Lehet egy anya a lánya legjobb barátnője?
Tévéfilmsorozatok tucatjaiból és a saját környezetünkből is ismerjük a jelenséget, amikor egy anyuka a lánya legjobb barátnője lesz. Sőt, ami korábban a legnagyobb tiszteletlenségnek számított volna, az mára divatossá vált: a kamaszlányok az anyukájukat előszeretettel szólítják a keresztnevükön. De mondhatjuk egy anya-lánya kapcsolatra azt, hogy baráti? Ebben a cikkünkben ezt járjuk körül.
Az, hogy egy anya a kamasz lányának legjobb barátnője legyen, a hetvenes-nyolcvanas években, amelyben felnőttünk, még csak elképzelni sem lehetett. Örültünk, ha anyuka szigora vagy kényszeres jókislánnyá nevelési szándéka elől menekülni tudtunk. Ma más a helyzet, lépten-nyomon azt látjuk, ha az anyák kamasz és fiatal felnőtt lányaik legjobb barátnőivé válnak, amit büszkén a környezetük tudtára is adnak. Ez egy társadalmi jelenség, amely a laissez fair, azaz a liberális nevelési elv egyik hozadéka – eszerint a haverszülők nem korlátozzák a gyermekeiket, inkább barátként viselkednek velük, "nehogy a gyerek lelke sérüljön”. Ezzel sajnos sokszor épp az ellenkező hatást érik el, ennek következményeiről már rengeteget írtunk, például ebben a cikkünkben.
"Amikor a szépségstúdióba megyek, a műkörmösöm egyetemista lányával elég sűrűn összefutok. Így az is gyakran előfordul, hogy a szemem láttára – az arcomtól körülbelül fél méterre, mert előrenyújtott kezeim miatt még csak mozdulni sem tudok –, az ötvenéves anya és a huszonéves lánya elköszönésként "piszézni" kezdenek. Ez egyfajta anya-lánya rituálé köztük, összeérintik az orrukat, amivel nap mint nap biztosítják egymást a kölcsönös rajongásukról. Engem pedig mindig zavarba ejtenek. A másfél órás szépségápolás során nem egyszer vagyok fültanúja a telefonálásuknak, amikor a legintimebb ügyeiket tárgyalják ki egymással telefonon. Együtt járnak vasárnaponként moziba, plázázni, kettesben járnak nyaralni is. Szeretnek egymás társaságában lenni, ami egyrészt szép és becsülendő dolog, de valahol akkor is fura..." – fogalmaz a 41 éves Mariann, akinek teljesen más viszonya volt annak idején az édesanyjával.
Lehet-e az anya-lánya kapcsolat "baráti"?
Egy anya-lánya kapcsolat legalább három dologban különbözik egy klasszikus baráti kapcsolattól.
A baráti kapcsolatról tudjuk, hogy nagy fokú empátiára, lojalitásra, odafigyelésre és kölcsönösségre épül. Gondoljunk csak bele, egy anyuka (jó esetben) a gyermeke elsődleges érzelmi gondozója, ez a baráti kapcsolatoknál nyilván nem így van. A következő eltérés az, hogy az anya-lánya kapcsolatban az egymás iránt érzett felelősség egyirányú és hierarchikus. Amíg két személy között hierarchia létezik, addig nem beszélhetünk egyenrangú kapcsolatról. A harmadik különbség pedig abban rejlik, hogy az anya-gyermek közötti kapcsolat a feltétel nélküli szeretetre épül, az anya egyszerűen szereti a gyermekét, mert a gyermeke. A baráti kapcsolat nem a feltétel nélküli szereteten vagy a hierarchián alapul, sokkal inkább az egyenlőségen az egyenrangúságon.
"Mi mindent megbeszélünk egymással"
Ha az anya a „legjobb barátnő” akkor az gyakran jár azzal, hogy az anya nem állít fel világos határokat, amire bármely életkorú gyereknek szüksége lenne. Az anya-lány "egyenrangúság" úgy is megmutatkozhat, hogy a lánynak kell „vigasztalnia” vagy tanácsot adni az anyjának, ezt a szaknyelv fordított érzelmi szereposztásnak hívja: a gyermek válik a szülő támaszává, tanácsadójává, megnyugtatójává. A túlzottan szoros anya-lánya viszony abban is megnyilvánulhat, hogy az anya „versengeni” kezd a lányával például megjelenésben, ruhatárban, párkapcsolatban.
"Imádok az anyukámmal együtt lenni, de ő az anyukám, és nem a barátnőm. A legjobb barátnőm nem vesz nekem ruhákat, ha nincs rá pénzem, nem ad költőpénzt a nyaralásra, nem emlegeti, hogy kilenc hónapig hordozott a testében, és nem is írja felül a véleményemet csak azért, mert 25 évvel több élettapasztalata van, mint nekem..." – egyszerűsíti le a kérdést a 27 éves Viki.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az anya-lánya kapcsolat ne lehetne nagyon szoros és ne lehetne nagyon bizalmas, mert lehet. Hiszen a mai szülők és a mai gyerekek minden eddigi generációkhoz képest nagyon hasonlóan gondolkodnak dolgokról. Közösen járnak programokra, közösen élnek át élményeket, bizalmasan megosztanak egymással történeteiket. És ez jó.
A pszichológusok általában mégsem támogatják azt, hogy egy szülő – különösen egy anya – kizárólag baráti szerepben legyen jelen a kamasz lánya életében.
Az egészséges gyermekfejlődéshez fontos, hogy a szülő biztonságot, kereteket és iránymutatást nyújtson. Ugyanakkor az is fontos, hogy barátságos, nyitott, bizalmi kapcsolat épüljön ki kettejük között, mert egy elfogadó, nyitott anya–lánya kapcsolat védőburkot is jelenthet sok pszichés probléma ellen. Összegzésképpen tehát az anya lehet barátságos és megértő a kamasz lányával, de közben az anyának meg kell maradnia a felnőtt minőségében is.
A Psychologytoday cikke nyomán.
Fotók a cikkben: 123RF
