Sni
Az SNI, vagyis sajátos nevelési igény olyan gyermekeket jelöl, akik fejlődésük, tanulásuk vagy egészségi állapotuk miatt speciális pedagógiai támogatást igényelnek. Ide tartozhatnak többek között az autizmus spektrum zavarral, ADHD-val, tanulási nehézségekkel, érzékszervi vagy mozgásszervi érintettséggel élő gyerekek.
A Kölöknet SNI témájú cikkei a szülők, pedagógusok és szakemberek számára nyújtanak tájékoztatást. Bemutatjuk a diagnózis folyamatát, a fejlesztési lehetőségeket, az óvodai és iskolai integráció kérdéseit, valamint azokat a jogokat és támogatásokat, amelyek segíthetik az érintett családokat.
Az alábbi írások az SNI-vel kapcsolatos tudnivalókat, tapasztalatokat és szakértői véleményeket gyűjtik össze.
Szülőként az egyik legnehezebb megélés, amikor látjuk, hogy a gyermekünk valahol elakadt. Nem figyel az iskolában, magatartási nehézségei vannak, szorong, vagy éppen a mozgása, beszéde nem fejlődik a „nagykönyv” szerint.
Amikor nemrégiben a kistarcsai kórház önkénteseket keresett a szülők nélkül maradó csecsemők ringatására, néhány óra alatt rengetegen jelentkeztek. A kezdeményezés mögött egy egyszerűnek tűnő kérdés áll: vajon mennyit számít egy kisbaba életében, ha van, aki ölbe vegye, megnyugtassa vagy egyszerűen csak ott legyen mellette? A kérdés számomra személyes is.
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Nem új barátról van szó, és nem is influenszerről. Egy amerikai fiú tragikus halála után külföldi gyermekorvosok és fejlődéskutatók rendkívüli figyelmeztetést tettek közzé: szerintük egy olyan jelenség terjed a fiatalok körében, amelyet a szülők többsége még mindig félreért – vagy egyszerűen észre sem vesz.
Sok családban okoz feszültséget, amikor a gyerek "rossz" félévi bizonyítványt hoz haza. Ilyenkor könnyű téves következtetéseket levonni: a gyerek lusta, figyelmetlen volt, pedig a háttérben jóval összetettebb okok is állhatnak. A szakértők szerint a rossz jegyeket inkább jelzésnek kell felfognunk, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy valahol elakadás történt.
Mitől lesz egy gyerekből olyan felnőtt, aki mer hibázni, újrakezdeni és kiállni magáért? Az egészséges önbizalom nem velünk született tulajdonság, hanem lassan épülő belső biztonságérzet, amelyre a gyereknek nap mint nap szüksége van.
Mit tehetünk szülőként, ha a gyerek jó vagy éppen rossz jegyet hozott haza a suliból? A megfelelő dicsérettől kezdve, a motiváció fenntartásán át, egészen a kudarcélmények segítő feldolgozásáig sok múlik azon, hogyan reagálunk. A jegyek mögött ugyanis komoly erőfeszítés, valódi érzelmek, készségek és tanulható stratégiák állnak, amelyekben a szülői támogatás kulcsszerepet játszik.
A gyermekek és fiatalok körében ma már 65–75 százalékra tehető a harapási rendellenességek aránya, vagyis szinte minden második–harmadik gyerek érintett. A harapási problémák lassan, évek alatt alakulnak ki, ezért nem feltűnőek, és a szülők gyakran csak akkor veszik észre őket, amikor már sokkal nehezebb hatékonyan beavatkozni. Fogorvos tanácsai.
A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.
Minden esetben kötelessége-e az óvodának pelenkás gyermeket fogadni? Milyen higiénés szabályokat kötelező betartani a pelenkázó helyiségben? Mi a helyzet az sni-s pelenkás gyermekekkel, akiknél gyakrabban előfordulhat, hogy a szobatisztasági gondok még fokozottabb odafigyelést igényelnek. Utánajártunk.
Az oldal támogatója:
