Fordulat a pályaválasztásban: újra felértékelődhetnek a szakmák

A témát tovább árnyalja, hogy a mai fiatalok egészen másként gondolkodnak a munkáról, mint a szüleik generációja. A Z generációnak nemcsak a fizetés fontos, hanem az is, hogy gyors visszajelzést kapjanak, jó közösségben dolgozzanak, fejlődési lehetőséget lássanak maguk előtt, és partnerként kezeljék őket már pályakezdőként is.

A Humán Centrum Kft. szerint a fizikai és műszaki munkakörök jelentős része ma is tartós hiányszakmának számít. A termelésben és gyártásban technikusokat, gépkezelőket és karbantartókat keresnek, a logisztikában továbbra is nagy az igény targoncavezetőkre és raktári munkatársakra, de a klasszikus szakmák – például a villanyszerelő, a hegesztő vagy a CNC-gépkezelő – is erősen keresettek.

Nem minden fiatal akar egész nap monitor előtt ülni

Az elmúlt években szinte természetes elvárássá vált, hogy a gyerek „jó tanulóként” majd irodai munkát végez, lehetőleg számítógép előtt. Közben viszont sok fiatal kifejezetten olyan munkát keresne, ahol:

• kézzelfogható eredménye van a munkának,
• gyors sikerélményt kap,
• csapatban dolgozhat,
• nem kell esténként is „fejben munkában maradnia”.

A HR-szakértők szerint a fizikai munkákról sok családban még mindig régi sztereotípiák élnek, miközben számos területen ma már digitalizált rendszerekkel, modern gépekkel és pontosan felépített karrierúttal találkoznak a dolgozók.

Az AI nem minden munkát vesz el – sőt, egyes szakmákat felértékelhet

Miközben sokan attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia teljes szakmákat alakít át, egyre többen hívják fel a figyelmet arra is, hogy vannak olyan munkák, amelyeket sokkal nehezebb automatizálni. Különösen igaz ez azokra a szakmákra, amelyek:

• helyszíni jelenlétet igényelnek,
• manuális készségekre épülnek,
• gyors problémamegoldást követelnek,
• emberek közötti együttműködésre épülnek.

A villanyszerelés, a gépkarbantartás, a hegesztés vagy a műszaki technikusi munkák sok esetben éppen azért válhatnak stabilabbá, mert nem végezhetők el teljesen távolról vagy automatizált rendszerekkel.

Közben a diákok már AI-val és robotikával tanulnak

Érdekes ellentmondás, hogy miközben sokan még mindig a „régi” szakmák világaként gondolnak a műszaki pályákra, a mai középiskolások közül egyre többen már robotikával és mesterséges intelligenciával találkoznak az oktatásban is. Nemrég írtunk arról is, hogy robotokkal és AI-val tanulnak a magyar középiskolások, vagyis a jövő munkaerőpiaca már most formálódik az iskolákban.

Ez azt is jelenti, hogy a „fizikai” és a „digitális” munka világa egyre kevésbé válik el egymástól. Egy modern gyártósoron vagy logisztikai központban ma már gyakran ugyanúgy jelen van az automatizáció, az adatkezelés vagy az AI-alapú rendszerhasználat, mint egy irodában.

Az AI térnyerése a kékgalléros szakmák malmára hajtja a vizet

Sok fiatal még mindig a korábbi generációk tapasztalatain keresztül tekint a fizikai munkákra, holott számos területen ma már digitalizált folyamatok, modern eszközök, pontos teljesítményelvárások és kiszámítható fejlődési utak jellemzik ezeket a pozíciókat. „Emellett azt is érdemes kiemelni, hogy az AI előretörésével párhuzamosan felértékelődnek azok a szakmák, amelyek magas szintű manuális készséget vagy helyszíni jelenlétet igényelnek” – teszi hozzá Dénes Rajmund. A gyorsan változó, információval telített mindennapokban felértékelődhetnek azok a feladatok, amelyek jól körülhatárolhatók, eredményük pedig azonnal látható és kézzelfogható. Ez gyors sikerélményt ad, miközben egy műszak végén a munka valóban lezárul: a dolgozó jellemzően nem viszi haza a megoldásra váró problémákat. Ráadásul sok esetben csapatmunkában zajlik a munkavégzés, ami közelebb áll a fiatal generáció működéséhez.

A Z generáció számára a stabilitás mást jelent

A szakemberekért erős verseny zajlik, a jól teljesítő munkavállalók előtt pedig anyagilag és szakmailag is vonzó előrelépési lehetőségek nyílhatnak meg. Ez azonban nem oldja meg automatikusan az utánpótlás problémáját: a kékgalléros pozíciókban továbbra is alacsony a fiatalok aránya.

Ennek részben demográfiai oka van: a KSH adatai alapján ma lényegesen kevesebb 20 éves fiatal él Magyarországon (101 ezer fő), mint 50 éves (180 ezer fő), vagyis egyszerűen jóval szűkebb az a korosztály, amelyből a munkaerőpiac utánpótlása érkezik. „Ugyanakkor a problémát nem lehet kizárólag a korosztályos arányokkal magyarázni. A munkáltatóknak azt is fel kell ismerniük, hogy a fiatalok megszólításához ma már nem elegendő egy stabil állás vagy versenyképes fizetés ígérete. Átlátható feltételekre, gyors kiválasztási folyamatra, jól felépített betanításra és rendszeres visszajelzésre van szükség ahhoz, hogy a fizikai munka valóban vonzó alternatívává váljon számukra” – hangsúlyozza Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum Kft. vezetője.

Tényleg csak a diploma jelent biztos jövőt?

A pályaválasztás körüli szorongás sok családban már felső tagozatban megjelenik. Nem véletlenül foglalkozik egyre több kutatás és szakértő azzal, hogyan lehet jól támogatni a fiatalokat a döntésben. Korábban arról is írtunk, hogy a magyar szülők elsöprő többsége szerint fontos, hogy a gyerek szakmát is szerezzen, miközben az idei felvételi adatok alapján is látszik, hogy továbbra is népszerűek a hiányszakmákhoz kapcsolódó képzések.

A legfontosabb talán az lehet, hogy a szülők ne kizárólag presztízs vagy régi beidegződések alapján gondolkodjanak a jövőről. Könnyen lehet, hogy az AI korszakában nem feltétlenül az lesz a legstabilabb pálya, amelyik ma a legdivatosabbnak tűnik.

Mit tehet a szülő?

A szakértők szerint sokat segíthet, ha a család nem lenézendő „B tervként” beszél a szakmákról, hanem valódi lehetőségként. Ugyanilyen fontos lehet, hogy a fiatalok minél több területet kipróbálhassanak – akár nyári munkában, diákmunkában vagy gyakornoki programokon keresztül.

A pályaválasztás ma már nem egyszeri döntés, hanem folyamatos alkalmazkodás egy gyorsan változó világhoz. És lehet, hogy a jövő egyik legnagyobb előnye éppen az lesz, ha valaki nemcsak digitálisan, hanem a való életben is képes működő dolgokat létrehozni.

Fotó: 123rf