Így folyik a tanítás egy átlagos svájci iskolában! Ámulva hallgattuk az anyuka élménybeszámolóját!

Egy átlagos svájci kisváros iskolai életébe engedett bepillantani egy magyar kisgyerekes édesanya, aki megosztotta velünk élményeit az iskolakezdésükről. A család külföldi munkavállalás miatt költözött nemrég Svájcba, egy - a Bodeni-tó partjához közeli - csendes kisvárosba. Errefelé nem csak a hegyvidéki táj bámulatos, az emberek mosolygósak, a közösség elfogadó, hanem itt még az iskolai rendszer is egészen más, mint nálunk.

Svájc, Berlingen - békés városka Thurgau kantonban (Forrás: gute.kueche.ch)

Miközben ámulva hallgattuk a lelkes anyukát, egy gyerekközpontú, sok praktikumról és kreativitásról árulkodó álomiskola képe kezdett körvonalazódni előttünk, ahova boldogan indulnak a gyerekek reggelente az iskolába nap, mint nap. Pedig a Thurgau kantoni oktatási intézmény csupán egyike a teljesen átlagos és hétköznapi itteni iskoláknak. Csak olyan, mint bármely más iskola a környéken, amelynek már az idei mottója is a lényegről árulkodik: „Együtt az úton”.

Osztályterem egy átlagos svájci iskolában – a kép csak illusztráció (Forrás: Kreuzlinger Zeitung)

Elsősök és másodikosok egy tanteremben
Az első és második osztályosok ugyanabban a tanteremben tanulnak, közösen, ugyanúgy, ahogy a harmadik és negyedik osztályos gyerekek. Minden kis elsőst egy másodikos gyerek mentorál, akiknek az a feladata, hogy a megszeppent elsősöket a tanév kezdetén a beilleszkedésben, az év során pedig a különböző iskolai helyzetekben segítsék.

A svájci kisvárosi iskola felfogása, hogy az elsősök nem kaphatnak több házi feladatot, mint 10 perc naponta. A másodikosokra 20 percnyi leckeírás vár, a harmadikosok kevesebb, mint fél órás tanulni valót visznek haza. Hazai értelemben vett napközi nem létezik. Ha a szülők annyira elfoglaltak, hogy nem tudják a gyerek napközbeni elhelyezést másképpen megoldani, akkor az úgynevezett Kinderzentrum szolgáltatását tudják igénybe venni - önköltséges alapon.

Ebédkor minden gyerek hazatér ebédelni, ilyenkor minden hivatal bezár
Az órarend az itthoni órarenddel még köszönő viszonyban sincs, ugyanis nincsenek benne feltűntetve a tanórák, hanem csupán annyi, hogy mikor kell a kisgyereknek az intézményben lennie.

A gyerekek délelőtt 8:00-11:45h-ig tanulnak az iskolában.
A délelőtti tanulást egy nagy 20 perces szünet szakít félbe, amit minden iskolásnak kötelezően az udvaron kell eltöltenie – a gyerekek itt a szabad levegőn fogyasztják el a tízóraijukat, ami semmiképpen sem édességeket, nassolnivaló, mint nálunk, hanem csakis egészséges harapnivaló, például nyers idényzöldség.

Az anyuka egyik legmegdöbbentőbb és egyben legkellemesebb élménye az volt, amikor megtapasztalta, hogy 11:45h-kor az egész település szinte egyszerre megmozdul. Iskolások, tanárok, gyerekek és felnőttek egyszerre teszik le a tollat a kezükből, és sietnek haza, hogy a családdal együtt ebédeljenek. Ilyenkor bezár a posta, az orvosi rendelő, és még a bank is szünetel. A kötelező ebédszünetet mindenki komolyan veszi a településen. Majd aztán 13:30h-ra, amikor a kellemes déli pihenő véget ért, mindenki visszatér a helyére, a felnőttek a munkába, a gyerekek pedig az iskolapadba.

A svájci óvodások és kisiskolások önállóan közlekednek az oviba, iskolába
Számunkra szokatlan, hogy a svájci kisvárosi életképhez az is hozzátartozik, hogy a gyerekek szülői felügyelet nélkül közlekednek az utcán. Egyedül. Hiányzik az utcaképből, hogy rohanó szülők húzzák-vonják maguk után a gyerekeket. Nemhogy a kisiskolásokat nem kísérik az iskoláig a szülők, hanem még az óvodások is önállóan közlekednek.

Ezt praktikusan úgy oldják meg, hogy a közlekedésben narancssárga UV-színű sálat viselnek az óvodás gyerekek, citromsárga UV-sálat pedig az iskolások; egyrészt azért, hogy könnyen feltűnjenek az autóvezetők számára, másrészt az autósok a színek alapján tudják megkülönböztetni, hogy milyen korosztályú gyerek közlekedik mellettük, illetve az adott kisgyerektől mit várhatnak el. A városka egyik civil szervezete még arra is külön hangsúlyt fektet, hogy megtanítsa a lakóit az alapvető közlekedési szabályokra – ezeken az ingyenes alkalmakon szülő és gyerek is egyaránt részt vesz, ahol együtt gyakorolják a KRESZ-t.
A gyerekek az iskolába saját biciklivel vagy roller-rel közlekednek, megérkezéskor a kis járműveket elhelyezik az iskola fedett kerékpártárolójában.

