Írjon vagy ne írjon a gyerek próbafelvételit? Mire jó a próbafelvételi?

A régióban egyedülálló vizsga a lehető legtöbb részletében hasonlított a felvételizők központi dolgozatának íratási körülményeire: az időpont (szombat 10.00 és 11.00), a dolgozat feladatainak tartalmi és külső felépítése, az ülésrend, mindkét tantárgy (magyar és matek) megjelenése és a betekintés lehetősége alapján már az igazi vizsga napján, 2026. január 24-én érezhették magukat a gyerekek. Ez első ránézésre kegyetlenségnek is tűnhet, hiszen egyetlen felvételi írásbeli vizsgát is megterhelő átvészelni. Miért lehet mégis hasznos élmény átesni ráadásként a próbafelvételi vizsgán?

Mire nem jó a próbafelvételi?

• nem számít bele a résztvevők felvételi pontszámaiba sem pozitív, sem negatív értelemben;
• általában alul méri a gyerekek képességeit – a szerzett pontszám még nagymértékben javítható a felvételiig;
• nem ad teljes leltárt a lehetséges feladatok összességéről, hiszen minta-feladatsorok megoldása folyik.

Mire jó tehát?

• a vizsga teljes menetének átélése olyan, máshol nem megszerezhető rutint ad, amely – enyhítve az új körülmények okozta stresszes szorongást – jól kamatozik majd a központi felvételi dolgozatok írásakor;
• a vizsga valódi időbeli hossza is erős üzenet: az írás során majdnem két órán keresztül kell maximális teljesítményt nyújtani a gyerekeknek – ez még a felnőttek legtöbbjének is kikezdi az állóképességét.
• még idejében, bő két hónappal a felvételi előtt ad hiteles, objektív összképet a diákok felkészültségéről – erősségeikről és hiányosságaikról egyaránt –, így elegendő idő marad a lemaradás ledolgozására;
• ráébreszti a diákokat a pontozás szempontjainak fontosságára – azaz például nagyon ajánlott a dolgozat kérdésre válaszolni (1. fajú hiba elkerülése), és olyan „vélt” kérdésre pedig nem reagálni, ami nem is szerepelt a vizsgalapon (2. fajú hiba elkerülése);
• a teljes dolgozat megírásának helyes időbeosztásáról is objektív kép kapható, hiszen a legnagyobb nehézség az, hogy aránytalanul rövid idő áll rendelkezésre (45 perc 10 feladatra).

Néhány véleménymorzsa a javítótanárok tollából:

6. matematika dolgozatokról feladatonként:

1) Algebra (törtek és zárójelek) – Nagyon gyenge eredmények születtek annak ellenére, hogy ez a feladattípus évtizedek óta szinte változatlan formában jelenik meg minden évben.

2) Mértékegységek – Erősebb eredmények, mint az első feladatban. Lehet, hogy a próbadolgozatig sokan még nem tanultak terület mértékegység váltást?

3)-4)-5) Az egyszerű szöveges (arányok, igaz/hamis), statisztika (táblázat, átlag) és logikai (számelmélet) feladatokat átlagos szinten hozták a résztvevők.

6) Síkgeometria (szimmetria, kerület, terület, arány) – Tükörtengely fogalma nem mindenhol van meg, és a szövegértéssel akad a legtöbb probléma. 

7) Sorozatok, kombinatorika – Rendkívül alacsony átlag, gyenge eredmények (szövegértés gyengesége, hiányos képesség a kombinatorikus gondolkodásra).

8) Szöveges síkgeometria (terület, arány) – Kevés megoldás született, amit már valószínűleg a nem megfelelő időbeosztás okozott. Általánosan is érezhető tendencia a gyerekek geometria témakör-beli felkészültségének hiánya.

9) Térgeometria (kockák, térfogat, felszín) – Kicsivel jobban sikerült a megoldás, mint a 8. feladatnál.

10) Szöveges feladat (állítások alapján egy konkrét sorrend kitalálása): Kevés megoldás született, azaz már elfogyott a szufla. Sokan fordított sorrendben adták meg a választ.
Egyik javítónknál született pontszámok: 12, 15, 16, 16, 17, 17, 17, 20, 21, 22, 22, 24, 25, 29, 29, 35, 37, 39, 45, 46

Amint látható, elég nagy a terjedelem, illetne a szórás (ez talán nem baj), az átlag 25,2 (ez kb. megfelel a novemberben elvárhatónak), a 22-es medián kicsit kevésnek tűnik.
Ahogy az lenni szokott, a feladatlap első része sikerült jobban, bár a 2. feladatban (mértékegység váltás) sokan sok pontot vesztettek. Valamint kivétel volt a 10-es feladat, amit többen oldottak meg, mint az előtte állókat. 

Tipikus hibák, hiányosságok

• „Hányadrész” kérdésre (3a, 6d feladatok) a helyes válaszok (1/3, illetve 1/5, vagy harmad, ötöd) helyett 3, illetve 5. (Konzultáció után ezeket elfogadtuk.)
• 10b feladatnál indokolni kellett – láthatóan ebben nincs nagy gyakorlatuk. Ha már sejthető volt, hogy jóra gondol, a hiányos indoklást is elfogadtuk.
• 8-9. feladatra valószínűleg kevés idejük maradt, nem gondolom, hogy annyira nehezek lettek volna, mint amilyen kevés pontot szereztek.
• 7. feladatra többen írtak válaszoltak, de nagyon sok volt ezek között a rossz. Mivel itt nem volt elvárás az indoklás, csak a (rossz) végeredményekből nehéz rájönni, mi csúszott félre.
• Voltak diákok, akik a mértékegység váltást teljesen kihagyták, mintha nem is tanulták volna… (Nem gondolom, hogy ez lehetséges.)

Együttes véleményünk szerint összességében jól mért a feladatlap. A két kiemelkedő eredmény mutatja, hogy nem volt irreálisan nehéz, a gyengébb eredmények jó motivációt jelenthetnek a gyerekeknek az éles felvételire való készülésre.

8. matematika dolgozatokról feladatonként:

• Alapszámítások törtekkel – gyenge eredmények… Lehetséges, hogy alábecsülték a gyerekek és ezért nem készültek erre a feladattípusra? Kevesen számolnak észszerűen, cselekkel (pl. előbb kellene egyszerűsíteni a törteket, mint a műveletet elvégezni, stb.)
• Koordinátageometria – még az ábrázolás (koordinátáival adott pont felrajzolása) sem megy nagyon. Számolási feladatokat (például terület) csak nagyon kevesek tudják megoldani (pedig nagy eséllyel lesz ilyen feladat). Nagy arányban kihagyják az egybevágósági transzformációkkal kapcsolatos feladatrészeket.
• Egyszerű és összetett szöveges feladatok – szövegértés nagyon alacsony szintű. A gyerekek sokszor bele sem kezdenek a feladatokban, pedig a dolgozatokban az első néhány kérdésre nagyon könnyű válaszolni.
• Térgeometria – még mindig mumus. Pedig megfelelő gyakorlással fejleszthető: ajánlott papírmakett készítése, és sok gyakorlás a GeoGebra vagy más szoftver segítségével.

A vizsga megrendezése hosszas szervezési és technikai előkészületek, alapos és precíz javítás, tanárok és technikai dolgozók sok-sok munkaórája árán jöhetett csak létre. A résztvevők, tanáraik és szüleik visszajelzése alapján egyedülállóan értékes élménnyel és tanulsággal gazdagodtak a gyerekek. A korábbi évek tapasztalata alapján remélhetjük, hogy a nálunk szerzett rutin hozzájárul az éles helyzetben tett felvételi vizsga sikeréhez.

A matematika dolgozatok megoldása megtekinthető az alábbi videókban (a REMx feldolgozásában):

6. osztályosok: https://youtu.be/yD_vF_WcWkU
8. osztályosok: https://youtu.be/IBXWMEApe-Y