Szülő- és gyereknevelés

Miért fontos hatni gyermekünk táplálkozására? A táplálkozásról átfogóan - a testünk jelzései alapján

Szülőként elképesztő a felelősségünk abban (is), hogy hogyan alapozzuk meg gyermekünk egészségét, ami nagymértékben a megfelelő táplálkozáson múlik. Szervezetünk egy elképesztően összetett és komplex rendszer, hiszen megjelenésünk, kisugárzásunk, figyelmünk, tudatunk és egész testünk összhangjáról szól. Mikre figyeljünk? Jelez-e és vajon mit és hogyan a testünk, amikor kielégítő, illetve nem megfelelő tápanyagot adunk neki? Létrejöhet-e kommunikáció, párbeszéd a testem és köztem? Hogyan?

Interjú Dr. Bugris Valéria kutató, vegyész, fitnesz-, életmód- és táplálkozási tanácsadó, szakács, cukrász, alkalmazott táplálkozás- és élelmiszertudományi szakemberrel

Szülőként hogyan tudunk hatni gyermekünk táplálkozására?

Szülőként már a magunkra való figyeléssel is hatással vagyunk gyermekünk fejlődésére, hiszen a gyerekek bélflórájának kialakulása csecsemőkorban kezdődik, közvetlenül a születés után. Egy édesanya már a szoptatással is olyan táplálékot ad kisbabájának, ami jelentősen befolyásolja a benne lévő baktériumtörzsek kialakulását. Mindez érvényes a tápszeres hozzátáplálásra is. Felnőttként, ha figyelünk magunkra és gyermekünkre, aki erre még önállóan nem igazán képes, és arra törekszünk, hogy minél változatosabb, frissebb és természetesebb táplálékot biztosítsunk számára, miközben ugyanazt a példát is mutatatjuk, akkor azzal már nagyban hozzájárulunk a kicsi egészséges fejlődéséhez.

Fontos lenne tudatosítanunk, hogy az emberi szervezet a táplálékot a természetben megalkotott formájában képes a leghatékonyabban megemészteni, és hogy minden egyes elfogyasztott élelmiszer információ számunkra, a testünk számára. Ez egyszerűen belénk van kódolva DNS szinten. Tehát egyáltalán nem mindegy, mit viszünk a szervezetünkbe.

Melyek azok az alapvető tápanyagok, amelyekhez a gyerekeknek feltétlenül hozzá kellene jutniuk?

Korábban már beszéltünk arról, hogy érdemes jóban lennünk a velünk szimbiózisban élő baktériumtörzsekkel, amit prebiotikumokkal, vízoldékony rostok fogyasztásával valósíthatunk meg. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag olyan rostokra van szükségünk, amelyek számunkra ugyan emészthetetlenek, bacilusaink számára azonban ez az alapvető táplálék. Ilyenek például az inulin, az oligoszacharidok a FOS (fruktooligoszacharidok), a GOS (galaktooligoszacharidok), a rezisztens keményítők, az alpapektin.

Mindezek megtalálhatóak többek között a:

  • a hűtött rizsben
  • a hűtött főtt burgonyában
  • a csicsókában
  • a banánban
  • az articsókában
  • a zabpehelyben
  • a rostban dús zöldségekben
  • gyümölcsökben 
  • gyökérzöldségekben
  • édesburgonyában

Ha ezeket az alapanyagokat fogyasztjuk, a rostbevitel is megtörténik. Együnk minél több zöldséget, mindenekelőtt sötétzöld levelest. Ezekből egyszerűen nem tudjuk túlenni magunkat.

