IskolaTanulás

Az internet is a logikai gondolkodás ellen hathat

Mivel egyre több ingerrel telítődik a környezetünk, a gyermekek jóval intenzívebben élik meg a mindennapokat, mint régen. Nem lehet már olyan könnyen lekötni a figyelmüket, mint 20-30 évvel ezelőtt. Miért nem olvasnak? Miért olyan ingerültek és nyugtalanok? Ezekre a kérdésekre próbálunk néhány támpontot adni.

Azt, hogy milyen mértékben gyorsult fel az információáramlás, egy régi film megnézésekor tapasztalhatjuk meg a legkönnyebben. Már nekünk, felnőtteknek is több ingerre van szükségünk ahhoz, hogy lekössön bennünket egy-egy téma. Ez a mai gyerekeknél még erősebben jelentkezik, mivel ők már beleszülettek ebbe az információforgatagba.

A mai dákok már nem kapják meg a számukra megfelelő mennyiségű információt az iskolában. Pontosabban nem olyan formában kapják meg azokat, mint amihez hozzászoktak az iskolai környezeten kívül.

Az interneten a gyerekek könnyen tehetnek szert új ismeretekre , már egészen kiskoruktól fogva, ezek hasznossága azonban sokszor nem mérhető az iskolában tanítottakkal. Ezzel szemben a tanítási órán hallottakat nehezebben értik meg, építik be. A pedagógusoknak sokszor nem könnyű ezzel a helyzettel megbirkózni.

A weben az információs anyagot könnyen hozzáférhető és emészthető formában tálalják. Ezen túl pedig az online tartalom sokkal inkább a vizualitás felé hat, mint az olvasás felé.

Mivel az internet egy teljesen más, úgynevezett pásztázó olvasásra készteti rá a felhasználókat, a gyerekek nehezen dolgozzák fel az egybefüggő szövegeket. Ezeket ugyanis más szisztémával kell olvasni, szóról-szóra értelmezni, közben pedig megküzdeni az összefüggésekkel. A pásztázó, vagy kereső olvasás ezzel szemben célzott tevékenység, melynek során egy adott kérdésre keresünk választ a szövegben. Ez utóbbi olvasásfajta teljesen más agyi területeket mozgat meg.

Ma már szinte általánosan elmondható, hogy sokszor az iskolán kívül egyáltalán nem olvasunk összefüggő szövegeket. Egy újságcikk például csak részben számít összefüggő szövegnek, hiszen ebben az esetben a szöveget képekkel, bekezdésekkel tördelik, így könnyítik meg az elolvasását..

Az írással is ugyanez a helyzet. Magyarországon a gépi írásra szoktatás az iskolákban még elhanyagolható mértékben van csak jelen, holott ha megvizsgáljuk, a fiatalok – és a felnőtt korosztály nagy része is - a folyóírást csak elvétve használják a mindennapokban. A munka- és magánéleti környezetben az egybefüggő kézírásra szinte egyáltalán nincs szükség.

A kézírás olyan agyi területeket fejleszt, amelyeket más módszerrel nem igazán lehet működésében segíteni. Ezeket a területeket csak a finommotorikus tevékenységek, tehát a kézírás vagy a sok rajzolás, esetleg egyéb, apró kézmozdulatokkal végzett tevékenység - például, kötés, horgolás, hímzés -erősíti, de a gépírás nincs ilyen hatással rá..

A gyerekek jobban is szeretik a több információt tartalmazó és könnyebben emészthető a képeket, mint az összefüggő szövegeket. A szöveg olvasása, értelmezése és feldolgozása több agyi tevékenységet igényel, így nehezebben történik meg a fogalomalkotás az agyban. A szöveges feladatok elhanyagolása oda vezet, hogy a gyermekeknek nem alakul ki vagy kevésbé lesz fejlett a logikai elemző gondolkodása.

Az írásbeliség elterjedésével – körülbelül a guttenbergi írásbeliséggel kezdődően – egyre csökkent az emberi agy memóriájának kihasználtsága. Az adatokat, információkat a könyvekben, füzetekben, telefonunkon, számítógépünkön, tabletünkön, azaz a fejünkön kívül tároljuk. Ám ami nincs a fejünkben, azzal az agyunk nem tud műveleteket végezni, így ez is a logikai képességek rovására mehet.

Ezeket a hiányokat valahogyan mindenképpen pótolni kell. A pótlásra alkalmasak lehetnek a logikai vagy a stratégiai játékok és táblajátékok, ezekben ugyanis a gyerekeknek – és a felnőtteknek is - előre kell gondolkodni, ugyanúgy, mint a kézírás közben.

Hogy pontosan hogyan fejlesztenek ezek a játékok és milyen egyéb módszerek vannak a logikai gondolkodás elősegítésére, arra a következő cikkünkben fogunk kitérni.

Forrás:

A cikk Dr. Gyarmathy Éva klinikai és nevelés-lélektani szakpszichológussal A digitális benszülöttek képességei és gondolkodása című január 22-i előadása alapján készült, melyre a Két Egér könyvesboltban az OFOE szakmai műhelysorozatának keretében került sor.

Ha tetszett a cikk, kövessen bennünket a Facebookon is.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó