Blog Két Egér-könyvlista blog Az élet… utat talál magának

Az élet… utat talál magának

Középiskolás korom óta több holokauszttal foglalkozó regényt, képregényt olvastam. Arra már nem emlékszem, hogy mi volt az első, amit a kezembe vettem, de tudom jól, hogy mit tettem le utoljára (most ősszel), Alena Mornštajnová regényét, a Hanát. Pár nap alatt olvastam végig, lehetetlen volt abbahagyni. Nem csak a tömegközlekedési eszközökön, de az autóban is mindig velem volt (nem én vezettem), vagy családi összejöveteleken. Kerestem az alkalmat, hogy olvashassam, ha csak egy bekezdést, akkor annyit, bár az csak olaj volt a tűzre, és még inkább folytatni akartam. A műfordító, J. Hahn Zsuzsanna azt írta a kötet megjelenésekor, hogy már amikor először meglátta, tudta, ezt le szeretné fordítani. Aki elkezdi olvasni, hamar meg fogja érteni, hogy miért.

A Hana története fiktív, de nagyon is valósághű sorsokat tár elénk, történelmileg hiteles környezetben. A szerző eredetileg csak az 1954-es tífuszjárványról szeretett volna írni, végül az elképzeléseit jócskán túlnőtte a történet. A regény annyira jól komponált, hogy a lélektanilag nehezen feldolgozható téma ellenére magával ragadja az olvasót. Az elemezgetés teljesen esélytelen az első olvasásnál, csak utazunk, mert szeretnénk minél több dolgot megtudni Mira és Hana történetéből. Nem is tudom, hogy pontosan hova sorolnám, mert témáját tekintve történelmi regény, ha szereplők irányából közelítem meg, akkor pedig család- és fejlődésregény, de talán ez a kategorizálás nem is igazán fontos.

A regény három fejezeten keresztül tárja elénk Mira és Hana történetét, miközben megismerjük a korabeli Csehország/Csehszlovákia történelmét. Ahogy lépésről lépésre szabadul el a pokol, majd az emberek megkísérlik visszakapni a háború előtti életüket, de azok számára, akik közelről megtapasztalták a borzalmakat, ez sokszor hiábavaló próbálkozás (a regény több fókuszú, egyszerre szól a zsidó és nem zsidó polgárok szenvedéséről, vívódásairól). A történet/történetek idejét, az 1933 és 1963 közötti időszakot nem lineárisan mutatja be, a különböző fejezetek úgy ugrálnak az időben, hogy az olvasó ráeszmélése és katarzisa minél nagyobb lehessen.

Az első fejezetben Mira történetét ismerjük meg, egészen addig, hogy tizennyolc évesen saját családot alapít. Épp emiatt kezdi el kutatni felmenői történetét. Később megismerjük Mira nagyszülei és szülei, illetve Hana néni történetét. Az egyéni sorsokon keresztül pedig a zsidóüldözés, majd a táborba hurcoltak és az otthon maradtak borzalmait. Mégsem csak ezeken van a hangsúly, ez egy „díszlet”, ami csak a regény végére kristályosodik ki. Ahogy a Hana néniről kialakuló kép is egyre árnyaltabb lesz, míg végül megtudjuk, hogy milyen okok állnak megkeseredettsége mögött, mitől „fáradt el a lelke” annyira, hogy szinte élve eltemeti magát saját otthonába.

Azért kell jobban megismernünk Hanát, hogy megértsük milyen nagy lépés tőle annak a kötődésnek a kialakítása, ami közte és Mira között jön létre. Hogy mennyire nehéz neki újra közel engednie valakit magához, és mennyi küzdelemmel jár számára, hogy szeretni tudjon. Mindketten túlélők, mindketten túlélték a családjuk elvesztését, ketten maradnak egymásnak. Az élet viszont megy tovább, utat talál magának. Mira szerelmes lesz és már egy új élet növekszik benne, amikor újdonsült férjével visszaköltözik gyerekkori otthonába.

Dely Dorka illusztrációja

A lélektani ábrázolások Mornštajnová úgy oldja meg, ahogy ez a való életben működik. A szereplők rendszere szövevényes és kusza, nem ismerjük meg elsőre a viszonyrendszereket és nem ismerjük a közös múltjuk részleteit. Apró részletek sokaságából áll össze végül minden, mintha a szöveg egy puzzle játékot imitálna. Fokozatosan egyre több dolgot tudunk meg az egyes szereplőkről, a legteljesebb képet pedig természetesen a címszereplőről kapjuk. A hangsúly az emberi sorsokon és a történelmi korszak bemutatásán van, de ezekhez kapcsolódva az elbeszlés láttatja a döntések mögött meghúzódó hatalmi érdekeket, és megismerteti a diktatúra eszközeit.

A Hana a Csirimojo Kiadó első felnőtt (bár kamaszok számára is ajánlható) szépirodalmi kötete, bízom benne, hogy nem az utolsó. Nem csak a szöveget, a kivitelezést is kiadótól megszokott igényesség jellemzi. Nagyon olvasóbarát a kötet kialakítása, a terjedelméhez képest, a gondosan megválasztott papírnak köszönhetően könnyű, kis méretű (meglepően puha és hajlékony!), nem kell küzdeni a kemény borítóval. Egy retikülben is elfér. Már az első átlapozáskor feltűnik, mennyire erősek a könyv képei, Dely Dorka egyszerre érzékeny és groteszk illusztrációi önálló alkotásokként is érdekesek, de a szöveget olvasva kiderül, hogy mennyire jól megragadják/tükrözik az egész hangulatát, összefüggésrendszerét. Dely Dorka ráérez a kiragadott részletek jelentőségteljességére. Illusztrációi emlékezetesek, de nem hatalmasodnak el, nem akarják uralni az olvasó belső képeit, teret hagynak a továbbgondolásra.

Nagyon szerethető az egész projekt, ha lehetne, erre szívem szerint simán adnék öt egeret is.


Alena Mornštajnová: Hana. Dely Dorka illusztrációival. Magyar fordítás: J. Hahn Zsuzsanna. Csirimojó, 2021, 400 oldal, puha borító.

Ennek a könyvnek három egeret adtunk. Jó szívvel ajánljuk!

A kritika írásához használt könyvet a kiadótól kaptuk, de az ajánló szerzőjének is van saját példánya.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás