremtsünk alkalmakat, amikor lehet arról beszélni, hogy kiben milyen érzések és gondolatok jelentek meg a vírus kapcsán. Már önmagában segít a feszültség csökkentésében, ha engedünk egy kicsit a szelepen és a félelmek kimondásra kerülnek.
• Szintén általános szabály, de a vírus témánál is fontos, hogy a gyerekkel az életkoruknak megfelelő információ mennyiséget, a koruknak megfelelő nyelvezetben osszunk meg. Várjuk meg, hogy kérdezzen, ne terheljük annál több adattal, mint amennyi feltétlenül szükséges, de ha kérdez, akkor ne bagatellizáljuk el a kérdését, és adjunk rá a korának megfelelő választ.
• Kiemelten fontos, hogy ne kerüljön olyan szerepbe a gyerek, hogy neki kelljen a szülőjét nyugtatgatni. Más helyzetben is kerülendő a parentifikáció (gyermek szülői szerepbe helyezése), ugyanakkor krízishelyzetben különösen fontos, hiszen a gyerekben alapvetően megkérdőjelezik a sok különféle hír hallatán a biztonságos világba vetett hit, és a szülője stabilitása segíthet neki visszabillenni. Ha ez a biztonság hiányzik, akkor a gyerek kétségbeesik.
• Az ötödik ponthoz kapcsolódik, hogy az is természetes, ha a szülő megijed, tanácstalan, hogy mi lenne a megfelelő prevenciós intézkedés, de ehhez a gyerek helyett keressen egy felnőttet, akinek kiengedheti az aggodalmát, átbeszélheti kétségeit, tanácsot kérhet az intézkedéseket illetően.
• Némi kontrollt adhatunk a gyerek kezébe, ha elmondjuk, hogy ő mit tehet a megelőzés érdekében. Köztudottan enyhíti a stresszt, ha úgy érezzük, hogy valamit tehetünk a veszély elkerülése érdekében. Ebben az esetben a gyakran hangsúlyozott higiéniai intézkedések alapos megtanítása is egy ilyen eszköz lehet.
• A család magatartása szintén fontos a gyerek nyugalma érdekében. Nagyobb gyerekek már pontosan felfogják, hogy ha őket ugyan nem is, de szüleiket, és még inkább nagyszüleiket veszélyeztetheti a betegség, ami szorongással töltheti el. A szülők és nagyszülők felelős és tudatos viselkedése szintén segíthet a gyereknek a helyzettel való megküzdésben. Emellett az is fontos, hogy ha érzékeljük azt, hogy gyerekünk komolyan aggódik miattunk, de nem mer vagy tud erről beszélni, akkor segítsünk neki ebben. Ilyen segítség lehet a normalizálás, vagyis, ha azt mondjuk neki, hogy úgy hallottam, hogy sok gyerekben van komoly félelem, hogy a szüleinek, nagyszüleinek baja eshet. Esetleg benned is megfordult hasonló gondolat? Azzal, hogy a gyerek érzi, hogy nincs egyedül az érzéseivel, könnyebb lesz beszélnie róla, és feszültsége is csökken attól, hogy nem növekszik tovább benne a ki nem mondott félelem.
• Szerencsére az eddigi adatok alapján valóban úgy tűnik, a vírus a gyerekeket nem veszélyezteti, így fontos aláhúzni gyerekünknek, hogy ő nincsen veszélyben. Ez önmagában megnyugtató lehet egy gyerek számára, különösen, ha kicsi.
• Ne nézzünk a gyerekkel híradót, ne vele olvassuk a vírussal kapcsolatos legújabb híreket. Ezek a tartalmak egy gyerek számára elsőre rendkívül rémisztőek és elárasztóak lehetnek, és így nekünk sincs időnk felkészülni arra, hogy hogyan keretezzük át gyerek gondolkodásra a hallott információkat.

A cikk forrása: 7koznapi.blog.hu