Iskola

Ma van az országos kompetenciamérés az iskolákban!

Május 25., szerda az ország szinte összes iskolájában (összesen 2636 iskola 3586 telephelyén) a tanulók és az iskolák számára egyaránt különleges nap lesz. Ezen a napon a 6., a 8. és a 10. évfolyamon a szokásos tanítás helyett a tanulók az országos mérés feladatlapjait írják meg.

A mérés – a sajátos nevelési igényű tanulók egy szűk csoportját kivéve – az adott évfolyamokon minden tanuló számára kötelező, így a mérésben az idén összesen 266.562 diák vesz részt (a 6. évfolyamon 91.029, a 8. évfolyamon 88.459, a 10. évfolyamon 87.074 fő).

A teljes körű mérések célja a tanulók adott képességeinek, készségeinek minél pontosabb feltérképezése függetlenül attól, hogy a tanuló ezeken a területeken gyengébb vagy erősebb képességű. Ezért elegendően sok és sokféle, a mért területek minél részletesebb lefedését biztosító feladatokból álló feladatsorokat kell összeállítani. Emellett ügyelni kell arra is, hogy a feladatok között nagyon könnyű és nehezebb feladatok is legyenek, és így viszonylag pontosan össze lehessen hasonlítani a tanulók képességeit. A feladatlapoknak nem célja az, hogy minden tanuló könnyen megoldja a bennük szereplő összes feladatot, hiszen az ország legjobb és leggyengébb tanulói is ugyanazt a tesztfüzetet oldják meg, és a mérésnek mindegyikükről megfelelően megalapozott eredményeket kell szolgáltatnia. Így nem lehet meglepő, hogy míg egyes tanulócsoportok szokatlanul nehéznek találják a felmérést, mások szerint a felmérés túlságosan könnyű.

Mi az a TANULÓI KÉRDŐÍV?

A mérési rendszer fontos – és elsősorban a részt vevő tanulók szüleit érintő – részét képezik a tanulók szociokulturális hátterét felmérő Tanulói kérdőívek.

A mérés megírása előtt vagy azt követően a tanulók kézhez kapják a Tanulói kérdőívet. A kérdőívben a tanulók szociokulturális hátteréről szerepelnek kérdések. A legjobb, ha a tanulók a kérdőíveket szüleikkel együtt töltik ki, hiszen a legtöbb kérdés a család egészét érinti. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók és szüleik számára önkéntes.
A Tanulói kérdőív kérdéseire adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, azokat nem kezelheti! A kitöltött tanulói kérdőívek kezelésének szabályaira az Oktatási Hivatal külön levélben is felhívta az iskolák figyelmét.

Az Oktatási Hivatal azzal a kéréssel fordult a szülőkhöz, hogy gyermekükkel közösen töltsék ki a tanulói kérdőívet és küldjék vissza azt az iskolába. Ha esetleg olyan kérdéssel találkoznak, amelyre valamilyen okból nem kívánnak válaszolni, akkor arra ne válaszoljanak, ám a többi megválaszolt kérdéssel akkor is küldjék vissza a kérdőívet. Az iskolák és a szülők közös érdeke, hogy minél több, minél pontosabban kitöltött tanulói kérdőív érkezzen vissza, mert ezek adatai az iskola mérési eredményeinek árnyalt értékeléséhez pótolhatatlanok.

A Tanulói kérdőívek szakmai célja

A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók teljesítményére nagy hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. Éppen ezért a különböző tanulói összetételű iskolák pedagógiai teljesítményét pusztán a mért teljesítményátlagok nem tükrözik megfelelően. A Tanulói kérdőív célja, hogy országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni lehessen a tanulók szociokulturális hátterének és mért teljesítményének összefüggését. A Tanulói kérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válik az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye. Így pl. azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai munkája is megmutatkozhat, amelyek nem a legjobb körülmények között élő vagy nem a legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.

 

A 2015. évi mérési eredményei

Az Oktatási Hivatal honlapján elérhető jelentések, elemzések a tanulók, a szülők, az iskolák és fenntartóik számára sok szempontú, és megbízható adatokon nyugvó képet adnak az iskolában folyó pedagógiai munka meghatározott részleteiről. Természetesen egy iskola pedagógiai munkája pusztán a mérési eredmények alapján teljes körűen nem ítélhető meg, ám a jelentésekben megjelenő adatok a reális kép alapjául szolgálhatnak. (A jelentés szakmai tartalmának minél pontosabb megértését minden érdeklődő számára leírások és útmutatók segítik.)

 

 

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás