Szülő- és gyereknevelés

"Nem akarok oviba, suliba menni!" - Mi a teendő, ha rövid időn belül nem múlik el a gyerek szorongása?

Jó esetben a gyerek csak egy-egy mondattal ellenkezik, rosszabb esetben előkerülhet a dacolás, a túlérzékenység, a dühroham, a szorongás vagy a fóbiák.

Ha most kezdi a gyermekünk az iskolát vagy óvodát, előfordulhat, hogy tiltakozásba kezd, mert szívesebben maradna otthon a megszokott kis játékaival. A nyári szünet, a gondtalan családi együttlét után egyébként is nehéz a visszaszokás a hétköznapokba. Ha csak egy-egy reggelen tiltakozik a gyerek azzal, hogy „márpedig nem megyek oviba vagy suliba”, akkor az még természetesnek tekinthető, ha huzamosabb ideig áll fenn a dacolás, akkor viszont a szülőnek mindenképpen lépniük kell.

A gyerekek problémái néha maguktól megoldódnak, de azok, amelyek hosszabb ideig fennállnak, legtöbbször visszavezethetők a korábbi évek tapasztalataira.
Tudnunk kell, hogy az iskolaelutasítás nem klinikai diagnózis, hanem tünet. Ilyenkor valami "bujkál a mélyben", a gyerek lelkében, ami így nyilvánul meg. Megfigyelhető, hogy az iskola elutasítása iskolakezdéskor, iskolaváltáskor és kamaszkorban jelentkezik a leggyakrabban.

A jelenség hátterében állhat, az egyrészről a gyermek ellenállása, másrészről a szülők nem megfelelő nevelési stratégiái. Az iskola elutasításához konkrét diagnózisok is köthetők. Ilyen a leggyakrabban előforduló szeparációs szorongás vagy egy speciális fóbia jelenléte, amelyben az iskola elutasítása a tünet maga (nem meri elhagyni a lakását). Serdülőknél gyakori előzmény lehet a gyermekkori depresszió.

Figyeljük a gyerekünket, érdeklődjünk az óvónőknél, tanító néninél

Egy pici gyereknél nehezebb megtudni, hogy vajon mi okozza ezt a nagy ellenállást, iskolásoknál azonban nyugodtan rákérdezhetünk. Csupán a nyári szünet miatti szabadság elvesztése, a félelem az újtól, az ismeretlentől és anya hiánya áll a háttérben? Netán, ha már évközben jelentkezik a probléma, akkor esetleg bántották a többiek, kiközösítik, lehet, hogy csak kimerült? Kérdezzük meg az óvónőket, tanárokat, mi történt, miután otthagytuk a gyereket a csoportszobában, mennyi idő alatt nyugodott meg, hogyan viselkedik általában a többi gyerekkel.

Több minőségi idő együtt

Gyakran az is állhat a háttérben, hogy az oviban, suliban töltött idő mellett a gyerekek túl kevésnek érzik a velünk töltött időt, vágynának a szülői közelségre, ami nekünk felnőtteknek sokszor fel sem tűnik. Töltsünk a gyerekeinkkel több minőségi időt, játsszunk velük, menjünk ki többször a játszótérre, beszélgessünk velük többbet, főzzünk közösen, jó, ha a gyerekek azt érzik, hogy már nem töltünk el annyi időt együtt, mint a nyári szünetben, de amikor együtt vagyunk, apa, anya maximálisan figyel rám.

Ovi, suli utáni levezető pihenés   

Bármennyire is nem gondolja a szülő, de az óvodában, iskolában a gyereket megterhelik a foglalkozások, a tanulás, ahol a kisgyerekek teljesítenek, szabályokhoz alkalmazkodnak, és a nap folyamán gyorsan elfáradnak. Ne rángassuk magunkkal a gyereket ovi vagy iskola után bevásárolni vagy hivatalos ügyeket intézni, legyen ideje és módja kiadni magából a feszültséget például a játszótéren vagy csak a szobájában, nyugodtan a játékai között. Az óvoda és iskola melletti különórákkal, sporttal lehetőleg várjunk két-három hetet, hogy először a család is rá tudjon hangolódni az új napirendre. És gondoljunk arra is, hogy egy kisgyereknek elegendő alvásra van szüksége ahhoz, hogy másnap kiegensúlyozottan tudja kezdeni a napot.

Sziget elmélet

Ha a sok munkát, tanulást, intézménybe járást egy hatalmas tengernek képzeljük el, akkor a közös családi programok, hétvégék, kirándulások, szünetek azok, amik a várva várt pihenést jelentik, úgy, mint a tenger közepén fel-felbukkanó szigetek. A legtöbb gyerekek szereti, ha várhat valamire, ami hamarosan bekövetkezik, és aminek örülni fog - haladjuk velük a tanév közben így, szigetről-szigetre, ahol időnként meg lehet pihenni. Beszélgessünk velük arról, hogy mikor van a következő családi program, a következő szünet, amit várni lehet, ovisokkal számoljuk a napokat a hétvégéig.

Olvassunk verseket, meséket a témában

Keressünk óvoda- vagy iskolakezdésről szóló verseket, mesekönyveket, és ezekből olvassunk fel nekik nap végén. A verseknek, meséknek nagyon fontos szerepe van a kisgyermekek életében, ezeken keresztül a legtöbb lelki nehézséget sikerrel fel tudják dolgozni. A történetek kapcsán olyan beszélgetések is kikerekedhetnek, amikor a gyermekünk megosztja velünk a félelmeit, küzdelmeit, esetleg negatív élményeit.

Mi a teendő, ha rövid időn belül nem múlik a gyerek szorongása?

Ha felismertük, hogy mi a probléma, de azt magunktól megoldani nem tudjuk, akkor ne féljünk szakemberhez fordulni. A korai beavatkozás mindig sokkal eredményesebb! A szülőknek nagyon fontos szerepük van a probléma kezelésében, hiszen gyerekük első számú szakértői. A szakemberek a gyerekek mellett a szülőkkel és az őket körülvevő környezettel is foglalkoznak majd, hogy minél sikeresebb legyen a probléma kezelése és megoldása. Természetesen minél több problémás terület rajzolódik ki, annál sokrétűbb lesz a megoldás is. Fontos szem előtt tartani, hogy a tüneteket a gyermek nem növi ki, ezért elengedhetetlen a szakemberekkel való szülői együttműködés. Bátran kérjünk információt és osszuk meg esetleges aggodalmainkat, félelmeinket is.

Fotó: Getty Images

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás