Másképp is lehet: Pozitív Fegyelmezés az iskolában
A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.
A projekt eredményeit és tanulságait nyár végén egy nemzetközi konferencián mutatták be, ahol magyar, portugál, lengyel, bolgár, francia és észak-macedón partnerek is részt vettek.
A képen Krisztina Gaudry Pozitív Fegyelmezés szakértő (Fotó: Dobó Dolli)
Mi az a Pozitív Fegyelmezés?
Ahogy Krisztina Gaudry és Nadine Gaudin, a program két Positive Discipline szakértője fogalmaz: a Pozitív Fegyelmezés olyan módszer, amely egyszerre képvisel következetességet és szeretetteljes támogatást. Alapja, hogy a gyerekek megtapasztalják a közösséghez való tartozást és saját fontosságukat, így belső motivációval fejlődhetnek. Az irányzat gyökerei Adler és Dreikurs munkásságáig nyúlnak vissza, és olyan szakemberek fejlesztették tovább, mint Jane Nelsen és Lynn Lott, akik a bátorítást és az együttműködést helyezték középpontba.
Az Európai Unió által támogatott Erasmus+ program célja az volt, hogy változást hozzon az iskolai és családi fegyelmezési gyakorlatokban, fejlessze a tanulók szociális készségeit, és erősítse a pedagógusok, szülők és diákok együttműködését a jobb iskolai légkör érdekében.
Jane Nelsen szavaival élve: „A Pozitív Fegyelmezés egy gyereknevelési módszertan, amelyben a büntetés, a kiabálás, a jutalmazás helyett olyan eszközökkel tudnak a felnőttek határokat húzni, amelyek nemcsak rövid távon teszik engedelmessé a gyerekeket, hanem hosszú távon tanítják meg őket olyan készségekre, amelyeket egész életükben hasznosítani tudnak.”
(Forrás: atipikusneveles.hu)
A Pozitív Fegyelmezés a szülők körében is egyre népszerűbb, több, Instagramon követhető influenszer szakértőnek köszönhetően. Hogyan működik a gyakorlatban?
A projektben szülők és pedagógusok is képzést kaptak, majd „tanárok segítik a tanárokat” és „szülők segítik a szülőket” csoportokat indítottak. Ezekben közösen kerestek megoldásokat a mindennapi nehézségekre, a javasolt eszközöket kipróbálták, majd megosztották tapasztalataikat.
Az esetekből egy gyűjtemény is készült, melyben az alábbi példákat is olvashatjuk:
Reggeli csaták helyett "reggeli tervek"
1. eset: Egy 9 éves kislánynál a reggelek állandó veszekedésekkel teltek: nem akart felkelni, halogatta az öltözést, gyakran otthon felejtette a holmiját, a család pedig stresszesen indult útnak.
Milyen Pozitív Fegyelmezés eszközt használt a szülő? A szülő nem kiabált, hanem leült a gyermekkel, és közösen készítettek egy „reggeli tervet”. A kislány maga sorolta fel a lépéseket – felkelés, mosakodás, öltözködés, reggeli, táska bepakolása –, majd felrajzolták és kifüggesztették a hűtőre. A gyermek rajzokkal díszítette a listát, így sajátjának érezte a tervet. Ettől kezdve a reggelek nyugodtabbak lettek, hiszen a kislány tudta, mi a feladata, és szívesebben követte az általa is kialakított rutint.
Iskolai konfliktus is kezelhető Pozitív Fegyelmezéssel
2. eset: Egy 11 éves fiú verekedésbe keveredett, mert úgy érezte, osztálytársa provokálta. A tanár jelezte az esetet a szülőnek.
Milyen Pozitív Fegyelmezés eszközt használt a szülő? A szülő először meghallgatta a fiát: „Mondd el, hogy érezted magad abban a pillanatban.” Miután a gyermek kibeszélhette érzéseit, megnyugodott, és nyitottabbá vált a megoldáskeresésre. Ezután közösen ötleteltek a jóvátételről. Végül a fiú maga döntött úgy, hogy bocsánatkérő levelet ír társának, és azt személyesen átadja neki. Ez nemcsak a konfliktust oldotta fel, hanem a felelősségvállalást és az empátiát is erősítette benne.
Az osztálygyűlés szerepe
Az iskolai gyakorlatban a legfontosabb eszköz az osztálygyűlés. Ez rendszeres, strukturált közösségi beszélgetés, amelynek menete: nyitás pozitív visszajelzésekkel, problémamegoldó szakasz, majd közös döntések és feladatvállalás.Az osztálygyűlést minden alkalommal másik diák vezeti. Ezáltal a partnerségen alapuló demokratikus működési módot gyakorolják; megtapasztalják, hogy számít a véleményük, tanulják a tiszteletteljes vitát, az együtt gondolkodást és a szabályalkotást.
A konferencia workshopon bemutatják, hogyan néz ki egy "osztálygyűlés" a gyakorlatban. (Fotó: Dobó Dolli)
Tapasztalatok a Pozitív Fegyelmezésről
Dr. Olivier Sorel francia pszichológus, a projekt kutatói csapatának tagja hangsúlyozta:
a Pozitív Fegyelmezés akkor működik igazán, ha nem csupán különálló programként jelenik meg, hanem fokozatosan beépül a mindennapi iskolai gyakorlatba. „Egy idő után már nincs is szükség arra, hogy külön nevet adjunk neki – ez válik a működés természetes módjává”
– mondta.
Kiemelte, hogy a tanulás alapja az, hogy a gyerekek kompetensnek érezzék magukat. A kérdés tehát nem az, hogy „képes-e a gyermek valamire?”, hanem hogy „hogyan teremthetek olyan körülményeket, amelyek képessé teszik rá?”. Példaként említette egyik sakk-tanítványát, akiről a tanárai azt mondták, képtelen hosszabb ideig koncentrálni. A sakk-szakkörön azonban bebizonyította, hogy órákon át képes figyelni, csak éppen más közegre volt szüksége ahhoz, hogy ez felszínre kerüljön. Ez fontos üzenet a szülőknek is: higgyenek abban, hogy gyermekük képes fejlődni, és segítsenek megtalálni a környezetet, ahol kibontakozhat.
A konferencián megszólaló pedagógusok több „AHA-élményt” is megosztottak. Az egyik Maria esete: a harmadikos kislány csendes, visszahúzódó és látszólag érdektelen volt, a figyelmeztetések nem segítettek rajta. Amikor azonban tanára empatikusan közeledett hozzá, kiderült, hogy édesapja nemrég hagyta el a családot, és a kislány ezzel küzdött. Apró, támogató feladatokkal erősítették az önbizalmát, és néhány hét után Maria először önként jelentkezett az órán.
A programot a T-Tudok Oktatáskutató Zrt. követte kutatói partnerként. Ahogyan azt Kaderják Anita a zárókonferencián bemutatta, a program hatására a diákok önmagukról alkotott képe pozitívabbá vált, bátrabban próbálkoztak nehéz feladatokkal, és nyitottabbak lettek a közösségi együttműködésre. A pedagógusok beszámoltak arról, hogy a tantestületek kapcsolatai is erősödtek, egyre többen fordultak egymáshoz segítségért, ami szakmai hálózatépítést indított el. A Pozitív Fegyelmezés így nemcsak a tanulókra, hanem az iskolai közösségekre is kedvező hatást gyakorolt.
A Pozitív Fegyelmezés tehát nem pusztán alternatív fegyelmezési módszer, hanem olyan szemlélet, amely a tanítást, az együttműködést és a közösségi kapcsolatok fejlődését helyezi középpontba – és amely hosszú távon a gyerekek egész életére kiható készségeket ad.
További információ: positivediscipline.eu (angol nyelven), illetve érdeklődni lehet a következő e-mail címen: igazgato@szignum.hu.
B-j: Auffenberg Noémi (Szignum Iskola), Krisztina Gaudry és Nadine Gaudin Pozitív Fegyelmezés szakértők, illetve Kaderják Anita (T-Tudok). (Fotó: Dobó Dolli)
