Szülő- és gyereknevelés

ÚJ NAT, KORAI BEISKOLÁZÁS, KARANTÉN – GYILKOS KOMBÓ A LEENDŐ ELSŐSÖK ÉS TANÍTÓIK SZÁMÁRA

Bár az utóbbi időben kevesebb figyelem jut a korábban nagy felháborodást kiváltó „új NAT” és a korai beiskolázás bevezetésével kapcsolatos nehézségekre, a most következő tanévben már mindkét változás érzékelhető lesz. Az első osztályt kezdő gyerekek esetében ráadásul együttesen. Az pedig, hogy az érintettek utolsó óvodai éve a vírushelyzet miatt rövidebbre sikeredett, további nehézségeket okozhat.

A hozzáértők már most féltik a leendő elsősöket, mert az óraszám-módosításokból eredő káros hatásokat jelentősen felerősíthetik a korai beiskolázás szintén szeptembertől érezhető negatív következményei. Mindezt pedig tovább súlyosbítja, hogy vélhetően sok olyan gyerek lesz a következő tanévben elsős, akinek a vírus miatt kimaradó utolsó három óvodai hónap még lehetőséget adott volna az iskolaérettség elérésére.

A korai beiskolázás, az új NAT és az óvodai szünet kölcsönhatásáról Császárné Póti Mariannt, az Óbudai Nagy László Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanítóját, Fábián Katalint, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnökét, Halvax Juliannát, a soproni Hunyadi János Általános Iskola tanárát, a tavalyi év Szupertanárát, valamint Niedermüller Anna oktatási szakértőt kérdeztük.

Összefoglaló a tankötelezettséget érintő változásokról

Tavaly nyáron szülők és pedagógus szakértők körében általános felzúdulást váltott ki a Köznevelési törvény iskolaérettség meghatározásával kapcsolatos részének módosítása. A változtatás szerint arról, hogy a hatévesen egységesen iskolaköteles gyerekek egyéni fejlettségük és szükségleteik alapján maradhatnak-e még egy nevelési évet az óvodában, a korábbi gyakorlattal ellentétben már alapesetben sem az óvoda dönt.

„A 2019 júliusában megszavazott törvénymódosítás alapvetően változtatja meg a tankötelezettség (beiskolázás) elveit – mondja Fábián Katalin. – Korábban a gyermek fejlettsége volt a beiskolázás egyértelmű alapja, hiszen arról alapesetben a gyerek fejlettségének szintjét jól ismerő (arról évekig naplót vezető) óvoda, illetve annak szakmai javaslata alapján vagy szülői kérésre a szakértői bizottság döntött. Ez a megközelítés pedagógiai és pszichológiai szempontok szerint is jól meghatározott, logikus és gyerekbarát volt, ezért szakmai szempontból semmi nem indokolta az ettől való eltérést. Az új szabályozással mindez megváltozott, sajnos nem jó irányba.  

Az új szabályozás életkoralapú, melyben a beiskolázásról adminisztratív jellegű döntés születik, ami nem veszi figyelembe a gyerek fejlettségét, a pedagógusok véleményét, és lényegében egy rendszerváltás előtti szemlélethez tér vissza. Nincs tekintettel az azóta bekövetkezett jelentős társadalmi átalakulásokra, és a szakmai, pedagógiai elvek modernizációjára sem.” Hatéves vagy? Akkor mész! – foglalja össze röviden a szakember.

Niedermüller Anna szerint is a megközelítés hibás. (Az állam) „...nem tekinti kompetensnek sem a szülőket, sem a pedagógusokat, sem a gyerekeket a saját életük bonyolításában, és egyre kevesebb beleszólási lehetőséget akar adni a saját életükbe. Ez a kontrollkényszer hatja át az iskolák egy jelentős részét is” – fogalmaz az AKG pedagógusa. 

A korai beiskolázással kapcsolatban hozott szabályozás bár nem derült égből a villámcsapásként érte a pedagógusokat, sokakat meglepett. Másra, jobbra számítottak azok, akik nap mint nap gyerekekkel dolgoznak. 

„Sokáig kósza hírek terjengtek arról, hogy a 6 éves iskolakezdést az angolszász oktatásban ismert preschoolhoz hasonló elv mentén szeretnék bevezetni. Ez nagyon jó ötlet volt, de végül sajnos az elképzelés rosszabbik felét tartották meg, és ami szakmailag megalapozott volt, ami a gyerekek érdekét szolgálta volna, az csírájában elhalt. Az óvodás képességeit a legjobban az óvodapedagógus tudja megítélni, ezért továbbra sem értem, miért nem dönthet erről az, aki valóban látja a gyerek fejlettségét?” – teszi fel a kérdést Halvax Julianna.

Vannak, akiket a korai beiskolázás is hátrányosabban érint

Az óvodapedagógusokat már a rendelet előkészítésekor komoly aggodalommal töltötte el, hogy azok a szülők, akiknek a hátrányos helyzetű gyerekei a korábbi években az óvoda döntése alapján gond nélkül az óvodában maradtak, vajon képesek lesznek-e a kérelmezési, akár fellebbezési eljárásban érvényesíteni a gyerekeik és családjuk érdekeit. 

Az idő azóta meg is válaszolta a kérdést. A MOE elnökének a tapasztalatai szerint a vidéki kistelepülésen élő, iskolázatlan, hátrányos helyzetű szülők számára az eljárás bonyodalmas, ráadásul nem tudják vállalni az ügyintézéssel, a vizsgálatra utazással járó többletköltséget és feladatot sem. Nem vitatkoznak, és nem fognak tudni erre pénzt költeni, hanem elfogadják, hogy az éretlen, fejlesztésre szoruló gyerekük iskolába menjen. Nem fellebbeznek, hiszen sokszor még azt sem tudják, hogy erre lehetőségük lenne. 

A szakember szerint ezek következményeképp 2020 szeptemberétől a korábbinál jóval nagyobb számban ülnek majd „éretlen” elsősök az iskolapadban. Mindeközben pedig az is kiderült, hogy ott a korábbinál jóval feszesebb tanterv követelményeinek kell, hogy eleget tegyenek. 

A cikk teljes terjedelmében a divány.hu oldalán olvasható.

 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XA szív vége - Teakiadó