ÉletmódSzabadidő

Egy alternatív megoldás a Zöld Pardontól

Biztonságos szórakozás

A West Balkánban történt tragédia óta hangos a média és a köznyelv, mindenki - főleg a szülők - a biztonságos szórakozóhelyeket kutatja. Ha egyáltalán van ilyen. Mi az, amitől biztonságos a szórakozás?

A Zöld Pardon által szervezett kerekasztal beszélgetés (Időpont: 2011. február 2. , 15:00, helyszín: Szeparé Bisztró, Budapest, 1062. Teréz körút 55.) többek között arra kereste a választ, hogy mi lenne a jó megoldás ebben a helyzetben. Azaz csak részben kereste, mert a saját válaszuk már 2008 óta megvan, ez pedig a ZöldKártya program, amely azóta több ezer 18 éven aluli gyermeknek nyújt biztonságos szórakozást.

Álláspontjuk szerint nem az eltiltás, az élmény megvonása a megoldás, hanem a biztonságos és ellenőrizhető körülmények megteremtése a fontos a szórakozni vágyó fiatalok számára. A Zöld Pardon munkatársai szerint széleskörű összefogásra van szükség, melyben részt vesznek a szülők, szakemberek - pedagógusok, biztonsági szakemberek, rendőrség, közterület felügyelők, polgárőrök -, és a vendéglátóipar alkalmazottai, képviselői. Mindezt csakis a gyermekek érdekében.

A szülői riadóláncon túl ez is egy lehetséges fóruma annak, hogy mind szélesebb körben megismerje a közvélemény az általuk nyújtott alternatív megoldást. A rendhagyó "szülői értekezleten" ismertették évek óta sikeresen működő programjukat, megosztották tapasztalataikat, eredményeiket, és közös gondolkodásra hívták a szülőket, szakembereket.

Bauer Béla szociológus szerint a családi körülmények és a társadalmi háttér nagymértékben meghatározza a 14 és 18 év közötti fiatalok szórakozási szokásait. A szórakozóhelyek közönsége nem feltétlenül a legalsóbb társadalmi rétegből érkezik, sokkal inkább a középosztályból, ugyanis ők megengedhetik maguknak az átlag 3000 Ft-os esti fogyasztást. Azok a hátrányos helyzetű fiatalok, akiknek erre nincs lehetőségük, sokkal inkább helyben – például a lakótelepen – buliznak egy piával teli és zenétől hangos autó mellett. A statisztika szerint ennek a korosztálynak a 1,5%-a minimum havonta egyszer elmegy szórakozni, 5-10%-uk pedig havonta rendszeresen megjelenik diszkókban és egyéb szórakozóhelyeken.

A szakember azt is megemlíti, hogy az egyes szórakozóhelyek presztízsértéke sem elhanyagolható. Gondoljunk csak az egyre gyűlő karszalagokra, ami a rendezvény végeztével még hetekig, hónapokig látható a fiatalok csuklóján.

Megoldásként külföldi (madridi, prágai) példákat említ, ahol éjszaka ingyen utazhatnak az emberek, és a járatok gyakoriságának növelésével segítik a könnyebb hazajutást.

Teleki László, a HÖOK elnökségi tagja szerint nem szabad elkenni a történteket, de figyelembe kell vennünk, hogy a fiatalok szórakozási szokásai megváltoztak az elmúlt évek során. Emellett pedig egészen más a budapesti és a vidéki szórakozás, közösségi élet. Mindezt figyelembe véve kellene alternatív megoldásokat keresnünk.

Dr. Balázs Norbert rendőr alezredes arra a kérdésre, hogy mit lehet törvényi úton tenni, hogyan lehet a biztonságos szórakozást megteremteni, a 2008 óta tartó szoros XI. kerületi együttműködést hozta fel példának. Az önkormányzat, a Zöld Pardon, a Polgárőrség, a közterület felügyelők és a rendőrség közös megbeszélést kezdeményezett annak reményében, hogy a kerületben felmerülő szórakozással kapcsolatos problémákat közösen oldják meg. Rengeteg lakossági bejelentést kaptak a fiatalok éjszakai randalírozásáról, baleseteket okozott az ittas vezetés, rendszeresen fogyasztottak alkoholt a közterületeken, és sokan a hazafelé vezető úton váltak áldozataivá különböző erőszakos bűncselekményeknek. Az együttműködésnek köszönhetően lecsökkent a lakossági bejelentések és a balesetek száma. A közvilágítás javítása mint preventív eszköz pedig segít az erőszakos bűncselekmények megelőzésében.

Elmondása szerint sokszor tévesen az hangzik el, hogy a rendőrség dolga lenne az ellenőrzés, de ez nem így van. A szórakozóhelyek ellenőrzését szakhatóságok végzik, amelyek sokszor rendőri kísérettel jelennek meg, hogy elkerüljék az őket érhető atrocitásokat. Mi pedig legtöbbször az egyenruhára emlékszünk.

Kővári Zsuzsanna, a Zöld Pardon képviselője bátran ajánlja az általuk bevezetett modellt más szórakozóhelyeknek is. Szerinte nem lehet és nem is kell kitiltani a 18 év alattiakat a szórakozóhelyekről, hiszen ez is „ a szabadságuk megélésének egy fajtája”. Ők inkább megosztották a felelősséget a szülőkkel, azáltal, hogy bevonták őket gyermekük szórakozásába. A 14 és 18 év közötti fiatalok csak a ZöldKártyával mehetnek be a szórakozóhelyre, 14 év alatt pedig szülői felügyelet szükséges.
A Zöld Pardon a jövőben egyfajta „szülő-megőrzőt” tervez, ahol elszeparált helyen, de a szórakozóhely területén halkabb zeneszó mellett a szülők nyomon követhetik gyermekük szórakozását, miközben egymással jóízűen beszélgetnek.

Nagy Anita, a Kamaszfesztivál főszervezője elmondta, hogy a fiatalok a tiltásra úgyis lázadással válaszolnak, ezért sokkal inkább arra kellene az energiáinkat fordítani, hogy felkészítsük őket a szórakozásra. Mindezt támogatja a megfelelő közösség kialakítása, tudatos építése, a szocializáció megsegítése. Őszinte beszélgetésekkel, szabadidős programokkal ki tudjuk alakítani azt a bizalmi légkört, amire a fiataloknak szükségük van.

Felmerült kérdések, gondolatok:

  • Vajon tényleg csak a szegény, a társadalom leszakadt rétege  veszélyeztetett? Sok fiatalt „középosztálybeli szülők” hanyagolnak el, olyan családokban is, melyek látszólag jól működnek.
  • Az a szülő megy el kiváltani a kártyát, aki felelősséget érez gyermeke iránt, aki biztonságban akarja tudni őt. Az elhanyagoló szülő nem megy el vele. Akkor ezek a fiatalok hogyan szórakozzanak? Nekik milyen alternatíva jut?
  • A kártya általi ellenőrzés mennyiben támogatja a bizalmi viszony kialakulását, fennmaradását?
  • Mit tehet az oktatás? Hol van mindebben a pedagógus szerepe?

Emlékszem még a régi suli bulikra, amikor az estéket ott töltöttük, de mindez ma már egyre nehezebben kivitelezhető. Hiányoznak a lelkes pedagógusok, nincs idő, nincs pénz, nincs segítség. Marad a kompetenciák – bizalom, együttműködés, nyílt kommunikáció - fejlesztése és a közösségek tudatos építése, összekovácsolása.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
X
Kismackó: A sztárcsatár + Rúgd be, Pepe! - TeakiadóNem születtél anyának! - TeakiadóMi bántja a gyerek lelkét? - TeakiadóKamaszmentő - Teakiadó
Kismackó: A sztárcsatár + Rúgd be, Pepe! - Teakiadó