Lehet-e tanítani 32 fokban? És miért nincs erre szabály?
Munka közben már azt is megérezzük, ha az iroda hőmérséklete 27–28 fokra emelkedik: nehezebben figyelünk, lassabban gondolkodunk, egyre gyakrabban kalandozik el a tekintetünk. Sok munkahelyen légkondicionálás, árnyékolás vagy ventilátor segít elviselhetőbbé tenni a meleget. Most képzeljük el a gyerekünket (és tanítóit) egy 31 fokos, általában vékony függönnyel árnyékolt tanteremben, amint órákon keresztül matekozni, írni és figyelni próbál. Miközben jogszabály rendelkezik arról, mikor van túl hideg a tanításhoz, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban. A Tanítanék Mozgalom most ezen változtatna.
A szeptemberi tanévkezdés idején akár 32 fokig is emelkedhet a hőmérséklet. A szabadban mért érték azonban csak az egyik része a problémának: a rosszul árnyékolható, nehezen szellőztethető tantermekben még ennél is melegebb lehet, miközben az iskolák jelentős részében nincs légkondicionáló, sok helyen pedig ventilátor sem.
A gyerekeknek ilyen körülmények között kellene órákon keresztül figyelniük, gondolkodniuk, írniuk és számolniuk. Biztos, hogy észszerű elvárás ez? Az iskolai hőség nem pusztán kellemetlenség: a magas tantermi hőmérséklet a tanulási teljesítményt is befolyásolhatja. A gyerekeket akkor is megviseli a kánikula, ha nem kell közben az iskolában ülniük.
A hőség az iskolában a tanulást is nehezíti
Nemzetközi kutatások szerint a túl meleg tanteremben romolhat a figyelem, a memória és a koncentráció, miközben nőhet a fáradtság és az ingerlékenység. A vizsgálatok eredményei nem jelölnek ki egyetlen, minden gyerekre érvényes határértéket, de 25 fok fölött már megfigyeltek kedvezőtlen változásokat, 30 fok körül pedig jóval egyértelműbb a teljesítményromlás.
Egy 2019-es kutatási összegzés szerint a tanterem hőmérsékletének 30-ról 20 fokra csökkentése átlagosan mintegy 20 százalékkal javította a különböző iskolai feladatokban nyújtott teljesítményt. A probléma Európa-szerte egyre sürgetőbb: több országban rövidített tanítási napokkal, árnyékolással, épületkorszerűsítéssel vagy rendkívüli szünettel próbálják kezelni az egyre gyakoribb hőhullámokat. (Reuters)
Minimum van, maximális tantermi hőmérséklet nincs
A jelenlegi magyar szabályozás szerint, ha a tantermek hőmérséklete legalább két egymást követő oktatási napon nem éri el a 20 Celsius-fokot, az igazgató rendkívüli szünetet rendelhet el. Arra azonban nincs hasonló országos előírás, hogy mi történjen, ha a tanterem túlmelegszik.
Ezen változtatna a Tanítanék Mozgalom javaslata. A kezdeményezés szerint, ha az óvodai csoportszobákban vagy az iskolai tantermekben legalább két egymást követő napon 31 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, az igazgatónak rendkívüli szünetet kellene elrendelnie.
A szülők helyzetére is gondoltak: a javaslat alapján a fenntartónak a rendkívüli szünet idején másik intézményben kellene biztosítania a felügyeletet és az étkeztetést azoknak a gyerekeknek, akiknek a családja ezt kéri. A záróvizsgákat és az adott tanévben már nem pótolható szakmai gyakorlatokat szintén meg kellene tartani.
Nem feltétlenül a légkondi az egyetlen megoldás
A Tanítanék szerint a 31 fokos határ azonnal bevezethető megoldás lehetne, de hosszabb távon átfogóbb hőségvédelmi szabályozásra is szükség van. Ennek része lehetne a rövidített tanítás, a rugalmasabb órarend, a délutáni foglalkozások elhagyása, a megfelelő folyadékpótlás, valamint az iskolaépületek árnyékolásának és szellőztetésének fejlesztése.
A kérdés tehát nem egyszerűen az, kerüljön-e légkondicionáló minden tanterembe. Sokkal inkább az, hogy legyen világos határ és intézkedési terv arra az esetre, amikor az iskolai hőség már nemcsak kellemetlenné, hanem egészségügyi és oktatási szempontból is tarthatatlanná teszi a tanítást.
A Tanítanék Mozgalom teljes szakpolitikai javaslata itt olvasható.
Fotó: saját AI generálás
