FőoldalSzülőszerep és gyermeknevelésGyerek biztonságos netezése: 4 tipp minden szülőnek

Gyerek biztonságos netezése: 4 tipp minden szülőnek

– Peer Krisztina gyermekpszichológus írása

Szülők figyelem: Tudták, hogy a gyerekeknek van veszélyesebb környezet a játszótérnél?

A szülőknek nagyon nehéz dolguk van – még a kutatóknak és az internet nagy vállalatainak is sok nehézséget okoz a kérdés, hogy miként tehető biztonságosabbá a gyerekek internethasználata. Mit tehetnek a szülők, hogy megóvják gyermeküket?

Hiteles tartalmak. Szakér­tői szem­lé­let. Szülők­nek és pedagógu­sok­nak. Kövess minket a Google-ben is!

Miért fontos a biztonságos internetezés már gyerekkorban?

Mindenki számára evidens, hogy az internet tele van erőszakos videókkal és szinte a net fele felnőtt tartalom, valamint az utóbbi években a netes bántalmazás (cyberbullying) jelensége közismertté vált. A legutóbbi idők pedig a világpolitikát és hatalmas tömegek gondolkodását befolyásoló álhírek jelentőségét mutatták meg, de felbukkantak a legkisebb gyermekek millióira veszélyes, videómegosztókon garázdálkodó algoritmusok is. A kutatások azt mutatják, hogy a gyerekek egyáltalán nincsenek felkészülve a rájuk zúduló információáradatra. A helyzet tehát minden nappal fokozódik, és már csak hab a tortán, hogy egy-egy bejegyzésért vagy kiposztolt fotóért valaki nem kapja meg a megpályázott állást. Gyermekeinkre tehát előnyei mellett, az internet hátulütői is örökké hatással lesznek.

Íme négy tipp – a teljesség igénye nélkül –, ami segíthet abban, hogy miként lássunk hozzá gyermekünk védelmének kialakításához.

Internetezzetek együtt! 

Nagyon fontos, hogy a szülő ne csak passzívan, a háttérből tegyen óvintézkedéseket, vagy ne pusztán szóbeli intésekkel vagy szabályokkal formálja gyermekét, hanem aktívan is: a biztonságos használat egyes lépései a legkönyebben a gyakorlat révén sajátíthatók el. Meg tudjuk neki mutatni, melyik honlap nem hiteles, hogyan működnek a közösségi média láthatósági szűrői stb. Ha nem értünk ehhez, még jobb, ha gyermekünk segítségével navigálunk el ezekhez a beállításokhoz. Bevonódnak, hiszen a szülő az ő „szakértelmükre” hagyatkozik, és ez megalapozza, megerősíti a köztük lévő bizalmi viszonyt. De egy friss kutatás szerint egy rendkívül érdekes hozadéka is van az együtt netezésnek, mégpedig az, hogy ennek eredményeképpen kevesebbet fog netezni a gyermek. Tehát, ha azt szeretnénk, hogy töltsön kevesebb időt a képernyő előtt, netezzenek együtt.

Beszéljetek nyíltan az online veszélyekről!

Az internet veszélyei nagyon nem egyértelműek, különösen a gyermekek számára. Éppen ezért fontos, hogy a szülő ne (csak) technológiai óvintézkedéseket tegyen (szűrőprogramok), hanem tételesen el is mondja – természetesen gyermeke életkorának megfelelően –, hogy például mit jelent a netes bántalmazás, hogy amit a neten írnak, nem mindig igaz, és vannak, akik visszaélnek mások fotóival és a többi. Ugyanígy talán érdemes arra is kitérni, hogy nagyon sok nem nekik való tartalom létezik, mint például az erőszak vagy a szexuális tartalmak. És ha már ez utóbbinál tartunk – visszautalva az együtt netezésre is – érdemes felhívnunk a figyelmét, hogy ha a témával kapcsolatos kérdések foglalkoztatják, hiteles honlapokat vagy applikációkat keressen fel, ne pedig vaktában próbáljon tájékozódni mondjuk kifejezetten szexuális jellegű tartalmak mentén.

A szülőnek is tanulnia kell a digitális világról

Sok szülővel előfordul, hogy a gyermeke többet tud a net világáról, ezért feszélyezve érzi magát. De érdemes erre fordítva, azaz a fejlődés lehetőségeként tekinteni! Ugyanis a világ már netközpontú, és a gyermekünk egész életét meg fogja határozni, az az, hogy jól vagy rosszul használja-e a netet, jó vagy rossz hatások érték a net-tanulása során. Tehát nincs mese, a szülőknek is meg kell hallaniuk az idők szavát: bővíteniük kell ismereteiket. Ehhez magyar nyelven is létezik segítő könyv, amelyből előismeretek nélkül is tájékozódni lehet a tekintetben, hogy miként óvjuk gyermekeinket. De ezt azzal kellene kiegészíteni, hogy gyermekünk segítsen nekünk új és új ismeretek birtokába jutni. Ez persze nagyon nehéz egy bizonyos életkor után, amikor már „hallani sem akarnak rólunk”. Ám ha ezt a gyakorlatot korán, kisiskolás korban megalapozzuk, talán tinédzser korban is jó támasza lehet egymásnak a gyermek és a szülő.

Figyeljünk az intő jelekre!

Fontos, hogy figyeljünk gyermekeinkre, mert így láthatjuk meg azokat a jeleket, melyek arra utalhatnak, hogy rossz hatások érik az internethasználat során. Ha a viselkedése hirtelen megváltozik, például szokatlanul zárkózottá válik, vagy az iskolai teljesítménye hirtelen és látványosan leromlik, vagy a kortárs kapcsolatai leépülnek, netán egészen meg is szűnnek, és mindeközben sokat ül a gép előtt, gondoljunk arra, hogy talán épp netes zaklatás vagy számára nem megfelelő internetes tartalmak állhatnak a háttérben. Ha a sok gépezés mellé netán alvászavarok, étvágytalanság, erős szorongás is társul, érdemes a területtel foglalkozó pszichológushoz is fordulni.

Peer Krisztina