Fedett biciklitároló az iskola épület előtt. Az elsős és másodikos gyerekek rollerrel, a harmadikosok már kerékpárral érkeznek önállóan az iskolába

Barátságos beszélgető sarok, ahol közös énekléssel indul a reggel
Minden reggel úgy indul a nap, hogy a kis tanulókat a tanító néni az osztályterem bejáratánál köszönti, nevükön szólítja őket, és széles mosoly kíséretében mindenkivel kezet fog.
Kézfogás után egyenes út vezet a gyerekek kedvenc helyszínére, a barátságos beszélgető sarokba, ami egy meghitt, békés sarka az osztályteremnek.

A gyerekek ebben a beszélgető sarokban kényelmesen helyet foglalnak, leülnek egymás mellé körbe a szőnyegen. Amikor már minden kisdiák megérkezett, a tanító néni elsorolja, hogy milyen órák lesznek aznap, mi mindennel fognak a nap folyamán foglalkozni. A nap nyugodt indulásához még az is hozzátartozik, hogy a tanító néni jókedvű dalocskát zongorázik a gyerekeknek, míg ők vele együtt énekelnek.

A svájci szülők megbíznak a pedagógusokban
Attól függően, hogy mi az aznapi tananyag az elsős-másodikosokat két csoportra osztják a tanuláshoz. Ezek után talán már meg sem kell lepődnünk azon, hogy iskolai tankönyv egyáltalán nem kerül haza. Miért kerülne? A svájciaknál nem divat, hogy a szülők maguk tanuljanak otthon a gyerekkel; a közfelfogás ugyanis az, hogy a tanulás tere az iskolaépület és a tanítás a pedagógusok feladata. Éppen ezért nem igazán kedvelik a tanárok, ha a szülők túl gyakran kérdezősködik az aznapi tananyag felől, vagy arról, hogyan teljesített a gyerek az órán.

Könyvtárlátogatás és zenélés a tananyagban
A pedagógiát, a tananyag struktúráját, a követelményrendszert a waldorfos, montessoris pedagógia jegyei jellemzik. Nem tantárgyak, hanem inkább tematika szerint tanítanak itt. Például ilyen tematika lehet a „méhek”. A tanító néni elmagyarázza a méhek feladatát, hogy hol laknak, és ehhez a témához tantárgytól függetlenül hozzákapcsolja a szükséges, szoros tantárgyi beosztást túlívelő egyéb ismereteket. A tanítás része az is, hogy az osztály ilyenkor méhkiállításra látogat el, aznap mézet és lépet lehet kóstolni az iskolában.

Ha akad olyan kisdiák, akinek nem megy könnyen a tanulás, a tanórába egy pedagógiai asszisztenst is bevonnak egészen addig, amíg ez szükséges. A külföldi gyerekek felzárkóztatását külön nyelvórákkal támogatják.

Az első és második osztályosok szerdája könyvtárlátogatással telik, mert fontosnak tartja az iskola, hogy az olvasásra nevelés már egészen korán elkezdődjön. A kicsik még csak könyvjelzőt készítenek, később mindenki kikölcsönöz egy-egy a korának, érdeklődésének megfelelő könyvecskét.
Nagy hangsúlyt helyeznek a zenei oktatásra is, igyekeznek az alsó tagozatos gyerekeket annyi hangszerrel, amennyivel csak lehet, megismertetni.

Szülői értekezlet és Joker-nap
Az iskolakezdés jogszabályhoz kötötten mindenkire egységesen vonatkozik. A gyerekek már 6 évesen megkezdik az iskolát. Sőt, ezt megelőzően az óvoda is kötelező 4 éves kortól. Annyira komolyan veszik mindkettőt, hogy ha nem igazolja a szülő a hiányzást, a büntetés akár napi negyed millió forintnak átszámított pénzösszeget is kitehet. Szintén állampolgári kötelesség az évi két szülői értekezleten részt venni. Fel sem merül a szülőkben, hogy ezt a két alkalmat elmulasszák, ahol a szülők bőséges tájékoztatót kapnak az iskolai feladatokról.

És ha már a kötelességeknél tartunk, akkor érdemes megjegyezni, hogy a szülőknek összesen 4 „Joker-nap” áll rendelkezésre a tanév során – ezeket a szabadnapokat tetszés szerint bármikor kivehetik.

Az ismerős anyuka élménybeszámolója után megértjük, hogy a svájci szülő miért nem görcsöl rá az iskolakezdésre, miért is nem tart iskolától - egyszerűen, mert nincs otthoni tanulás, nincs késő estékbe nyúló házi feladat írás, és nincs a sok gyermeket megterhelő különóra... A gyerek úgy tanul és fejlődik, hogy még élvezi is azt, amit csinál.