Nem a matektudás hiányzik: ez adhat bátorságot a lányoknak a műszaki pályákhoz
Jól fizető, keresett szakmák, izgalmas feladatok és rengeteg fejlődési lehetőség: miért mondanának le minderről a lányok, ha van hozzá tehetségük és érdeklődésük? Mégis sokan úgy érkeznek el a pályaválasztáshoz, hogy hiába az affinitás a reáltárgyak irányába, el sem tudják képzelni magukat mérnökként, informatikusként vagy kutatóként. Nem feltétlenül a tudásukkal van baj: gyakran inkább önbizalomra, valódi tapasztalatokra és követhető női példákra lenne szükségük.
Éppen ezt igyekszik megadni nekik a CETIN Hungary és a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) középiskolás lányoknak szóló tehetségprogramja. A szervezők közleményben számoltak be a STEMpowered első három évének tapasztalatairól: a STEMpowered résztvevői a visszajelzések szerint jobban ismerik a STEM szakmákban – természettudományok, technológia, mérnöki tudományok, matematika – rejlő lehetőségeket, olyan készségekkel gazdagodnak, amelyek a későbbi tanulmányaik és karrierjük során is hasznukra válnak, és nem utolsó sorban magabiztosabban vágnak neki a pályaválasztásnak.
A STEM az angol science, technology, engineering és mathematics szavak rövidítése, vagyis a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai területeket foglalja magában.
Magyarországon különösen kevés nő dolgozik tudósként vagy mérnökként
Bár a lányok iskolai eredményei önmagukban nem indokolnák a különbséget, a nők továbbra is jóval kisebb arányban választanak bizonyos műszaki és technológiai pályákat. Az Eurostat friss adatai szerint 2024-ben az Európai Unióban a tudósként és mérnökként dolgozók 40,5 százaléka volt nő. Magyarországon azonban mindössze 31,7 százalék volt az arányuk, ami az egyik legalacsonyabb érték az uniós tagállamok között. Az Eurostat adatai szerint egyedül Finnországban mértek ennél valamivel alacsonyabb arányt.
A különbség hátterében nem egyszerűen az áll, hogy a lányokat „nem érdekli a technika”. A pályaválasztást az is befolyásolja, milyen szakmákat ismernek, milyen visszajelzéseket kapnak a környezetüktől, látnak-e maguk előtt követhető női példákat, és van-e lehetőségük még a döntés előtt valódi helyzetekben kipróbálni magukat.
Mindez azért is különösen fájó, mert közben komoly szakemberhiány van ezen a területen: becslések szerint 10–20 ezer mérnök hiányzik a magyar munkaerőpiacról. Egy korábbi hazai kutatás arra is rámutatott, hogy bár a lányok matematikai eredményei összességében jobbak a fiúkénál, mégis ritkábban érdeklődnek a műszaki továbbtanulás iránt. Ebben szerepet játszhat az is, hogy kevés női mérnökkel találkoznak a környezetükben, így nincs előttük olyan minta, amely alapján maguk is elképzelhetnék ezt a pályát. A masszív hazai mérnökhiányról és a Z generáció pályaválasztásáról korábbi cikkünkben írtunk részletesebben.
Több mint száz lány jelentkezett, évente körülbelül húszan kerülhettek be
Ezt a bizonytalanságot igyekszik csökkenteni a CETIN Hungary és a Nők a Tudományban Egyesület, vagyis a NaTE ingyenes, középiskolás lányoknak szóló STEMpowered programja.
A 2023-ban indult kezdeményezés három évada alatt több mint száz középiskolás lány jelentkezett. Évente körülbelül húsz, 10–12. évfolyamos diák vehetett részt a teljes tanéven át tartó programban.
A kiválasztásnál nem azt keresik, ki a leghangosabb, a leggyorsabb vagy már eleve a legmagabiztosabb. Sokkal fontosabb a valódi érdeklődés, a nyitottság, a kitartás és az, hogy a jelentkezés a lány saját döntése legyen.
A jelentkezési folyamat része egy hackathon, vagyis egy intenzív, csapatmunkára épülő ötlet- és problémamegoldó esemény is, ahol a résztvevők csapatokban dolgoznak valós feladatokon. A szervezők itt nemcsak a kész megoldást figyelik, hanem azt is, hogyan működnek együtt a lányok, mennyire kíváncsiak, hogyan reagálnak a nehézségekre, és szeretnének-e fejlődni.
A csendesebb, visszahúzódóbb jelentkezők tehát nincsenek hátrányban. Sőt, a szervezők szerint éppen náluk lehet különösen sokat elérni mentorálással, megerősítéssel és egy elfogadó közösséggel.
