Így változik a biológia és kémia érettségi 2017-től
A jelenlegi érettségi rendszerben november 25-én levizsgázott az utolsó diák is kémiából és biológiából is. 2017-től több ponton is módosul mind a két tantárgy érettségije.
A biológi vizsgák esetében a fontosabb változások:
- A választható feladatban az esszére 10 pont lesz adható az emelt szintű írásbelin, eddig ez nem volt rögzítve
- Kikerül a jogszabályból az igaz/hamis feladat az írásbeliken
- Középszinten a feladatok száma 6-12-re változik, a jelenlegi 8-10 helyett
- Változik mind a közép-, mind az emelt szintű szóbeli vizsga pontozásának eloszlása, a maximális pontszám továbbra is 50 marad
- 2017-től az „A” feladat tételcímeit és nem a témaköröket hozzák nyilvánosságra az emelt szintű szóbelin
- Rögzítésre kerültek az elvárt kompetenciák
A kémia érettségi fontosabb változásai:
- Csökken a középszintű vizsga ismeretanyaga, több elem már csak az emelt szintű vizsgán lesz elvárás. A legnagyobb változás az atomszerkezet, a kémiai egyensúly és a redoxireakciók területét érinti
- Az emelt írásbelin kis mértékben változik a feladattípusok százalékos eloszlása
- Részletesebb lett az elvárt kompetenciák listája
- Az emelt szóbelin az „A” feladat tartalmai helyességét 2017-től központi útmutató alapján értékelik, így az kikerült a vizsgaleírásból; valamint növekszik a tartalmi helyesség súlya a pontozásnál.
- Rögzítésre került, hogy az elvégzendő kísérletet esetén a bemutatás nem számít bele a felelet idejébe, és a felkészülési időbe sem.
- Pontosították a középszintű szóbeli nem elvégzendő kísérlet feladattípusainak leírását.
Forrás: http://biokemonline.com/
2016. november 28.Varga Szabolcs
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Akár már egy iskolafüzet árával is támogathatsz egy nagyszerű kezdeményezést, amelynek célja, hogy a tanulás és tanítás kreatívabb, élményszerűbb és örömtelibb legyen a ti iskolátokban is!
Azzal kell kezdenünk, hogy nem létezik olyan, hogy egyértelműen "jobb", mert mindkét csoporttípusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. Ez a kérdés gyakran még a gyakorlott óvodapedagógusokat is megosztja. Sok múlik a körülményeken: a pedagógus képzettségén, a csoport tagjainak képességein, a struktúrán, valamint azon, hogy az óvónők mit szeretnénk elérni.
A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.
Minden esetben kötelessége-e az óvodának pelenkás gyermeket fogadni? Milyen higiénés szabályokat kötelező betartani a pelenkázó helyiségben? Mi a helyzet az sni-s pelenkás gyermekekkel, akiknél gyakrabban előfordulhat, hogy a szobatisztasági gondok még fokozottabb odafigyelést igényelnek. Utánajártunk.
Mi is ez a tanult tehetetlenség, amely több gyereket érint, mint gondolnánk? És hogyan segíthetünk szülőként gyermekeinknek legyőzni a tanult tehetetlenséget? Németh Szilvia oktatáskutatót, a Kreatív Tanulás könyv társszerzőjét kérdeztük arról, hogyan támogathatjuk gyermekünket abban, hogy ne adja fel ideje korán a próbálkozást, például a tanulás kapcsán, és hogy a kudarc ne a feladásról, hanem a fejlődésről szóljon.
Egyre növekszik a beszédfejlődési zavarok előfordulása, amelyek messze túlmutatnak a logopédiai zavarokon. Hiányos a gyerekek szókincse, nem ismerik a szavak szinonimáit, az adott beszédhelyzetben nem az odaillő kifejezéseket használják – az óvónők egybehangzó véleményét foglalta össze Dr. Gasparicsné dr. Kovács Erzsébet nyelvész, segítő szakembereket képző oktató, szakíró.
Murinai Angéla Németországban élő magyar író, blogger, kreatívírás-oktató, női önsegítő csoportokat vezet. Eredeti szakmája szerint pedagógus, tanítóként, gyermekszínjátszó rendezőként, drámapedagógusként is dolgozott. 2014-ben indította Gumiszoba című blogját, melyben feminizmussal, politikával, társadalmi kérdésekkel és kultúrával foglalkozott. A blog rövid idő alatt népszerű, egyben megosztó lett azzal, hogy nyíltan beszélt tabusított témákról. 2016-ban egy máltai nyaralás során legidősebb fia, a tizenhét éves Bence a tengerbe fulladt. Angélát írói pályáján ez a tragikus esemény indította el.
Az oldal támogatója:
