Szülő- és gyereknevelés

MIÉRT BÁNTJÁK EGYMÁST A GYEREKEK, ÉS MIT TEHETÜNK ELLENE?

„A gyerekek nagyon kegyetlenek tudnak lenni” – ezt a mondatot sokszor hallottuk már. Csakhogy eddig inkább arra vonatkozott, hogy a gyerekek 100%-ban őszinteséget tartalmaznak. Nem tanultak még meg a felnőttektől szándékosan színlelni: kimondják, amit gondolnak. Manapság viszont mintha gorombább, akaratlagosabb és erőteljesebb sérelmeket is elszenvednének egymástól a kicsik. Hogyan zaklatják egymást, miért teszik, és hogyan védekezzen ellene a szülő?


Angyalarcú mélymagzatjainkról és kispajtásaikról ugyan nehéz elképzelni, de olykor beléjük tud bújni a kisördög, így hajmeresztő óvodástörténeteket hallani a köpködéstől a véres verekedésig, a csúfolástól a szexuális abúzust súroló gyermeki „csínyekig”, pedig a helyzet csak később durvul el igazán.

A sajnos, az egyre gyakoribb jelenség mögött számos ok húzódhat meg, de sosem késő lépni, és a szülőn nagyon sok múlik.

Az agresszió és a zaklatás tanult viselkedési formák.

Okok

  • Az egyik leggyakoribb és legtriviálisabb oka a zaklatásnak, ha a gyermek nem kap elég odafigyelést, és magatartásával próbálja kivívni a neki járó figyelmet. Ez legtöbbször elhanyagolt gyermekek, elvált vagy rendszeresen tudatmódosító szerekkel élő, szenvedélybeteg szülők gyermekeire jellemző.
  • Természetesen a mintakövetés is a legfőbb okok között van: a gyakran bosszús, türelmetlen, ideges szülő olykor rosszul kezeli a konfliktust, amit a gyermek, mint tanult magatartást, szivacsként szívja magába. Ráadásul, mivel a bántalmazó viselkedést a felnőtt példaképről mintázza, aki szintén ezt csinálja, rögtön, fals módon, felmentést is ad magának annak súlya alól.
  • Nagyobb testvér is felléphet zaklatóként kisebb testvérével szemben, ha ő a szülőtől elszenvedője volt valamilyen agresszív magatartásnak, akkor ezt közvetíti kisebb testvére felé.

Mikor kezdődik?

A zaklatók dominánsak, és nem várnak okra ahhoz, hogy „lecsapjanak” áldozataikra, akik jellemzően gyengébbek náluk. Zaklató vagy bántalmazó viselkedéseikért általában később nem vállalják a felelősséget, magukra áldozatként tekintenek.

A cikk teljes egészében a divany.hu oldalán olvasható. 

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás