SNI kisokos - Mit jelentenek az egyes rövidítések? Milyen jogok illetik az sni-s gyerekeket?

Kezdjük máris az SNI-vel, amely a sajátos nevelési igényű gyerek rövidítését jelenti. Olyan speciális bánásmódot igénylő gyerekek többletjogának gyűjtőfogalma ez, akik a szakértői bizottság döntése által mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédelmaradási gondokkal, figyelem- vagy magatartászavarral küzdenek, ide tartoznak még a halmozottan fogyatékosok, autizmus spektrumzavarral élők, tanulási nehézséggel, vagy ellenkezőleg kivételes tanulási képességekkel rendelkező tanulók is.

Az sni-s gyerekek gyógypedagógiai fejlesztésre szorulnak, jogaikat a köznevelési törvény szabályozza - ezekből szemléztük a szülők szempontjából legfontosabbakat az abc szerinti felsorolás alatt.

Az alábbiakban - a részletesség igénye nélkül - felsorolás jelleggel tisztázzuk a fontosabb rövidítéseket és kapcsolódó kulcsfogalmakat.

ADHD (Attention deficit hyperactivity disorder) - Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar

Olyan veleszületett vagy fejlődési rendellenességet takar, amelynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei pedig a hiperaktivitás, feledékenység és a gyenge impulzuskontroll.

Ezek a gyerekek nem rosszabbak vagy butábbak másoknál, csak fejlődésük atipikus, illetve az átlagosnál érzékenyebbek a környezeti hatásokra.

Bár a figyelemzavar tünetei időnként bármely egészséges embernél megmutatkozhatnak, csak akkor beszélünk betegségről, ha ezek meghaladnak egy bizonyos mértéket.

ASD (Autism Spectrum Disorder) - Autizmus spektrum zavar

Az autizmus spektrumzavar hátterében az eltérő fejlődés áll- a spektrum szó arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája létezik.

Az autizmussal élő személyek agya másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező ingereket, illetve érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen ellenkezőleg: nem elég érzékenyek ahhoz, hogy befogadják azokat. Ez az eltérő működés megnehezíti a társas kapcsolataikat is. Egy autista embernek problémát jelenthet megérteni a közösség íratlan szabályait, nehezen olvasnak gesztusokból, mimikából és gyakran nem értik az árnyalt beszédet, iróniát.

Az autista személyek láthatóan másképpen, "furcsán" viselkednek, specifikus fejlesztésekkel és a odafigyeléssel nagyon sokat lehet rajtuk segíteni.

BTM - Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémák

Olyan gyerekeket takar, akik életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek. A kulcskifejezés BTM esetén: a „nehézség”, ami arra utal, hogy probléma fennáll ugyan, de nem olyan súlyos, hogy sajátos nevelési igényként lehessen meghatározni. Meglétét a szakértői bizottságok állapítják meg.

Diszgráfia - írászavar

Óvodás korú gyerekeknél, akik még nem tudnak írni, csak veszélyeztetettségről beszélhetünk. Az íráskép rendezetlen, kusza, a vonalvezetés hullámzó. A betűk formája változékony. A szavak közötti távolság nagymértékben különböző. A ceruzafogás eltér a szokásostól: a diszgráfiás görcsösen fogja az írószert, erősen rányomja a papírra, és gyakran felkapkodja. A hosszú-rövid hangok megkülönböztetése, és a hagyományos írásmód különösen nehéz a számukra.

Tollbamondáskor gondolkodniuk kell a leírandó betűk alakján. Sokszor kapkodnak, elhagyják a szavak és akár a mondatok végét, a szóközök, a központozás és a nagybetűk elmaradhatnak. Másoláskor nem tudnak egyszerre két-három betűnél többre emlékezni.

A diszgráfia azonban nem egyenlő a rendezetlen külalakkal és a rossz helyesírással. A diszgráfiásoknak gondjai vannak a nyelvtani műveletekkel is.

Diszkalkulia - számolászavar

A legújabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia okaként a csecsemőkori agytörzsi primitív reflexek rendellenes fennmaradását valószínűsítik.

A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, amelynek oka a neurológiai struktúrát, illetve funkciót érintő eltérés, amely adódhat örökletes módon vagy szerzett sérülésből. Nincs összefüggésben az intelligenciával, egy jó képességű egyén éppúgy lehet diszkalkuliás, mint bárki más. A diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet nagymértékben befolyásolja, de nem képez oksági tényezőt.

A diszkalkulia akár egészen a középiskoláig rejtve maradhat.

Diszlexia – nyelvi zavar

A diszlexia a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképességzavar. Fő tünete az olvasási képesség elmaradottsága az életkor, iskolázottság és intelligencia alapján elvárható szinttől. Problémát okozhat a betűk, szavak és számok felismerése, leírása, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják. Az olvasott szöveget nehezen és hibásan idézik vissza, lényegét nem tudják visszaadni.

A diszlexiások a hagyományos tanítási módszerekkel nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megtanulni olvasni, de alkalmas módszerekkel, például bizonyos esetekben színes szemüveggel ez a nehézség kezelhető, vagy megelőzhető, de például a nyelvtanulás továbbra is nehéz marad. A diszlexiás egyén súlyos tünetekkel küzdhet az egyik nyelven, míg egy más nyelven akár tünetmentes is lehet.

Figyelemzavar

A figyelemzavaros gyerek általában nehezen tudja a figyelmét egy dologra koncentrálni, viszonylag könnyen ráun a feladataira, nagyban változó, hogy mi köti le pillanatnyi időre az érdeklődését. Nem figyel megfelelően a részletekre a tanulás során, amikor beszélnek hozzá, nem követi az utasításokat, nehézséget jelent számára a tevékenységek megszervezése, gyakran elveszti a holmijait, külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét.

A figyelemzavar azért jelentős probléma, mert a figyelem a memória kapuja, így a hiánya tanulási kudarchoz vezethet.

Hiperaktivitás

Általában azokat a gyerekeket tekintik hiperaktívnak, akik jellemzően az iskolában, az órán nem tudnak nyugodtan megülni a helyükön, mással foglalkoznak, vagy nem képesek odafigyelni a tanórára, így zavarják a tanárt vagy az osztályt.

JOGI IRÁNYMUTATÓ SNI-S GYEREKEK ÓVODÁZTATÁSA, ISKOLÁZTATÁSA KAPCSÁN - mit, hol keressek?

A 32/2012. (X.8) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét foglalja össze.

2011. évi CXC.törvény [Köznev. tv.] 8§ 2-es pontja kimondja: "A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt."

2011. évi CXC. törvény [Köznev. tv.] 8§ 3-as szakasza kimondja: "A fenntartó az óvodában heti tizenegy órás időkeretben köteles megszervezni a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő pedagógiai ellátását, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatását."

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szól. Ennek 248§-a kimondja: aki a gyermeket, a tanulót, a szülőt a nevelési-közoktatási intézményekre vonatkozó jogszabályban meghatározott jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza az szabálysértést követ el.

2011. évi CXC. törvény 47. § (1) szakasza: a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

2012. évi II. törvény 248. § (2) c) pontja kimondja: aki a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, az szabálysértést követ el.

Forrás:

Wikipédia, AOSZ, Autism Superpower, F. Gönczi Rita (2008).