Fogyasszunk még:

  • Omega-3 és Omega-9 forrásokban dús élelmiszereket. Ilyenek:

a tengeri halak, a tengeri herkentyűk, a lazac, a pisztráng, a tőkehal-máj, a dió félék, az olivabogyó, az olívaolaj

  • Nagyon hasznos tápanyagforrás még:

a tojás, a belsőségek, a csirke, a kacsa, a liba, a borjú a bárány, a marha

  • A gyümölcsök közül elsősorban a pirosbogyósok, mint például:

az áfonya, a málna, az eper, a szeder, a ribizli

Miért fontos, hogy a rizst és a burgonyát hűtött állapotban fogyasszuk?

A hűtés gyakorlatilag egy olyan konyhatechnológiai eljárás, amelynek hatására kémiai átalakulás megy végbe a rizsben és a burgonyában található keményítő szerkezetében. Ezáltal olyan rezisztens keményítő jön létre, amelynek egy része bélbaktériumaink számára is kiváló táplálékforrás.

Milyen fizikai jelei, tünetei vannak, ha nem megfelelő tápanyagot fogyasztunk? Hogyan tudjuk ezt felismerni?

A testünk folyamatosan kommunikál és jelez nekünk. Az, hogy mi ezt észrevesszük-e, vagy sem, az valóban csak rajtunk múlik. Figyeljünk rá, mert azt is jelzi, ha jól érzi magát és azt is, ha valami nem volt megfelelő, kielégítő számára, esetleg hiányzott az adott táplálékból.

Amit érdemes megértenünk, hogy a étel, amit elfogyasztunk, mind információ szervezetünk számára, ami viszont minden egyes pillanatban változik, sejtszinten is. Ennek megfelelően igényeink sem állandóak. Folyamatosan befolyásolják a hétköznapi körülmények is: a terhelés, amit kapunk, a közérzetünk, a megélt stressz stb. Vagyis állandó figyelemmel kell lennünk magunkra és a környezetünkre, ami miatt alapvetően fontos az emberre, mint kerek egészre tekintenünk.

Ha böfögünk, bélgázok jönnek belőlünk vagy puffadunk, azok mind figyelmeztető jelzések az emésztésünkről, amikor pedig hangulatingadozásokat, vércukorszint ingadozásokat érzékelünk, azok bizony már vészjelzések számunkra. A reflux, savtúltengés, gyomorgörcs pedig mind egyértelműen a rosszul megválasztott táplálékbevitelre utal. Egy érdekes példát említve az édesség utáni vágy gyakran kevés (minőségi) szénhidrátbevitelt, vagy szomjúságot jelez, és nem azt, hogy egy tábla tejcsokoládét kellene befalnunk.

Ezek az érzetek mindenkinél működnek? A nem megfelelő táplálkozás el tudja ezeket torzítani, tompítani?

Sajnos, el. Rohanó életvitelünkkel hozzászoktunk a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásához. Azt gondoljuk, hogy kényelmes és gyors energiaforrások, noha cseppet sem egészségesek és rendkívül megterhelik az emésztésünket, és amibe bele sem gondolunk, de sok betegség okozói is. Sokak szervezete már csak ezeket az élelmiszereket ismeri, hiszen mást meg sem mutatnak nekik, így szegény, azokban keresi a számára nélkülözhetetlen tápanyagokat, amikre valójában szüksége lenne, meglehetősen kevés sikerrel. Éppen emiatt érezhetjük, hogy pl. édességek utáni vágyunk tárgya a finomított cukorral készült tejcsokoládé, vagy sóvárgunk a chips után, noha a szervezetünknek csupán energiára, szénhidrátra lenne szüksége, viszont a számára hasznos formából ezekben az élelmiszerekben csupán igen keveset talál.

Szerencsére, mindannyiunknak vele született adottsága, hogy képesek vagyunk figyelni magunkra, a testünkre, és az is, hogy kapcsolatot tudunk létesíteni, ápolni vele. Ami ellenben szomorú tény, hogy ezt hosszú évek alatt elnyomtuk egészségtelen életvitelünkkel. Ha ezt megértjük, és elkezdjük az átprogramozást, hamar újra kialakulhat a kapcsolat és meg fogjuk látni, hogy a testünk folyamatosan küldi majd számunkra a jelzéseket, csak oda kell figyelnünk rá. Ezt legegyszerűbben a megfelelő táplálkozással tudjuk elkezdeni a felvázolt alapelvek szerint. Az ízek, az illatok és a látvány mind olyan információk, amelyekkel testünk kommunikál, súg, hogy pontosan mire is van szüksége.

Amikor egy vasárnapi ebédet követően azt érezzük, hogy pukkadásig ettük magunkat, az mit jelent pontosan?

Ez a „kaja kóma” jelensége. Sokan ismerjük ezt a kifejezést, azt azonban sajnos kevesen tudják, hogy ez az állapot semmiképp sem normális, egészséges és általában akkor következik be, amikor túl sok egészségtelen szénhidrátot, kenyeret, pékárut fogyasztottunk, vagy magas, illetve rossz volt a fehérje-zsír bevitelünk aránya. A jelenség mindenesetre azt mutatja, hogy valamivel túlterheltük az emésztésünket. Van, akinél ez a vörös húsok, túl zsíros ételek fogyasztása után fordul elő. De az is lehetséges, hogy egyszerűen fizikálisan ettünk nagyobb mennyiséget a kelleténél. Ez egyfajta jóllakottsági állapot, amikor telítetté válunk, de ezzel együtt érezhetjük azt is, hogy még bizony lecsúszna egy krémes ebéd után, vagy gyorsan újra megéhezünk. Ezek mind-mind azt mutatják, hogy a táplálék, a tápanyag mennyisége és/vagy minősége nem volt megfelelő a szervezetünk számára. Mindemellett az is előfordulhat, hogy az étel maga ugyan jó volt, csupán rossz időpontot választottunk az étkezésre. Tehát a legfontosabb észrevétel, hogy mindenki másképp működik.

Mennyi idő, amíg gyökeresen tudunk változtatni a táplálkozásunkon?

Ez is nagyon egyéni. Amit fontos tudatosítanunk, hogy senki sem ismerheti nálunk jobban a testünket, és csak mi érzékelhetjük, mit üzen nekünk. És ami az egyikünknek működik, a másikunknak egyáltalán nem biztos, ugyanis nincs egyforma anyagcserénk és sok az egyéb befolyásoló tényező, akárcsak a napi rutinunk tekintetében is.

Ez az egész folyamat testünk finomhangolása, amely során érdemes figyelembe vennünk, hogy minden egyes nap más és más, minden folyamatosan változik bennünk, körülöttünk, sejtszinten is. Folytonos figyelem szükséges tehát, és mindemellett érdemes magunkra kerek egészként tekintenünk.

Legyen a napi rutinunk része, hogy megfigyeljük, hogyan érezzük magunkat az étkezések előtt, közben és utána 1-2 órával, és hogy mi történik a különböző elfogyasztott ételek hatására: elfáradunk, lelassulunk vagy esetleg energikusak leszünk, felpörgünk tőlük. Ha az étkezést követő 1 órában fáradékonyak, álmosak vagyunk, csökken a koncentrációképességünk, az arra utal, hogy az a táplálék, amit bevittünk, előnytelen volt számunkra.

Az étkezés mennyisége és az elfogyasztott élelmiszer is befolyásoló tényezők tehát?

Gyakorlatilag minden befolyásoló tényező. Mint említettem, éppen emiatt célszerű kerek egészként tekintenünk magunkra, figyelembe véve a folyamatosan változó fizikai aktivitásunkat, az alvásunkat, a hangulatunkat, a hétköznapjainkat és a minket körülvevő környezetet.

 

Személyes és online konzultáció - elérhetőségek:

Dr.Bugris Valéria

Telefon: +3670 7793284

e-mail: bugris.valeria@fontanus.hu

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
X
Mi bántja a gyerek lelkét? - TeakiadóKamaszmentő - TeakiadóNem születtél anyának! - Teakiadó