Ezt nézzük mi
Filmek, filmek, filmek...
Valószínűleg mindenki szokott filmeket nézni, még az is, akinek kevés a szabadideje. Ez az időtöltés nemcsak szórakozás, hanem egyúttal pihenés is, hiszen ilyenkor az ember elterül egy fotelben vagy az ágyában, és minden másból ki tudja kapcsolni magát.
Persze akadnak súlyosabb, nehezebben emészthető művek, aminek a megtekintése után a néző gondolkodni kezd, s léteznek olyan filmek is, melyek jelentenek mást, csupán kellemes másfél-kétórás kikapcsolódást. Mindenki másmilyen filmeket kedvel. Van, aki odavan a horrorért, mások az akciófilmeket szeretik, megint mások az egyszerű, sablonos romantikus vígjátékokat. Nézzük meg közelebbről az alapműfajok kialakulását és jellemzőit!
Akciófilm
A tömegfilm egyik jellegzetes műfaja. A film megjelenésénél nem sokkal később jelent meg. Az akció- és a kalandfilmek eleinte nem voltak megkülönböztethetők, nem is nagyon választották külön a két műfajt. Az első ilyen képtelen üldözéssorozatokkal teletűzdelt filmeket még hajszafilmeknek nevezték. A filmgyártás korának hajnalán, az 1920as években hatalmas klasszikusok jelentek meg, melyeket már ebbe a kategóriába sorolhatunk. Ilyenek például a Bagdadi tolvaj vagy az első Robin Hood és Zorro változatok.
A napjainkban kedvelt akciófilmek sokkal erőszakosabbak, véresebbek (lásd: Kill Bill, Ronin, Terminator). A cselekmény általában valami bűnügy körül zajlik, és gyakran éppen a történet főszereplők az elkövetők.A műfaj a nagy tömegek szórakoztatására, lenyűgözésére irányul, így gyakran a színészi alakítások és a sztori bonyolításának logikája háttérbe szorul az óriási robbanások és egyéb látványos momentumok mögött.
Vígjáték
Az akciófilmhez hasonlóan a vígjáték is a legrégebbi filmtípusok közé tartozik. Az első némafilmek között már szerepeltek burleszkek (például Chaplin filmjei), amelyek a későbbi komédiák alapjául szolgáltak. Napjainkban a vígjátékok sokszor összeolvadnak egy másik műfajjal, így alakult ki a közkedvelt akció-vígjáték (gondoljunk csak Eddie Murphy filmjeinek nagy részére) és a romantikus vígjáték (például a Sztárom a párom). Mivel az emberek humora mindig is különbözött, nem meglepő, hogy ezek a különbségek a filmekben is tükröződnek. A fekete humorú filmek, amelyekben a halál, a háború vagy az öngyilkosság is sokszor viccesként van ábrázolva először a 40es évek közepén jelent meg. Emellett fontos még megemlíteni a Monty Python nevezetű csoportot, amely a 70es években vált világhírűvé angol humorával (Gyalog Galopp).
Dráma
Némely film képes hosszas gondolkodásra serkenteni az elmét. Az ilyen filmek nagy része dráma, de természetesen más műfajú filmek között is akadnak elgondolkodtatóak. A dráma problémákkal és azok megoldásának nehézségével foglalkozik, mint például a faji megkülönböztetés, drogfüggőség, a vallási tolerancia hiánya vagy esetenként bűnözés és korrupció. A drámák először a 40es években jelentek meg jól érzékelhető nevelési célzattal. Mivel nem igényeltek óriási költségvetést, meglehetősen sok készült belőlük, és ezek között már a korai időszakban is rengeteg jó minőségű, értékes film készült (remek példa erre a 12 dühös ember, amelyet rendkívül kevés pénzből forgattak, és azóta is a nagy klasszikusok közé sorolják).
A drámákban hétköznapi emberek a főszereplők, olyan karakterek, akikkel bárkinek könnyű azonosulnia, és így átérezni a filmben megjelenített probléma mélységeit. A legtöbb műfajhoz hasonlóan manapság már esetben a dráma sem ’jár egyedül’. Leggyakrabban akció- vagy bűnügyi történettel vegyítik, s ennek következtében a film gyakran még hatásosabbá válik (jó példa erre a Ryan közlegény megmentése).
Krimi
Nem tudni pontosan, hogy mikor jelent meg filmen az első krimi, de biztos, hogy ez a műfaj óriási népszerűségnek örvend. A sztori nagyon gyakran könyvekre épül (Agatha Christie regényeiből elképesztő mennyiségű mozifilm készült). A központban egy bizonyos bűntény és/vagy bűnözőcsoport áll. A történet többnyire realisztikus környezetben játszódik, így azt a látszatot kelti, hogy mindez bárkivel, akár velünk is megtörténhet.. Rengeteg válfaja van a kriminek, csak kettőt említek meg közülük: a gengszterfilmet és a detektívfilmet.
A krimi sorozatok a televízió elterjedése idején, a 60as években jelentek meg először, s olyan népszerűek lettek, hogy egyre több és több lett belőlük. Néhány a leghíresebbek közül: Kojak (1973-1978), Charlie angyalai (1976-1981) és hogy egy mait is mondjak: a Helyszínelők összes változata.
Animációs filmek
Az első animációs film 1908-ban jelent meg Fantasmagorie címmel, de az első olyan rajzfilm, ami sikeresnek is mondható a Gertie the dinosaur volt 1914-ben. Később rengeteg rövid, 5-10 perces animációt készítettek. Ezeket általában filmszínházakban, nagyfilmek előtt vetítették. Idővel megjelentek a rajzfilmsorozatok (Mickey mouse, Popey), az első egész estés animációs filmig azonban egészen 1937-ig kellett várni, amikor Walt Disney és csapata befejezte a Hófehérke és a hét törpét. A film óriási siker aratott, és ezt követően sorra készültek a rendkívül népszerű Disney filmek. A technika fejlődésével újabb módszereket fejlesztettek ki a filmkészítők az animációs filmek megalkotására. Ma már az ilyen filmek zömét számítógéppel készítik (jellegzetes példa erre a Shrek).
Horror
Az emberek mindig is szerettek félni, és horrorfilmek ezt az fajta igényt még jobban kielégítették, mint a legfélelmetesebb rémregények. Az első horror. a Nosferatu 1922-ben készült. Ez után a film után rengeteg ijesztgetős filmet készítettek (pl: Frankeinstein), majd a 40es évek körül elhalványult a műfaj, helyét a hazafias és a háborús filmek vették át. 1950-ben ismét rendkívül népszerűvé váltak és egészen máig azok is maradtak a horrorfilmek. Hitchcock a 60as évektől kezdve hatalmasat alkotott (a Psychot nyugodtan akár legendásnak is nevezhetjük), a legkreatívabb időszaknak azonban a 70es évek tekinthetők.
Mára a horrorfilmek is sokat változtak. Az emberek jobban hozzászoktak a kegyetlenségek látványához, többet elviselnek, a régi horrorfilmeken már csak mosolygunk. A ma látható horrofilmekhez, thrillerekhez viszonyítva ezek a klasszikus horrorok szinte nevetségesen szelídek.
Szappanopera
A televíziós sorozatok egyik altípusát nevezik igy. Története fiktív, szórakoztató és epizódokra oszlik, melyeket valamelyik tévécsatorna rendszeresen beilleszt a programjába. A „szappan” szó egyes korai amerikai rádiós sorozatokra utal, amelyeket nagy szappangyártó cégek támogattak, az „opera” pedig drámai cselekményre utal.
A szappanoperák középpontjában általában kis közösségek állnak, a cselekményt a társaság egy-egy tagja között kialakuló konfliktusok sora adja. Az epizódok megjelenésének gyakorisága szerint léteznek napi és heti szappanoperák. Érdekes megfigyelni, hogy a világ különböző tájain mennyire különböző ezeknek a sorozatoknak a témája és a kivitelezés igényszintje.
Az amerikai szappanoperákban általában a pénz és a szerelem dominál. A középpontban többnyire gazdag családok állnak, és az ő viszályaikról szól a történet. A szereplők sablonosak, romantikusak és gyakran föld felett járók. Talán a leghíresebb ilyen sorozat a Dallas, de megemlíteném még a Gazdagok és szépek és a Született feleségek című szériákat., amelyek nem a szó szoros értelmében szappanoperák, de számos erre a műfajra jellemző motívumot tartalmaznak.
Az első európai szappanopera 1960-ban jelent meg az első angol kereskedelmi adón, az ITV-n Coronation Street címmel. Az európai sorozatok sokkal realisztikusabbak, a főszereplők személyisége összetettebb, általában hétköznapi emberek. Biztosan mindenki ismeri például a Barátok közt című hazai sorozatot, amiben az összes szereplő az átlagemberek közé sorolható, és a köréjük szövődő történetek, konfliktusok is hétköznapiak.
A latin-amerikai telenovellák külön műfaj képeznek, de ezek is közel állnak a szappanoperákhoz. Először az 50es évek végén Mexikóban volt látható jelenlegi formájában A klasszikus telenovellák története erős érzelmi töltettel rendelkezik. A főszereplő általában egy nyomorban élő szép, fiatal lány, aki egy. az elithez tartozó férfiba szeret bele. Néhány nálunk is ismert latin-amerikai szappanopera: Paula és Paulina, Esmeralda, Vad angyal.
Sci-fi
A sci-fi (a science fiction) nagy része kitalált.fantasztikus történet, amely a jövőben játszódik, bizonyos pontjain azonban mégis kötődik napjaink valóságához.. Gyakori témák az időutazás, idegen életformák felfedezése, a robotok és manapság egyre gyakrabban megjelenik a klónozás is. A sci-fi műfaj első megjelenésének tekinthetjük Jonathan Swift Gulliver utazásai című könyvét. Az első tudományos fantasztikus film 1902-ben készült, de az igazi áttörést a Metropolisz jelentette 1927-ben. Ezek után hosszú ideig csak alacsony költségvetésű műveket készítettek ebben a kategóriában. Az igazi lendületet a 60es évek végén a 2001:Űrodüsszeia adta a műfajnak, és ez az évtized egyébként is gazdag termést hozott e téren (Majmok bolygója, Alphaville).
A 70-es években a sci-fi műfaj hihetetlenül kedveltté vált, főleg a fiatalok között. Az első Star Wars, megjelenése után (1977) akkora népszerűségre tett szert, hogy a filmben szereplő színészek egy része mai napig a művel kapcsolatos jogok eladásából él..
Ettől kezdve szinte felsorolhatatlanul sok, ismert sci-fi elemekben bővelkedő film, sőt a Star Trek 1979-es premierjével már sorozat is, jelent meg. Csak néhányat említek: Alien (1979), Szárnyas fejvadász (1982), E.T. a földönkívüli (1982), Terminator (1984), Vissza a jövőbe! (1985).
A 90-es években a filmrendezőket láthatóan megihlette a számítógépek, majd később az internet megjelenése és sok, a témával kapcsolatos filmet gyártottak. Ilyen a Mátrix, vagy a Total recall, de a 90-es években jelent meg például a Jurrasic Park is, bár ez nem kapcsolódik olyan szorosan a számítógép világához.
Remélem, sikerült jól összegyűjteni az információkat a felsorolt műfajokról. Természetesen még oldalakat írhatnék, hiszen szinte végeláthatatlan, hogy mára mennyi új kategória, stílus jött létre. Az elmúlt 50 évben mindegyik fajta mozi-műfaj hatalmas változáson ment át, és az átalakulás ma is tart. Hogy ez a folyamat jó-e vagy rossz, azt mindenkinek magának kell eldöntenie.
Fotó: Gettyimages