Szülő- és gyereknevelés

Ezekre az ételekre figyelj, hogy egészségesebb legyen gyermeked

Számos gyermekkorban előforduló egészségügyi megbetegedés megelőzhető lenne, ha már a várandósság elejétől odafigyelnének az anyukák étkezésükre. Interjút készítettünk Bartha Ákos élelmiszerbiológus, táplálkozás-kutatóval, melyben az egészséges táplálkozás szerepére hívja fel a figyelmet, hogy a későbbi vagy jelenlegi kialakult problémák kezelhetővé váljanak.

Milyen betegségekkel keresnek fel a szülők, ami összefüggésbe hozható a táplálkozással?
Minket nagyon gyakran ADHD-vel (figyelemhiányos hiperaktivitási zavar), vagy már gyermekkorban jelentkező emésztőrendszeri és immunológiai problémákkal,  ez lehet p. colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás), ekcéma; néha gyermekkori elhízás, túlsúly, ezen túl 1-es típusú cukorbetegség, ételintoleranciák, ritkán ételallergia, ezen belül hisztaminózis.

Összefügghet-e az édesanya várandóssága alatti táplálkozás a gyermek későbbi betegségeivel?
Természetesen. Mind a tápanyaghiányok tekintetében, mind konkrétan a jódhiány, D-vitaminhiány és az ADHD között egyértelmű a kapcsolat.
Kutatások megerősítik, hogy a várandósság alatt az anya alkolhol- és kábítószer.fogyasztása súlyos kockázati tényezőnek minősül a magzat idegrendszerének fejlődése szempontjából. A megfelelő B-vitamin-ellátottság, kolin bevitel, az omega-3 zsírsavak és a jód bizonyos fokú védelmet nyújtanak.

Mikortól érdemes rá a szülőnek odafigyelnie, mit eszik a gyerek?
Túl azon, hogy kellőképpen proaktívak voltunk és szépen felkészültünk a várandósságra, valamint közben is odafigyeltünk magunkra és a magzatra, természetesen már a hozzátáplálás megkezdésekor érdemes erre odafigyelni.
A WHO azt javasolja, hogy az édesanyák gyermekeiknek 6 hónapos korukig kizárólag anyatejet adjanak és utána, ha tudják, a baba 18 hónapos koráig szoptassa a többi étel mellett. A legideálisabb, ha hozzátáplálás során igény szerint, ezen belül pl. a BLV alapelvek mentén próbáljuk meg az ételeket bevezetni, amiben nincs kényszeres pépesítés. A pépesítéssel rengeteg későbbi étkezési zavart elő lehet idézni. Én azt gondolom, akkor pépesítsünk, ha a gyermek más állagú ételeket nem fogad el, de ha sikerül, akkor igény szerint, ezen belül BLV szerinti hozzátáplálásban a legjobb gondolkodni, mert számos későbbi étkezési zavart nagymértékben, bizonyítottan megelőzhet.  Nem javaslom, hogy az anyukák kizárólag a multinacionális élelmiszercégek oldalairól tájékozódjon hozzátáplálás témájában.

Hogyan és mikor tanítsák meg a gyereknek, mit ehet és mit nem?
Azt gondolom, hogy folyamatosan érdemes ezzel foglalkozni. Az egyik, ami lényeges, hogy megelőzzük, elkerüljük az ételallergiákat. Nagyon fontos, hogy a fő allergéneket- ez benne lesz a normál közegészségügyi javaslatokban, hogy melyek ezek- mindenképp az anyatej mellett  úgy vezessük be, hogy az anyatejes táplálás még 3 hónapig tartson.
Mondhatnánk azt, hogy gluténmentesség, meg ne egyen szójafehérjét, ezek azonban nem elkerülhetőek, ha nem vagyunk egy lakatlan szigeten elzárva. Az anyatej tehát túl azon, hogy táplál és véd, biztos, ami biztos alapon mellette vezessük be az allergéneket. Ezzel együtt a glutén bevezetése is megtörténik. Ennél jobban nincs is értelme erőltetni. A BLV másik nagy előnye, hogy ha a gyermek 6-8 hónapos koráig megismerkedik a keserűbb ízekkel is, akkor nem lesz olyan irdatlan averzió, hogy neki miért kell brokkolit ennie 2 évesen először.

