Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy tegyünk valamit az oktatás érdekében
A Magyar Tudományos Akadémia látta vendégül A jövőért, gyermekeink oktatásáért című konferenciát, ahol Lovász László, az MTA elnöke elmondta: a tanártüntetéseken látható energiát most a tanároknak, a kormánynak és a társadalomnak közösen kell abba az irányba fordítani, hogy valóban lényegesen javuljon a közoktatás helyzete.
„Mindnyájan egyetértünk abban, hogy a legnagyobb kincsünk a gyerek, gyermekeink jövője a legfontosabb, és hogy nyitott, gondolkodni tudó, az információt kritikusan szemlélő fiatalokra van szükség. A köznevelés, oktatás helyzete jelentősen romlott, és ez objektíven mérhető például a PISA-felmérésekben vagy az innovációs mutatókban. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy tegyünk valamit az oktatás érdekében - mondta Lovász László az MTA Székházának dísztermében az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megrendezett oktatási konferencián háromszáz iskolaigazgató előtt.
Az MTA elnöke elmondta: a Magyar Tudományos Akadémia ezt felismerve indította el másfél éve szakmódszertani programját, amelyben tudományos módszerekkel vizsgálják, mit és hogyan lehet tanítani ma az iskolákban, hogyan használjuk az új lehetőségeket. A program első szakaszában végzett munkáról 15 kutatócsoport számolt be március 24-én, és nemrég kiírták a második, kibővített körre vonatkozó pályázatot is. A szakmódszertani program egy hosszú távú, 5-10 évre tervezett munka.
Az MTA elnöke szerint most megnyílt egy kapu, megvan az energia, lelkesedés ahhoz, hogy valami új, fontos változás jöjjön az oktatásban. Ez nem könnyű, és mindenkinek át kell gondolnia, mit tud tenni e célnak érdekében. A gazdasági vezetők, politikusok, tudósok tapasztalata, véleménye, igénye fontos motiváció, de nekünk is meg kell értenünk, hogy hiába találunk ki új dolgokat, ezek megvitatás, kipróbálás, a tanárok fellelkesítése nélkül kudarcra vannak ítélve – mondta az MTA elnöke.
Lovász László végül a szülők, családok szerepéről beszélt. Nem szabad azt kérdezni, hogy miért tanuljon mást a gyerek, mint én 30-40 éve. Mást és máshogy kell tanulni most, mint régen, és ez nagy terhet ró a családokra. Anyagi áldozatokat is kell hozni, például különórákat fizetni azoknak, akik ezt megengedhetik maguknak, vagy lehetővé tenni, hogy a fiatal ne álljon munkába, hanem tanulhasson tovább. „Legtöbbünk családjában volt egy nagyszülő vagy dédszülő, aki saját jobb életét feláldozva taníttatta ki a gyermekét. Legyünk méltók hozzájuk!” – zárta szavait az MTA elnöke.
„Az átváltozás”- avagy Szingapúr sikerének kulcselemei az oktatási...
Shanghai kulcsa a sikeres oktatáshoz
Káoszból siker: New Orleans oktatása a Katrina hurrikán után
A kevesebb néha több – 11 tanulság a finn oktatási rendszerből
Mennyi pénz jut oktatásra?
A magyar oktatás a negyedik ̶l̶e̶g̶o̶l̶c̶s̶ó̶b̶b̶ leghatékonyabb...