Nem újabb matekórákat kapnak
A program nem elsősorban plusz matematika- vagy informatikaórákból áll. A lányok valódi problémákon dolgoznak, digitális projekteket terveznek, intézményeket látogatnak meg, és olyan szakemberekkel beszélgetnek, akik a hétköznapokban is műszaki, informatikai vagy természettudományos területen dolgoznak.
A legutóbbi évadban összesen 11 személyes alkalmat tartottak. A résztvevők ellátogattak a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontba, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karára is. Emellett a CETIN 22 munkatársa beszélgetett velük saját karrierjéről és munkájáról.
Az önismeret, a kommunikáció és az előadói készségek fejlesztése legalább akkora szerepet kapott, mint a technológia. Ez azért fontos, mert egy jó ötlet önmagában sokszor nem elég: tudni kell csapatban dolgozni, kérdezni, segítséget kérni, érvelni, bemutatni egy elképzelést, és akkor sem feladni, ha az első megoldás nem működik.
A legfontosabb felismerés: nincsenek egyedül
A résztvevők visszajelzéseiből az derült ki, hogy nemcsak új ismereteket és gyakorlati készségeket szereztek. Csökkent az érdeklődési körükkel kapcsolatos magány és elszigeteltség érzése is.
Ez kamaszkorban különösen sokat számíthat. Ha egy lány azt tapasztalja, hogy a környezetében rajta kívül senkit sem érdekel a programozás, a fizika vagy a technológia, könnyen elkezdheti megkérdőjelezni, valóban ezen a területen van-e a helye. Amikor azonban találkozik más, hozzá hasonló érdeklődésű lányokkal, az addig szokatlannak érzett érdeklődés egyszerre természetessé válik.
Nem véletlen, hogy a STEMpowered egyik legnépszerűbb eleme az úgynevezett élő könyvtár volt, amelyben női szakemberekkel beszélgethettek a résztvevők. Nem elvont sikertörténeteket hallottak, hanem valódi pályákat, döntési helyzeteket, nehézségeket és kerülőutakat ismerhettek meg.
Az egyik résztvevő így foglalta össze, mit kapott a programtól:
„Olyan barátokat, akiket ugyanaz a téma érdekel, mint engem. Rájöttem, hogy melyik irányba is húz a szívem.”
A résztvevők közel háromnegyede STEM-területen tanulna tovább
Mivel a program csak 2023-ban indult, még nem lehet hosszú távú karrierutakról vagy többéves utánkövetési eredményekről beszélni. Az első résztvevők közül is sokan csak most értek el az egyetemi jelentkezéshez.
A NaTE az első két évfolyam résztvevői körében már végzett egy kisebb felmérést. A válaszadók közel háromnegyede jelenleg STEM-területen tanul, vagy mérnöki, informatikai, egészségügyi mérnöki, illetve természettudományos továbbtanulást tervez.
Valamennyi válaszadó úgy érezte, hogy a program hatással volt a továbbtanulási terveire, közel egynegyedük szerint pedig nagymértékben befolyásolta a pályaválasztását.
Fontos ugyanakkor, hogy kis létszámú felmérésről van szó, ezért az eredményekből nem lehet valamennyi középiskolás lányra vonatkozó következtetéseket levonni. Arra azonban alkalmasak, hogy megmutassák: a személyes élmények, a támogató közösség és a valódi pályaképek érdemben alakíthatják egy fiatal döntését.
Mit tehet a szülő, ha a lánya műszaki terület iránt érdeklődik?
Nem kell rögtön eldönteni, hogy a gyerekből programozó, kutató vagy mérnök lesz. Sokkal fontosabb, hogy legyen lehetősége többféle területet kipróbálni, kérdezni, hibázni és akár irányt változtatni.
Szülőként már azzal is sokat tehetünk, ha nem kezeljük meglepetésként a műszaki érdeklődését, nem hasonlítjuk össze a magabiztosabb társaival, és nem csak azt kérdezzük, melyik tantárgyból milyen jegyet kapott. Érdemes közösen nyílt napokat, pályaorientációs programokat, tudományos rendezvényeket vagy rövidebb kurzusokat keresni, ahol találkozhat az adott területen dolgozó szakemberekkel.
Az is fontos, hogy a döntést ne próbáljuk helyette meghozni. Ahogy a kamaszkori pályaválasztásról szóló korábbi cikkünkben is írtuk, a pályaválasztás nem egyetlen végleges döntés, hanem hosszabb önismereti és tapasztalatszerzési folyamat.
Lehet, hogy a gyerek végül nem STEM-területet választ. De ha volt alkalma valós helyzetben kipróbálni magát, akkor legalább nem azért mond le róla, mert azt hitte, egy ilyen pálya nem neki való.