Mit gondolsz milyen ételeket érdemes adni kicsi kortól kezdve, hogy megelőzzék a későbbi megbetegedéseket?
Csontlevest, a gyerekek nagyon szeretik a belsőségeket, zsíros, cupákos részeket is, ezeket hagyni kell, hogy megegye, ha szereti. Ajánlom még a halételeket, zöldségekkel kezdve sütőtökkel, édesburgonyával, egészen a rizsig, burgonyáig bezárólag. Ha a gyerekeknek nincs elrontva az ízérzékelése, akkor van egy belső ”jelzőrendszerük”, hogy miből szeretnének kevesebbet vagy többet enni. Sok esetben egyszerűen rájuk lehet bízni. A szülők saját averzióit is kellene kezelni, pl. azért nem ad halat a gyerekének, mert ő nem szereti, ez nonszensz.
Így odáig fajulhatnak a dolgok, hogy a hozzánk forduló családtól táplálkozási napló vezetését kérjük, hogy mondjuk a 4 éves, valamilyen betegségben érintett gyermekük a találkozásunkat megelőző 3-4 napon keresztül milyen ételeket fogyasztott. Sokszor azt kell visszajeleznünk, hogy nem fogunk tudni konzultálni, mert a napló alapján eljutni innen- oda ahova szeretnénk, lehetetlen lesz, elkéstünk. Egy 4 éves gyermeket nem fogunk tudni lehozni az édességekről, pizzákról, Coláról, mert el lett rontva a táplálkozása. Később lehet segíteni akkor, ha a gyermek is felfogja, hogy fontos az egészségével foglalkozni.

A gyermekkori elhízásnak milyen későbbi egészségügyi hatásai vannak a fejlődő szervezetre?
Vannak fokozatok és különbségek a túlsúly és elhízás között. Érdekes, hogy a metabolikus szindrómákon belül a súlyosan elhízott emberek száma nő a legdrasztikusabban.
Ez egy irdatlan belső feszültséget fog okozni, mert ha valaki már gyermekkorban elhízott volt, még akkor is, ha egyszer sikerült lefogynia. Ennek hormonális hatásai is vannak. Az elhízás és túlsúly hatással van a szív és érrendszeri problémákon át, az endokrinológiai megbetegedésekre, egészen a vastagbél daganatokig. Ebben élen járunk az országban, mert a vastagbéldaganat és elhízás kéz a kézben jár.

El kellene kezdeni sokkal erősebben fogalmazni ebben a mentális témakörben, mert súlyos következményekre lehet számítani, ha elbagatellizáljuk a dolgot. Egy egészségügyileg érintett gyermek, majd később felnőtt, nagyon súlyos terheket róhat a közegészségügyre és össztársadalombeli problémákhoz vezethet.
A WHO azt javasolja, hogy a hozzáadott cukorfogyasztás legfeljebb 10%-ot tegyen ki az összkalória-bevitelen belül, de gyerekeknél inkább ennél is kevesebbet. 1 éves korig bezárólag ne is egyen hozzáadott cukrot a gyerek, mert nincs rá semmi szüksége és katalizálja az egészségügyi problémákat, kezdve a fogszuvasodástól egészen az elhízásig. Egy 4 éves gyermek, aki elfogyaszt 1000 kalóriát egy nap, annak maximum 10 %- 100 kalória, ha én ezt hozzáadott cukorra számolom, az legfeljebb 25 g/nap. Ha megiszik 2,5 deci kólát, akkor már ezt azonnal be is vitte. Ezeket az értékhatárokat a WHO megadja, de sajnos nem látni az édességeken feltüntetve, hogy mennyi lehet a maximális napi adag.  

 

A cikk forrása: mesefilmjatekok.hu

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XA szív vége - Teakiadó