Szülőszerep és gyermeknevelés

Így nevelhetünk mentálisan erős gyermeket! Pszichológus 4 módszere

Anya-lánya vidáman átkarolják egymást, és mosolyognak

Az egészséges önbizalom magjai már gyerekkorban elvethetők, de ahhoz, hogy valóban megerősödjenek, tudatosságra és sok türelemre van szükség. Szülőként gyakran felmerül bennünk a kérdés: vajon eleget teszünk azért, hogy gyermekünk bízzon önmagában? Négy olyan alapvető kapaszkodót mutatunk, amelyek segíthetnek ezen az úton.

Az önmagunkba vetett hit egész életünkön át elkísér bennünket. Meghatározza, hogyan tekintünk a saját képességeinkre, mennyire merünk beleállni az előttünk álló kihívásokba, és hogyan reagálunk a kudarcokra, legyen szó a munkáról, kapcsolatainkról vagy a mindennapok apró döntéseiről. 

Az a gyermek, aki megtanul bízni önmagában, felnőttként bátrabban, stabilabb belső biztonsággal találja meg a helyét a világban.

Susanne Mierau német családcoach, a szükségletekre épülő gyermeknevelés és a gyermekpszichológia elismert szakértője régóta foglalkozik az önbizalomépítéssel. Blogján, könyveiben és előadásaiban azt kutatja, miként támogathatjuk gyermekeinket abban, hogy elfogadják önmagukat, és merjenek hinni a saját erejükben. Tanácsai szülők és pedagógusok számára egyaránt iránytűként szolgálnak. Az alábbiakban ezeknek a gondolatoknak egy rövid, lényegre törő kivonatát olvashatjuk.

Íme négy működő módszer, amivel fokozatosan építheted fel a gyermeked önbizalmát:

1# Légy példakép a gyerek számára

Nagyon fontos, hogy mi magunk szülőként jó példát mutassunk a gyerekeinknek. Ha egészséges módon bízunk saját magunkban, és ezt a mindennapokban kifelé is közvetítjük, akkor ezzel azt tanítjuk meg gyerekeinknek, hogy az akadályokat nem problémának, hanem kihívásoknak tekintjük. Fontos hangsúlyoznunk, hogy ez nem arról szól, hogy elbízzuk magunkat, hanem arról, hogy a képességeinkkel is úgynevezett "erőforrás-központúan" bánunk.

2# Értékeld a gyerek próbálkozásait

Az önbizalom akkor képes fejlődni, ha megfigyeljük és reflektálunk saját képességeinkre, lehetőségeinkre és szükségleteinkre. A gyermeknek tehát szüksége van arra, hogy különböző helyzetekben és különböző kihívások során tesztelje magát, megismerje önmagát. Ehhez biztonságos környezetre, bátorításra és tiszteletteljes bánásmódra és szülői jelenlétre van szüksége. A próbálkozásokra adott szülői válaszoknak jóindulatúnak és elismerőnek kell lenniük. A gyermek érdeklődését nem szabad félresöpörni, az erősségeit és a képességeit pedig méltatni kell, még akkor is, ha a gyermek másban tehetséges, mint a szülei, vagy teljesen más preferenciái vannak. Ezeket mind szeretettel kell elismerni.

3# A hibát nem szabad büntetni

Még ha a gyermeknek vannak is saját érdeklődési területei és a szüleitől eltérő tehetsége, meg kell értenünk, hogy ezek sem egyenletesen fejlődnek. Néha vannak visszaesések, sőt, hibák is. A hibákat soha nem szabad büntetni, vagy más módon negatívan kezelni. Az erőforrás-központú szemlélet a gyermeknek abban segít, hogy tanuljon a hibáiból, és azok ellenére újra neki akarjon vágni egy-egy kihívásokkal teli helyzetnek.

4# A határokat is szeretettel húzd

Természetesen egy gyermeknek nem csak a saját erősségeit kell hangsúlyozni, hanem azt is meg kell tanítani, hogy fel tudja ismerni a saját képességeinek határait. "Erre még képes vagyok, de többre most nem biztos, és ezzel nincsen semmi baj". Ezzel együtt tudnia kell segítséget kérni. Vannak gyerekek, akiknek egy könnyen megy, de olyanok is, akiket a segítségkérésre külön rá kell tanítani. A szülőknek komolyan kell venniük és el kell fogadniuk a gyermek saját határairól szóló kijelentéseit. 

Az egészséges önbizalom fejlesztése értékes útravaló a sikeres élethez, amely a későbbi felnőttéletben – bármilyen élethelyzetben jó tanácsadó lehet. Ezért hasznos, ha már a kezdetektől fogva biztosítjuk, hogy a gyerek önbizalmát ne befolyásolja negatívan a szülői nyomás, a túlzott követelmények, a félelem vagy a bizonytalanság.